A jogállamiság feltétele a nemzetközi munkaügyi ajánlások figyelembevétele

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) saját konföderációján, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumán (SZEF) keresztül fordult az ILO-hoz egy évvel ezelőtt, miután a magyar kormány tavaly februárban rendeletben, majd utóbb a parlament törvénymódosítással korlátozta az oktatásban dolgozók sztrájkjogát.

A szakbizottság megállapította: a még elégséges szolgáltatás körének meghatározása nem teheti hatástalanná (lehetetlenné) a munkabeszüntetést. Márpedig az a követelmény, hogy sztrájk alatt a tanórák felét, érettségizőknél pedig az órák 100 százalékát meg kell tartani, túlmutat az elégséges szolgáltatás fogalmán, és jelentősen korlátozhatja az oktatásban dolgozók sztrájkját.

A szakbizottság szerint senkit sem lehet büntetni azért, mert jogszerű sztrájkban szeretne részt venni. Ugyanakkor a magyar kormány több olyan pedagógus munkaviszonyát szüntette meg, aki éppen a sztrájkjog korlátozása miatt választotta a polgári engedetlenséget.

A bizottság ajánlásából kitűnik: az elégséges szolgáltatás az oktatásban valójában a gyermekfelügyeletre terjed ki és nem a tanórák megtartására. Ezen okok miatt az egyesülési szabadsággal foglalkozó szakbizottság ajánlja az ILO-nak, hogy teljes körű párbeszédre szólítsa fel a magyar kormányt.

Totyik Tamás, a PSZ alelnöke a Hírklikknek elmondta, a legfontosabbnak azt tartja, hogy a bizottsági javaslat szerint a minimális szolgáltatást a lakosság alapvető szükségleteinek vagy a szolgáltatás minimális követelményeinek kielégítéséhez szükséges műveletekre kell korlátozni, ugyanakkor biztosítani kell, hogy a minimális szolgáltatás terjedelme ne tegye hatástalanná a sztrájkot. A bizottság úgy véli, és egyértelműen meg is fogalmazza, az a követelmény, hogy a diákok számára az órák 50 százalékát, illetve az érintett tantárgyakban az érettségire készülőknek az órák 100 százalékát kell megtartani, úgy tűnik, túlmutat a minimális szolgáltatás fogalmán, amely a lakosság alapvető szükségleteinek kielégítéséhez feltétlenül szükséges műveletekre korlátozódik, és jelentősen korlátozhatja a közoktatási ágazatban dolgozók sztrájkjogát.

Azt is fontosnak tartja az alelnök, hogy az EGSZB tisztázta a „polgári engedetlenség” fogalmát, és emlékeztet arra, hogy senkit sem szabad büntetni azért, mert jogszerű sztrájkot folytat vagy kísérel meg folytatni.

Totyik Tamás azt is elmondta, a jelen törvényi szabályozás alapján a PSZ nem fordulhat bírósághoz, ahhoz előbb az ILO döntése alapján, a 2022. évi V. törvénynek a 13. 14. paragrafusait kéne érvénytelenítenie a kormánynak. Akkor lehetne ugyanis az EGSZB ajánlásainak megfelelően a még elégséges szolgáltatásról megállapodni. Ha ez nem történik meg, akkor az ILO majd hoz egy végleges döntést arról, amelyben felhívja az ország figyelmét, arra, hogy a munkajogot az Európában elfogadott nemzetközi normák szerint tartsa be. 

S hogy mennyire erős szervezet az ILO? Annyira, amennyire a kormány a nemzetközi testületek véleményét figyelembe szokta venni. Az ILO ajánlásokat és javaslatokat szokott adni, határozatokat szokott hozni. A testületből való kizárás pedig egy ország számára a szégyenpadra kerülést jelenti. Egyébként, ha így történne, az az Európai Bizottság (EB) számára egy fontos mérföldkő lehet, mert az EB azt mondja, ha a kormány az ILO ajánlásait nem tartja be, akkor a jogállamiság alapelveit sérti, és ezért nem kaphat pénzforrást Magyarország. Vagyis Magyarországnak figyelembe kell venni az ILO döntéseit, ha a jogállamiságnak meg akar felelni. 

Totyik Tamást arról is kérdeztük, a státusztörvény bevezetésével kapcsolatban milyen akcióra készül a PSZ. Az alelnök elmondta, ők a tárgyalásokon a kormánnyal közölték, mely pontok miatt van nagyon súlyos kifogásuk. Úgy vélik, igen sok joghátrány éri a pedagógusokat, ha bevezetik a státusztörvényt. Az ugyanis szerzett jogokat vesz el. Az Európai Bizottság – tanulva az orvosok történetéből – egyértelmű ajánlást fogalmazott meg a kormány számára. Kimondja, hátrányosan nem változtathatja meg a munkavállalók jogviszonyát. S, hogy akkor megint úszik a pénz, mert a kormány az ajánlást úgysem veszi figyelembe, megint késik a pedagógusok béremelése? A kérdés csak az, hogy akkor az ígért béremelésért, ami egyébként nem is olyan szép – mert nem látszik egyértelműen, mennyivel fog emelkedni a bére minden egyes tagnak –, beáldozzák-e a pedagógusok szerzett jogaikat, és ezzel még nyomorúságosabb munkakörülmények közé taszítják őket, vagy tovább harcolnak. Ezért a kormánnyal való tárgyalás mellett a Pedagógusok Szakszervezete felvilágosító kampányba kezdett, elmondják a pedagógusoknak, hogy a törvényi változás mivel jár, és mindenki döntse el, hogy vállalja-e ezt a veszélyt, vagy sem. A PSZ már elkezdte a vidéket járni, a héten Tatabányán és a XVI. kerületben is lesz egy-egy ilyen rendezvényük.