Orbán nem békegalamb, csak egy sikeres lókupec
„Sötét fellegek gyülekeznek Európa egén. Brüsszel háborúra készül Oroszországgal, és a háborúba lépésnek már céldátuma is van: 2030” – írta közösségi oldalán Orbán Viktor. A miniszterelnök tehát tud valamit, amit mások még nem, s ez egyben azt is jelenti, hogy nemcsak lókupecnek kiváló. Elmondása szerint ő Magyarország legsikeresebb lókupece, miután törökországi látogatásán 600 nóniusz lovat adott el a török csendőrségnek – de a jóslási üzletbe is belekóstolt.
Orbán és a Fidesz megmondóemberei jó ideje vádolják azzal az Európai Unió Ukrajnát támogató vezetőit, hogy háborúba sodornák Európát. Háborúpártiaknak kiáltja ki az unió vezetőit, miközben az Ukrajnát megtámadó Oroszország, Vlagyimir Putyinnal az élen, eddig még nem kapta meg tőle ezt a titulust. A Fidesz szócsöveként működő Magyar Nemzet is alátámasztja a miniszterelnök aggodalmait, a pártlap szerint ugyanis „a Brüsszel által indított felfegyverkezési program kimondott célja, hogy az Európai Unió 2030-ra készen álljon a háborúra.” A Magyar Nemzetnek annyiban van igaza, hogy az Európai Uniónak készen kell állnia a háborúra, legalábbis abban az esetben, ha nem akar védtelenül, kiszolgáltatott helyzetben szembenézni az őt fenyegető Oroszországgal. Azt gondolni ugyanis, hogy az Európai Unió, vagy a NATO megtámadná Oroszországot, nem csupán képtelenség, de nettó hazugság is. Valószínűleg Orbán sem gondolja ezt komolyan, bár nála sosem lehet tudni: annyiszor elmondta már, hogy még az sem kizárt, ő maga is elhiszi, amit mond.
Jelen állás szerint Oroszország folytat háborút Ukrajna ellen, Putyin hadserege immár csaknem négy éve gyilkolja a Magyarországgal szomszédos ország – köztük magyarlakta területek – polgári lakosságát, bombázza a lakóházakat, közintézményeket, pusztítja az infrastruktúrát. Orbán korábban azt hangoztatta, hogy Donald Trump – elnöki visszatérése után egy nap alatt – békét teremt. Maga az amerikai elnök is mondott hasonlókat, ám utóbb kénytelen volt belátni, hogy a béketeremtés nehezebb és lassúbb folyamat, mint azt eredetileg gondolta.
Ebben a helyzetben nevezi Orbán háborúpártinak az Európai Uniót, amiért az kiáll Ukrajna mellett és garantálná annak szuverenitását. Orbán az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése óta eddig négyszer tárgyalt Putyinnal, és nincs nyoma annak, hogy akár csak egyetlen alkalommal is megpróbálta volna rábírni az orosz elnököt, engedjen a merev álláspontjából, és ne csak abban az esetben legyen hajlandó befejezni a háborút, ha – ahogyan az oroszok fogalmaznak – céljaik teljesülnek. A pávatáncos Orbán, miközben folyamatosan hangoztatja a békevágyát, óvakodik attól, hogy különbséget tegyen az orosz agresszor és a megtámadott, honvédő háborút vívó Ukrajna között. Arról is érdemes volna megkérdezni a miniszterelnököt – igaz, erre mostanság csak a közmédia sajtómunkásainak volna lehetőségük –, jelezte-e tárgyalásain Putyinnak, hogy véget kell vetni az agressziónak.
Az 1994. december 5-én, a magyar fővárosban aláírt Budapesti Memorandumban az USA, Nagy-Britannia és Oroszország hat pontban biztosította Ukrajna (valamint Fehéroroszország és Kazahsztán – a szerk.) politikai függetlenségét és szuverenitását. Cserébe a három állam csatlakozott az 1968-as Atomsorompó-szerződéshez és vállalták atomfegyvereik leszerelését. Az oroszok által is elfogadott megállapodásból tehát az is következik, hogy Ukrajna külpolitikájáról, szövetségi tagságáról maga dönthet. Ezt kérdőjelezi meg Putyin – és persze, ki nem mondva, Orbán is – amikor azt szeretnék elérni, hogy Ukrajna ne lehessen a NATO és az Európai Unió tagja.
Orbán arról is ír a Facebookon, hogy szerinte „2030 a gyorsított ukrán uniós tagfelvételi eljárás céldátuma. Az unió alapszerződése pedig kimondja, hogy a tagállamok valamelyikének területe elleni fegyveres támadás esetén a többi tagállam köteles minden rendelkezésére álló segítséget megadni ennek az államnak”, ami szerinte azért veszélyes, mert – ismét a miniszterelnököt idézzük - „egy harcban álló Ukrajna uniós felvétele tehát azonnali háborúba lépést eredményezne.”
Őrület, de nincs benne rendszer. Az orosz-ukrán háború ugyanis, még ha Trump nem is zárta le egy nap alatt, feltehetőleg még jóval 2030 előtt véget ér. Öt év múlva már bizonyára béke lesz Ukrajnában és megkezdődik az ország újjáépítése. (Más kérdés, hogy ebből a majdani újjáépítésből – látva Orbán mostani, az ukránokkal szembeni ellenséges megnyilvánulásait – a magyar cégek és vállalkozások milyen szerepet kapnak majd.)
Mindent összevetve: a magát békepártinak mondó miniszterelnök – nem függetlenül a jövő év áprilisában esedékes országgyűlési választástól – háborúval riogatja a magyarokat. Felelős országvezető nem így viselkedik, az ilyen hozzáállás még egy sikeres lókupec esetében is véleményes.
