A károk oka: a gondos gazda hiánya
A hét eleji viharos napok jelentős károkat okoztak országszerte. A meteorológusok megtették a magukét, hiszen az egész országra vörös riasztást adtak ki – mondta a Hírklikknek Szentes Olivér, a HungaroMet éghajlat szakértője. De a szakemberek szerint nem csak a szelet lehet okolni az áramszolgáltatási és közlekedési károkért. Az illetékes hatóságoknak ugyanis rendszeresen ellenőrizni kellene a látókörükbe tartozó természeti adottságokat és az épített környezet állapotát is. Ezúttal azonban a vihar az elmúlt 30 év egyik legsúlyosabb áramszolgáltatás-bénulását okozta szerte az országban, legalább 150–350 ezer háztartás maradt áramszolgáltatás nélkül. Az Óbudai-szigetet lezárták, miután az óránként 100 –130 kilométeres sebességű széllökések tövestől tépték ki a fákat. A Liszt Ferenc Repülőtér is átmenetileg bezárt, egyrészt a légiforgalmat veszélyeztető orkánszerű szél, másrészt a vihar nyomán a kifutópályára került törmelékek és az utasterek beázása miatt. Kidőlt fák, leszakadt ágak és telefonvezetékek miatt országosan több mint 6 500 műszaki mentést kértek. Összeomlott a vasúti közlekedés is, felsővezetékek szakadtak el, fák dőltek a vágányokra, emiatt akár hetekig tartó rendkívüli forgalmi zavarok jöhetnek.
Pusztán pontosabb meteorológiai előrejelzésekkel elkerülhető lett volna, hogy a vihar ekkora pusztítást végezzen?
A viharok okozta károk megelőzésében az előrejelzéseknek kétségtelenül fontos szerepük van, de önmagában a károkat nem tudjuk megelőzni. Maga az előrejelzési rendszer nem az én területem, de tudom, hogy most is működött. Harmadfokú, azaz vörös riasztást adtunk ki az egész ország területére. A riasztás most is kitért arra, hogy az orkánszerű szél mellett heves zivatarokra, helyenként jégesőre is számítani kell, sőt, jeleztük, hogy a viharveszély több napon át a térségünkben maradhat. Az időjárási helyzetből nagyjából pontosan ki lehet számítani, hogy a felhőzetből mennyi csapadék várható, de azt nagyon nehéz előre megmondani, hogy abból hol, milyen intenzitású eső keletkezik. Ha olyanok az áramlási viszonyok, hogy a viharzóna egy kicsit sem mozdul tovább, akkor egyetlen körzeteben több tízmilliméternyi csapadék is lehullhat rövid idő alatt, míg pár kilométerrel távolabb egyetlen csepp eső sem esik. Amikor viharos szelek társulnak a zivatarzónához, megint más a helyzet.
Ha jól értem: az eső mennyiségét nagyjából lehet előre tudni, de a helye bizonytalan?
Valóban, a lehulló vízmennyiséget előre meg lehet becsülni, de sok minden egyéb tényezőtől függ, hogy a zivatar melyik térséget miként érinti majd. A hegyvidéki területeket másként érintik a viharok, ugyanis a domborzati akadályok módosítják az áramlásokat. A zivatarok esetében bizonyos fokú bizonytalanságot jelent, mint már említettem, hogy rendszerint az intenzitása sem egyenletes. Nagyon kis területek között is jelentős erősségű eltérést tapasztalhatunk. A várható károkat ezért nemcsak a lezúduló csapaték mennyisége, hanem a hozzá párosuló szél ereje is növelheti.
A minap Texasban keletkezett akkora villámárvíz, ami szinte percek alatt 8 méterrel emelte meg a helyi folyó vízszintjét. Ilyesminek Magyarország nincs kitéve? Pécsett percek alatt félméteres víz árasztotta el az utakat.
Maga az, hogy valahol villámárvíz alakulhasson ki, sok tényezőtől függ. A szántóföldeken szerepet játszik a talaj víztelítettsége. A jelen esetben a nagy szárazság után a kiszikkadt talaj felszívó képessége nagyon lecsökkent, ezért egyszerűen nem volt képes befogadni a szokatlanul nagy mennyiségű csapadékot, ami emiatt egyszerűen lefolyt róla. A nagy aszály, a több hetes száraz időszak után most, amikor a talaj a nedvességtartalmának 90 százalékát már elveszítette, a növények ennek a gyorsan érkezett csapadéknak csak kisebb hányadát tudják majd hasznosítani. A városokban más a helyzet. A nagyobb településeken viszonylag gyakran alakul ki olyan helyi „villámárvíz”, ami forgalmi fennakadásokat okoz. Eldugulnak a csatornák, az aluljárókban, a mélyebben fekvő területeken a magas vízállás járhatatlanná teheti az utcákat. Azt szokták mondani, ez a vészhelyzet megelőzhető, ha a helyi elvezető csatornákat rendben tartják, illetve a csatornák tervezésénél, korszerűsítésénél figyelembe veszik a klímaváltozást, a csapadék intenzitásának növekedését.
Mekkora az esélye annak, hogy magyarországi folyókon a texasihoz hasonló villámárvíz alakuljon ki?
