A honvédelmi miniszter is messiásként várja Trump elnökségét
Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint az orosz-ukrán háború most ért a legveszélyesebb időszakához.
Most higgadtságra, józanságra van a legnagyobb szükség – mondta a honvédelmi miniszter a Mandiner.hu Reakció című podcastjában, amelyet az MTI szemlézett.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte, a múlt év nyarán elindult ukrán ellentámadás mostanra megakadt és a visszájára fordult. Az orosz csapatok vették át a front minden szakaszán a kezdeményezést, és mindenki, aki az előző fél évben az ukránok győzelmét harangozta be, kénytelen revideálni az álláspontját.
Mint mondta, nem vált be az a modell, hogy „ukrán katona nyugati fegyverrel, nyugati pénzből harcol és ez sikeres tud lenni".
A honvédelmi miniszter szerint azonban ebben a helyzetben azt mondani, hogy „ha nem volt elég a fegyver, nem volt elég a pénz és mindenféle politikai támogatás, akkor majd esetleg katonát is beviszünk", ez az eszkaláció olyan kockázatát hordozza magában, ami megengedhetetlen.
Megerősítette, hogy a magyar kormány a kezdetektől a béke mellett állt ki, ha ez megvan, akkor indulhatnak meg a béketárgyalások, aminek eredményeképpen el lehet jutni egy „békeállapotra" – fogalmazott. Hozzátette: azt senki nem vitatja, hogy Ukrajna a megtámadott fél és Ukrajna területi integritásáról van szó, de közvetetten egész Európa új védelmi, biztonsági garanciájának kidolgozásáról is.
Kitért arra, hogy nem a magyar kormány dolga, hogy megmondja, a béketárgyalások mire jussanak, de Magyarországnak kiemelt biztonsági érdekei vannak a földrajzi elhelyezkedése miatt. „Párizsból, Londonból, Berlinből ilyen ajánlatokat tenni, mint amik most elhangzottak, nagy felelőtlenség" – szögezte le.
Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt mondta, a magyar kormány kezdetektől fogva támogatta Finnország és Svédország csatlakozását a katonai szövetséghez.
A miniszter úgy vélte: a svéd csatlakozásban „nem volt huzavona", a magyar parlament érthető módon, várt egy minimális párbeszédet a svéd parlamenttől.
Ennek a párbeszédnek egyik eleme volt már egy katonai szempontból régóta tervezett harcászati repülőgép-beszerzés véglegesítése – fűzte hozzá.
A haderőfejlesztés Magyarország számára elkerülhetetlen, hiszen „a békéhez erő kell". A veszélyek korában, egy döntően leromlott biztonsági helyzetben meg kell legyen minden ahhoz, hogy a magyar emberek biztonságban érezhessék magukat – hangsúlyozta.
A honvédelmi miniszter nagy dolognak tartja, hogy a „nyerésben lévő" Donald Trump amerikai elnökjelölt találkozott Orbán Viktor kormányfővel.
Ebből jól látszik – mondta –, hogy Trump elnöki esélyeinek egyik fontos állomása volt a magyar miniszterelnökkel való megbeszélés.
Mint mondta, ha Amerikában 2021-ben nincs elnökváltás, akkor az orosz-ukrán háború nem, vagy nem így valósul meg. „Ha Trump-elnökség lesz, akkor hihetetlenül megnő a béke esélye" – emelte ki.
