A járványügyi szabályok szigorítását várja az oktatás
Mindenkit meglepetésként ért, hogy november 3-án, a járványügyi szigorítások bejelentésekor, Orbán Viktor egyetlen szót sem ejtett az oktatásról. Sőt, a Magyar Közlönyben megjelent szigorítási szabályok között sincs egyetlen egy sem arra vonatkozó. Pedig az ágazat elég veszélyeztetettnek tűnik. Eddig kilenc pedagógus vesztette életét a Covid-fertőzés következtében, és az intézményekben felbukkanó fertőzés miatt, nap, mint nap érkezik hír iskolabezárásról, digitális oktatásra való átállásról. Egészségügyi és oktatási szakembereket kérdeztünk arról, ebben az ágazatban miért nem szigorít a kormány?
Pusztai Erzsébet az egészségügyi szakértő szemével úgy látja, a bejelentett szigorításokban a lényegről csend van. Az iskolákban nem bővítik a tesztelést, nem erősítik a kontrollt, abszolút a felszínen mozognak. Neki is jelezte már pedagógus, hogy mivel többszörös, problémás betegsége van, megpróbált engedélyt kérni a Klebelsberg Központtól arra, hogy home office-ban dolgozhasson, de nem kapta meg.
S, hogy miért nincs szigorítás az oktatásban? Az elég világosan látszik, hogy Orbán Viktor nem akarja a gazdaság leállítását. Ezzel még nagyon sokan egyet is értenek Magyarországon. Nem lehet újra a tavaszihoz hasonló bezárást végrehajtani anélkül, hogy munkahelyek vesszenek el, vagy, hogy sokan tönkre menjenek. Önmagában nem is ez a probléma, hanem az, hogy emellett nem működik a járványvédelemnek azon része, hogy azonosítsa és izolálja a fertőzöttet, hogy a fertőzés ne tudjon terjedni. Pusztai Erzsébet szerint sem feltétlenül kell az oktatásban általános lezárás, de a gimnáziumoknál el kellene gondolkodni azon, hogy legalább a létszámokat csökkentsék, a hét első felében az osztály egyik fele menjen be az iskolába, a másik fele a hét második felében. Közben pedig kapjanak a diákok feladatokat, legyen távoktatás.
Azt mondja, „sokféle megoldás elképzelhető, de mindegyiknek az az alapja, hogy ha már nem zárom be az iskolát, akkor rendszeresen tesztelek, ha fertőzöttet találok, azt nem tartom titokban, hanem elrendelem az intézkedéseket, ha kell, a távoktatást.” Nem az egész országban, de az adott iskolában mindenképp. Az egészségügyi szakértő azt mondja, hallottuk, hogy már van olyan iskola, ahol a tanárok fele pozitív lett, ilyen körülmények között pedig úgysem lehet normálisan tanítani. Ennél mindenképp jobb elrendelni a távoktatást, mert azt még a Covid-pozitív tanár is teljesíteni tudja, ha nem komolyabban beteg.
Kajtárné Botár Borbála, az MSZP Országos Pedagógustagozatának elnöke azt feltételezi, a miniszterelnököt a félelem motiválja, amennyiben bevezetnék a digitális oktatást – legalább részlegesen –, a szülők arra kényszerülnének, hogy otthon maradjanak a gyerekeikkel. Attól is fél, ha a tavaszihoz hasonlóan most is leállna az ország, sokan elveszítenék az állásukat, munkanélkülivé válnának. Világosan látni, hogy a munkanélküli segélyre betervezett pénz elfogyott, a most munkanélkülivé válók segélyezéséhez hozzá kellett tenni 9 milliárd forintot, hogy még azt a nagyon szomorúan kicsi, három havi munkanélküli segélyt is biztosítani tudja számukra a kormány. Attól is tart a kabinet, hogy amennyiben szigorúbbak lennének az intézkedések, se a kenyér, se a cirkusz nem lenne biztosított az emberek számára. Ezért is szólnak a szigorítások pusztán a zenés szórakozóhelyek nyitvatartási idejéről, és ezért maradtak ki belőle a kultúra és a sport bizonyos területei.
