A jogalkotók tehetők felelőssé a tranzitzónai éheztetésekért
„Ez a rendőrségi elutasító határozat öngól, mert egyértelművé teszi és beismeri, hogy a magyar hatóságok éheztetik a tranzit-zónában lévőket, ezzel EU-s jogot sértenek, ez pedig megkönnyíti a bizonyítási eljárást a jogsértés megállapítása tárgykörében” – mondta megkeresésünkre Magyar György. Arra kértük, véleményezze, jogszerűen utasította-e el a rendőrség a röszkei tranzit-zónában történő éheztetések ügyében Szél Bernadett feljelentését. Az ügyvéd szerint nem a végrehajtói oldal kérhető számon, hanem inkább a jogalkotói, amelynek a felelőssége „felmerülhet a jogtalan hátrány okozása miatt”. Hozzátette: feltárható, hogy kik voltak azok, akik úgy alkották meg a magyarországi jogszabályt, hogy tudták, az szembe megy az EU-s jogszabályokkal, így elvben még a hivatali visszaélés lehetősége is felmerülhet”.
„(...) az idegenrendészeti eljárás alatt álló személyek élelmezésének elmulasztása sem lehet a magyar jog szerint jogellenes, hiszen nincs olyan jogszabályi rendelkezés, ami ilyen tartalmú kötelezettséget a hatóságok részére előírna” – idézte a 444.hu a Nemzeti Nyomozó Iroda Szél Bernadett feljelentésére kiadott – ha minősíthetünk, gyomorforgatóan cinikus – elutasító határozatát. Ebben több, emberileg mindenféleképpen elutasítandó, jogi szempontból pedig kérdéseket felvető állítást fogalmaztak meg.
Az NNI állításai
1. „(...) az idegenrendészeti eljárás alatt álló személyek élelmezésének elmulasztása sem lehet a magyar jog szerint jogellenes, hiszen nincs olyan jogszabályi rendelkezés, ami ilyen tartalmú kötelezettséget a hatóságok részére előírna.”
2. „Az Emberi Jogok Európai Bírósága ugyan eddig minden esetben arra kötelezte a magyar hatóságokat, hogy hagyják abba a külföldiek éheztetését, de ebből nem szabad általánosítani, és arra következtetni, hogy ezeknek az embereknek ételt kellene adnunk. Az EJEB által meghozott ideiglenes döntés nem értelmezhető kiterjesztően, csak egyedi esetekre vonatkozik és ellenkező döntésig a hazai jogrendszer szerint kell eljárni
3. A Szél Bernadett által becsatolt bírósági iratokból, amikben a külföldiek nevét anonimizálták, és csak kezdőbetűvel jelölik, nem derül ki pontosan azoknak a külföldieknek a jogi státusza, akik nem kaptak enni a tranzitzónában - a nyomozás keretében nem az ő dolguk lenne az eset körülményeit kideríteni?
4. A tranzitzóna Szerbia felé nyitott, így az ott lévő emberek semmiképpen sem minősülnek fogvatartottnak, ez azért fontos, mert ha azok lennének, akkor muszáj lenne enni adni nekik.
A büntetőeljárás akadályai
Magyar György jogi megközelítésben véleményezte a rendőrség elutasító döntését, s az abban foglalt állításokat. Mint felhívta rá a figyelmet, Szél Bernadett feljelentést tett, ami ugyan lehetne egy büntetőeljárás megindításának a feltétele, ugyanakkor „büntetőjogi értelemben nem kifogásolható, hogy azt a rendőrség elutasította, mert a magyar jogszabályok nem írnak elő a tranzit-zónában tartózkodó menekültek részére étkeztetési kötelezettséget”. Éppen ezért szerinte a határozat ellen sem érdemes panasszal élni.
A büntetőeljárásnak az is az akadálya lehet, hogy nincs kivel szemben lefolytatni azt, „mert a tranzit-zónában szolgálatot teljesítő rendőrök, határőrök nem vonhatók felelősségre, ők parancsot teljesítenek és ha olyan parancsot kaptak, hogy nem kell enni adni, akkor ezért őket nem lehet elmarasztalni.
A jogalkotók felelőssége
Jogalkalmazói oldalról tehát nem látszik a jogellenesség, ugyanakkor Magyar szerint fel kell vetni a magyar jogalkotók felelősségét, „akik egyértelműen olyan jogszabályt alkottak, amely szembe megy az európai uniós irányelvekkel, különös tekintettel az uniós visszaérési irányelvekkel és az EU Alapjogi Chartájával: „Ha tehát a magyar jog ütközik az uniós joggal, akkor ez utóbbi lesz alkalmazható”. Az említett EU-s irányelvek pedig egyértelműen tiltják az úgynevezett embertelen bánásmódot, s kínzásnak tekintik, ha valakiről nem gondoskodnak, többek között nem biztosítanak élelmet.
„Nem véletlen, hogy Magyarországot a strasbourgi és a luxembourgi bíróság is elmarasztalta az étkeztetés elmaradása miatt” – szögezte le az ügyvéd, hozzáfűzve, hogy ezt támasztja alá az is, hogy Magyarországgal szemben kötelezettségszegési eljárás is indult. „Ha Magyarországot elmarasztalják, akkor emiatt egészen biztosan jelentős kártérítést kell fizetni, és kötelezhetik a magyar jogalkotót arra, hogy harmonizálja az EU-s jogi irányelvekhez az ide vonatkozó jogszabályokat” húzta alá az ügyvéd.