Nálunk sem lehet kizárni, hogy ha a folyóink felső vízgyűjtő területein nagyon intenzív esőzések vagy hirtelen hóolvadások indulnak, akkor néhány nap alatt minket is elérjen valamilyen jelentősebb árhullám. Ebből a szempontból talán a Tisza a veszélyeztetettebb, ugyanis a Kárpátokban évek óta irtják az erdőket, onnan nagyon gyorsan lefut hozzánk minden csapadék. A hazai folyókon ennek ellenére nem kell pusztító villámárvizekre számítani, mert mire ideér az árhullám, szétterül a tározókban. Ebből a szempontban Ausztria, vagy Svájc, vagy akár Szlovákia sokkal érzékenyebb, ott több a hegyvidéki terület, mint nálunk.
Éghajlat-kutatóként is megnyugtat minket?
Az éghajlat változásával együtt kell élnünk. Ebben vannak az olyan szokatlanul száraz, aszályos hetek, hónapok is, amilyet korábban nem tapasztaltunk, és gyakrabban lesznek a mostanihoz hasonló, hirtelen lecsapó, özönvízszerű zivatarok és orkánszerű szélviharok is. Ha éghajlati szempontból közelítem a kérdést, akkor nyilván egyre melegebb nyarakkal, egyre magasabb hőmérsékletekkel, és olyan légköri viszonyokkal kell számolnunk, amelyek a korábbinál nagyobb nedvességtartalmat képesek magukban tartani. Hiába száraz talajszinten a levegő, attól még a magasabb rétegekben a levegő nedvességtartalma más lehet, és amikor jön egy hidegebb légtömeg, akkor ez heves zivatarok formájában kicsapódik. Ez történt a legutóbbi vihar esetében is.
|
Nem törvényszerű a rombolás Pusztán meteorológiai előrejelzéssel a károknak csak egy részét lehet megelőzni. Ön is így látja? – kérdeztük a neve elhallgatását kérő fővárosi tájépítészt. Amikor ilyen jelentős károk keletkeznek, akkor mindenki azonnal a másikban keresi az okokat. A meteorológusok megtették a magukét, amikor az egész országra vörös riasztást adtak ki. De nem csak a szelet lehet okolni az áramszolgáltatási és közlekedési károkért. A viharkárok között a villám okozta az elsődleges és másodlagos károk egy részét, de a mostanihoz hasonló elemi károk kockázatát a megelőzéssel lehetne a leghatékonyabban csökkenteni. Azzal, ha az illetékes hatóságok rendszeresen ellenőriznék mind a látókörükbe tartozó természeti adottságokat, mind az épített környezet állapotát. Nem törvényszerű, hogy a szélvihar, a jégeső, a felhőszakadás néhány óra alatt ezernyi fát döntsön ki, középületekről tetőket szakítson le. Mit kellene tenni a megelőzés érdekében? Az épülettulajdonosok felelőssége, hogy a tetőszerkezetet viharálló módon, úgynevezett viharkapcsokkal, vagy csavarokkal rögzítsék, és időnként ellenőrizzék is a tető állapotát. Ez igaz a családi- és a társasházakra is. Kevesebb kár keletkezik az épületekben, a lakásokban, ha stabil, időjárásálló nyílászárókról gondoskodnak. Sokat segíthetnek az ablakredőnyök, a zsalugáterek, a törésálló üvegek. Nem kell mindig az önkormányzatoktól várni, hogy a ház előtti utca fáit megmetsszék, esetleg a láthatóan beteg fákat kivágják, hogy azok az első vihar alkalmával ne dőljenek a házra, vagy az ott parkoló autókra. Szintén a tulajdonoson múlik, hogy a vihar közeledtével a kerti bútorokat, a trambulinokat biztonságos helyre vigyék vagy rögzítsék. Az esőcsatornák rendszeres tisztítása, a szikkasztóárkok, a víznyelők kialakítása, az esővízgyűjtő rendszerek telepítése szintén a tulajdonos feladata volna, neki kellene a kerítésen belüli tereprendezést is úgy kialakítania, hogy a víz ne a ház irányába folyjon. Villámcsapás ellen villámhárító rendszer telepítésével és karbantartásával lehet védekezni, a biztosíték táblán a túlfeszültség-védelem az egész épület elektromos hálózatát megóvhatja. A legjelentősebb károk az országos infrastruktúrában, a közlekedésben keletkeztek. Ott is a „gondos gazda” hiánya a felelős? Pontosan erről van szó. A fák állapotának rendszeres ellenőrzése sok pénzbe kerülne, amin – a legtöbbször kényszerből – spórolnak az önkormányzatok. Ha valahol mégis megjelennek a favágók, hogy a beteg, balesetveszélyes fákat kivágják, azonnal tiltakoznak a környezetvédők, pedig állítom, hogy a tájépítészek, a kertészek nem ellenségei a környezetnek. A korhadt, repedezett törzsekből odvas belsőre lehet következtetni, a ferde vagy meglazult gyökérzet a gombásodás, a kártevők jelenlétére utal. A vasúti pályák mellett a fák ritkítása sem volna ördögtől való, de erre sincsen pénze a MÁV-nak. Segítene a szakszerű metszésük is, mert a ritkábban metszett fák nagyobb „szélfogóként” viselkednek, a koronaritkítás pedig segítené a szélterhelés csökkentését. De miért pont erre költene a MÁV? Ami pedig a városi, illetve a sínek feletti elektromos vezetékek védelmét illeti? Van egy alapszabály, amit az első szakmai órákon már felírnak a táblára: „Fát ne ültess közvetlenül ház, kerítés vagy elektromos vezeték alá, közelébe!” Erre nagyon ritkán ügyelnek. |
