Ezután nem kell az elveszett bizonyítványok pótlásával foglalkozni, bárki 80 évig letöltheti a tanulmányi rendszerből
Az Országgyűlés a belügyi humán ágazatot érintő törvénymódosítás minősített többséget igénylő pontjait 135 igen, 35 nem és 12 tartózkodó szavazattal fogadta el, míg az egyszerű többséget igénylő rendelkezéseit 132 igen, 37 nem és 12 tartózkodó szavazattal hagyta jóvá.
Eszerint a 2025-2026-os tanévtől felmenő rendszerben bevezetett digitális bizonyítványokat a tanulók 80 évig elérhetik és letöltik a tanulmányi rendszerből, így a jövőben az iskoláknak és a hivataloknak nem kell az elveszett bizonyítványok pótlásával foglalkozniuk.
Módosították a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt, így a jövőben a család- és gyermekjóléti központ, valamint a gyámhatóság adatigényléssel fordulhat majd a bűnügyi nyilvántartó szervhez, hogy megismerhesse, folyik-e a szülővel szemben büntetőeljárás a gyermek veszélyeztetettségére kihatással lévő bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt.
A jogszabály megteremti a lehetőségét annak, hogy a klinikai központhoz hasonlóan, az egészségügyi felsőoktatási intézmények által fenntartott szolgáltatók is nyújthassanak közfinanszírozottan CT-MRI ellátást. Ezek a szolgáltatók idén novembertől a hatályos szabályok alapján, már nem lennének jogosultak az egészségbiztosítás keretében CT-MRI vizsgálatok végzésére, de a törvénymódosítás szerint 2026. március 31-ig lehetőséget kapnak arra, hogy teljesíthessék az új törvényi feltételeket.
A törvénymódosítás érinti a védőoltások beadása alóli mentesítéshez szükséges orvosi szakvélemények ügyét, a jövőben a polgári perben eljáró bíróságoknak a kezelőorvos szakvéleményének pótlására irányuló kereseti kérelmet vissza kell utasítaniuk. Ezt a parlamenti vitában Takács Péter azzal indokolta: sajnálatosan Magyarországon is megjelent az oltásellenesség, így jelenleg is több per van folyamatban, amelyek azért indultak, mert a háziorvos vagy házi gyermekorvos a szülő kérésére nem adta meg a védőoltások beadása alóli mentesítéshez szükséges szakvéleményét valós egészségügyi ok hiányában.
Az államtitkár szerint ezek a perek méltatlan helyzetet teremtenek, hátrányosan befolyásolják az orvosok szakmai tevékenységét, és elvonják őket a betegellátástól. A közigazgatási per ugyanakkor a kezelőorvos esetében azért jelent előnyösebb megoldást a polgári perekkel szemben, mivel azt az eljáró hatósággal szemben kell indítani, így ebben az esetben a kezelőorvos nem lesz fél a perben.
A jogszabály arról is rendelkezik, hogy a jövőben hatékonyabban használhatják az egészségügyben foglalkoztatottakra vonatkozó adatokat.