Vitatott állítások a rendőrség elutasító határozatában
„(...) az idegenrendészeti eljárás alatt álló személyek élelmezésének elmulasztása sem lehet a magyar jog szerint jogellenes, hiszen nincs olyan jogszabályi rendelkezés, ami ilyen tartalmú kötelezettséget a hatóságok részére előírna.”
„Az Emberi Jogok Európai Bírósága ugyan eddig minden esetben arra kötelezte a magyar hatóságokat, hogy hagyják abba a külföldiek éheztetését, de ebből nem szabad általánosítani, és arra következtetni, hogy ezeknek az embereknek ételt kellene adnunk. Az EJEB által meghozott ideiglenes döntés nem értelmezhető kiterjesztően, csak egyedi esetekre vonatkozik és ellenkező döntésig a hazai jogrendszer szerint kell eljárni
A Szél Bernadett által becsatolt bírósági iratokból, amikben a külföldiek nevét anonimizálták, és csak kezdőbetűvel jelölik, nem derül ki pontosan azoknak a külföldieknek a jogi státusza, akik nem kaptak enni a tranzitzónában - a nyomozás keretében nem az ő dolguk lenne az eset körülményeit kideríteni?
A tranzitzóna Szerbia felé nyitott, így az ott lévő emberek semmiképpen sem minősülnek fogvatartottnak, ez azért fontos, mert ha azok lennének, akkor muszáj lenne enni adni nekik.
Európai üggyé is vált az éheztetés
Habár idehaza már régebb óta tudott (már tavaly is felhívták rá többen az ellenzék soraiból a figyelmet), a szélesebben vett (negatív) európai figyelem az idén július végén irányult ez ügyben Magyarország felé. Akkor, amikor az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak, amiért az ország nem biztosít élelmiszert azon visszatérésre kötelezett személyeknek, akik a szerbiai határ mentén létesített magyarországi tranzitzónákban állnak őrizet alatt (amellett, hogy eljárást indít Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságánál a menedékjog iránti kérelmekhez segítséget nyújtó tevékenységeket bűncselekménynek nyilvánító és a menedékjog kérelmezésének jogát tovább szűkítő jogszabályok miatt). A helyzet sürgősségére való tekintettel a Bizottság aggályainak megválaszolására Magyarországnak egy hónap áll a rendelkezésére (ez hamarosan egyébként lejár, miután a döntés július 25-én született). Ezt követően a Bizottság úgy dönthet, hogy következő lépésként indokolással ellátott véleményt küld.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága már számos esetben hozott ideiglenes intézkedéseket, és arra kötelezte Magyarországot, hogy gondoskodjon a tranzitzónákban őrizetben tartott személyek élelmiszerrel való ellátásáról. 2018 júliusában a Bizottság eljárást indított Magyarország ellen a Bíróságánál a menedékkérők magyarországi tranzitzónákban való őrizetben tartásával kapcsolatban. Az ügy a Bíróság előtt jelenleg folyamatban van.Habár idehaza már régebb óta tudott (már tavaly is felhívták rá többen az ellenzék soraiból a figyelmet), a szélesebben vett (negatív) európai figyelem az idén július végén irányult ez ügyben Magyarország felé. Akkor, amikor az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak, amiért az ország nem biztosít élelmiszert azon visszatérésre kötelezett személyeknek, akik a szerbiai határ mentén létesített magyarországi tranzitzónákban állnak őrizet alatt (amellett, hogy eljárást indít Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságánál a menedékjog iránti kérelmekhez segítséget nyújtó tevékenységeket bűncselekménynek nyilvánító és a menedékjog kérelmezésének jogát tovább szűkítő jogszabályok miatt). A helyzet sürgősségére való tekintettel a Bizottság aggályainak megválaszolására Magyarországnak egy hónap áll a rendelkezésére (ez hamarosan egyébként lejár, miután a döntés július 25-én született). Ezt követően a Bizottság úgy dönthet, hogy következő lépésként indokolással ellátott véleményt küld.
Szél Bernadett feljelentett és nyomozásra kérte őt a rendőrség
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő júliusban tett feljelentést hivatali visszaélés közfeladati helyzettel visszaélés és testi sértés megalapozott gyanúja miatt a szerb határon található tranzitzónában éheztetett külföldiek ügyében a Csongrád és a Bács-Kiskun Megyei rendőr-főkapitányságon – számolt be róla augusztus elején a 444.hu.
A feljelentés szerint tavaly augusztus óta 14 esetben összesen 23 embernek nem adtak enni a magyar hatóságok. Az éheztetések ügyében a Magyar Helsinki Bizottság minden alkalommal az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordul, ahol minden alkalommal kimondják, hogy a magyar hatóságoknak kötelessége enni adni a tranzit zónában lévő külföldieknek – emlékeztetett a portál, amely arról is beszámolt, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda feljelentés-kiegészítést rendelt el, amiben gyakorlatilag a feljelentőt kötelezte arra, hogy nyolc napon belül olyan információkat juttasson el a rendőröknek, amelyeket nekik maguknak kellene összegyűjteniük. A nemzetközi jelentéseket; az éheztetés körülményeit részletező egyéb dokumentumokat; a feljelentésében megjelölt 23 külföldi személyes adatait; az Emberi Jogok Európai Bíróságának az ügyben hozott döntéseit és a feljelentését alátámasztó egyéb dokumentumokat kértek a képviselőtől.
