A jelenlegi hatalom csípőből tüzel, de nem tud mit kezdeni az országban felgyűlt bajokkal
A pedagógusok harcának oka az iskola világa és a pedagógustársadalom nyomora, de a szikrát a sztrájkjog korlátozásáról szóló zavaros kormányrendelet lobbantotta lángra. Megérezték a pedagógusok, hogy csípőből tüzel a kormány, és ez most már durva önkény. És megérezték a gyengeséget is, a kormány kétségbeesett ragaszkodását a hatalomhoz, miközben nem tud mit kezdeni az országban felgyűlt bajokkal – nyilatkozta a Hírklikknek Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke.
– Miközben a szakszervezetek tárgyalnak a kormánnyal a pedagógusok helyzetéről, a tanárok polgári engedetlenségi mozgalma futótűzként terjed az országban. Ez munkaharc, vagy valami más is van mögötte?
– Úgy gondolom, hogy a munkaharc oka az iskola világa és a pedagógustársadalom nyomora. Miután azonban az iskola tönkretételének és a pedagógusok nyomorának oka a NER, ezért nyilvánvaló, hogy ennek az ellenállási mozgalomnak egészen biztosan van politikai tüze. Ezt érzik az ellenállást vállaló pedagógusok, szülők és diákok. Bár nem ők kezdték, de mégis csak időzítve van a nemzet sorsát eldöntő országgyűlési választások előtt.
– Mi lobbantotta föl ezt a lángot?
– A szikra a sztrájkjog korlátozásáról szóló zavaros kormányrendelet, amelyik egy kapkodó, elsietett rendelkezés volt. Ezt megérezték a pedagógusok, ahogy azt is, hogy ez nem csak egy át nem gondolt intézkedés, hanem csípőből tüzel a kormány, és ez most már durva önkény. És megérezték a gyengeséget is. Vagyis megérezték a terrort és a terror mögött álló kétségbeesett ragaszkodást is a hatalomhoz.
– Ön szerint meddig tarthat ez a harc?
– Úgy gondolom, hogy március 16-áig mindenképpen, és szerintem attól függően, hogy mi lesz a kormány válasza, befolyásoló erő lehet a választásokra is. Mint ahogy nem összefüggéstelen ez az Iványiék elleni terrortámadással sem, amelyikről nekem 1989 decembere és Tőkés László temesvári szobafogsága jut eszembe. Az analógia kísérteties.
– Miért mondja ezt?
– A romániai Ceaușescu elleni felkelés is azzal kezdődött, hogy egy papot vegzáltak a hatóságok.
– Ön szerint az Iványi elleni hatósági fellépés is ilyen lehet?
– Igen. Ez a két dolog összeér, a pedagógusok harca és Iványi vegzálása, meg még ki tudja, hogy mi lesz itt a benzinár, vagy az alapvető élelmiszerárak körül. Jó, a csirkefarhát maradt hatósági áras, de cserébe a kiskereskedők más termékek árának felemelésével kompenzálják a bevételek kiesését. Például a nem hatósági áras kenyérfélék ára már minden nap emelkedik 20 forinttal. Úgyhogy voltaképpen az infláció maradt, és nem változtak a dolgot minimálisan megoldó intézkedések sem. Tehát a kormány kétségbeesetten ragaszkodik a hatalmához, miközben nem tud mit kezdeni az országban felgyűlt bajokkal.
