Az ukrajnai háború Orbánt a jelentéktelen, irritáló tényezőből az EU fejfájásává tette
Orbán Viktort a 12. helyre tette a Politico az Európát leginkább befolyásoló politikusok 28-as listáján. Rámutatott: az ukrajnai háború Orbán Viktort a jelentéktelen, irritáló tényezőből az Európai Unió strukturális fejfájásává tette – és Brüsszel még mindig nem talált gyógyírt.
A 62 éves, egykor liberális reformer Orbán több mint egy évtizedet töltött azzal, hogy Magyarországot azzá alakítsa, amit büszkén „illiberális demokráciának” nevez – megszilárdítva a média feletti ellenőrzést, aláásva az igazságszolgáltatást és megszilárdítva a Fidesz pártjának hatalmát – írja a Politico.
Kevés vezető bizonyult hajlandónak – vagy képesnek – arra, hogy kijátssza az EU nagyrészt konszenzuson alapuló döntéshozatali rendszerét. Több mint 15 éves miniszterelnöki pályafutása alatt Orbán szokásává tette, hogy az európai csúcstalálkozókat a végükre sodorja, vétóval fenyegetőzik, hogy engedményeket kicsikarjon, és összetűzésbe keveredik az Európai Bizottsággal a jogállamiság és a médiaszabadság kérdésében.
Most nagyobb zsákmányra tör: míg az EU nagy része Kijev mellé állt, Orbán blokkolta a segélycsomagokat, halogatta a szankciókat, és meleg kapcsolatokat ápolt Vlagyimir Putyinnal – ezzel az orosz elnök EU-n belüli legmegbízhatóbb szövetségeseként pozicionálva magát.
Európa illiberális jobboldalának vezéralakjává vált, olyan szövetségeseknek udvarol, mint a cseh Andrej Babiš és a szlovák Robert Fico, és inspiráló személyiségeket tudhat maga mellett, Marine Le Pentől az olasz Matteo Salviniig. Donald Trump kegyeit is élvezheti.
Brüsszel számára Orbán egy tartós kormányzati válság emberi alakban. Teljes jogú EU-tagként minden joggal és vétójoggal rendelkezik, amely a tagsággal jár – és azokat maximális hatékonysággal használja ki.
Az EU hamarosan lehetőséghez juthat. Magyar Péter ellenzéki vezető, Orbán korábbi szövetségese vezet a felmérésekben az áprilisban esedékes parlamenti választások előtt – amelyek az egyik első valós kihívást jelentik Orbán 15 éves uralmával szemben. Amikor az Európai Parlament tavaly ősszel lépett, hogy megvédje Magyart a büntetőeljárástól, Orbán dühöngött, azzal vádolva Brüsszelt, hogy bosszút áll, miközben a Bizottság továbbra is milliárdos forrásokat fagyaszt be a jogállamisági aggályok miatt.
Továbbra is bizonytalan, hogy Magyar képes-e a közvélemény-kutatási előnyét hatalomra fordítani. Pártjának nincs struktúrája és kampányereje, míg Orbán hatalmas politikai gépezetet irányít. Magyarország gazdasági visszaesése és a két jelölt egymással versengő európai víziója fogja meghatározni a kampányt, amely arról is szól majd, hogy Magyarország – és talán maga az EU – készen áll-e arra, hogy továbblépjen az orbánizmus útján.
A lista első helyén Donald Trump áll. Merz német kancellár a 3., a francia Le Pen a 4., Putyin az 5.,6 Nigel Farage a 6., von der Leyen a 7., Manfred Weber a 11., Volodimir Zelenszkij a 14., és Emmanuel Macron a 19. helyen áll.