Kajtárné Botár Borbála megítélése szerint, ahogy megyünk előre, úgy lesz szükség további szigorításokra, hogy túléljük a járványt. Az állami iskolákban a pedagógusoknak már több, mint tíz százaléka fertőzött, közülük kilencen már az életüket is vesztették. Előbb-utóbb be kell zárni az iskolákat, mert tudjuk, hogy a koronavírus nem egyszer fertőz, a pedagógusok újra és újra elkaphatják azt, és nem lesznek biztonságban. Amikor majd az iskolák is kiürülnek, és nem lehet hibrid oktatásban sem oktatni a gyerekeket, akkor a kormánynak mindenképp meg kell lépnie, hogy az iskolák újra átálljanak a digitális oktatásra. Ezért viszont az elmúlt időben a kormány semmit nem tett.
Az MSZP elképzelése szerint, az óvodásokat és az alsó tagozatosokat mindenképp be kellene engedni az óvodákba és az iskolákba, de a felső tagozatosoknak és a gimnazistáknak mindenképp meg kellene szervezni a digitális oktatást.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke szerint, a hozzánk hasonló, vagy egy kicsit még súlyosabb fertőzöttségű helyzetben levő országokban az általános iskolák első négy évfolyama mindenképp az iskolákban marad. Ezt nagyjából nálunk is mindenki így gondolja jónak, ebben a következőkben is csak nagyon erős fertőzöttség esetén lesz változás. Ez ugyanis azt jelentené, hogy a szülők otthon maradnának a gyerekükkel, ami egyben egy tavaszihoz hasonló, nagy leállást is jelentene. Ennek bekövetkeztét nem tartja valószínűnek. Szerinte ha valami szigorítást be kellene vezetni, az az általános iskola felső tagozatát és a középiskolákat érinthetné.
A megoldás akkor sem az lenne, hogy mindegyiket bezárják, de sokkal nagyobb rugalmasságot lehetne adni az intézményeknek. Az lenne jó, hogy nagy fertőzöttség esetén, helyi döntés alapján lehessen átállni hibrid rendszerre vagy digitális oktatásra. Középiskolában már egyébként is jobban értelmezhető a digitális oktatás maga, nagyobb a diákok önállósága, felelősségtudata. Most ugyan a diákok fertőzöttsége nem túl magas, de a növekvő esetszám azt mutatja, hogy akár vírushordozóként benne lehetnek a folyamatban, és mivel a pedagógusok átlagéletkora elég magas, és vannak közöttük krónikus betegek is, akik tartanak attól, hogy megfertőződnek, a félelem rányomhatja bélyegét a mindennapi munkára. Az egészségügyi dolgozók mellett, nekik is nagy elismeréssel tartozunk azért, hogy ott vannak a katedrán, és továbbra is ellátják a munkájukat.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azt mondja, sajnos a PSZ nincs meglepve, hogy a szigorító intézkedések az oktatást semmilyen mértékben nem érintik. Ebből azonban nyilvánvaló, hogy igazuk van akkor, amikor azt mondják, hogy a kormány számára a pedagógusok feláldozhatók. Igenis szükség lenne további szigorító intézkedésekre az oktatásban!
Szomorú bizonyítéka ennek, hogy tegnapra már kilencre emelkedett a Covid-fertőzés következtében elhunyt pedagógusok, az oktatásban dolgozók száma. Ez pedig azt is jelenti, hogy nem csak kilenc család szenvedett elkerülhető veszteséget, de több száz diák tanuláshoz való joga is sérülhet, ha a helyettesítésről nem tudnak gondoskodni. Ezért a PSZ továbbra is követeli a krónikus betegségben szenvedő kollégák kiemelését a tantermi oktatásból. Úgy gondolják, továbbra is a rendszeres tesztelés és az azt követő kontakt-kutatás lenne a legfontosabb.
