A kata segítheti a kisvállalkozásokat, de a VOSZ szerint túl szigorúak a korlátozások
A kisadózó egyéni vállalkozók tételes adója (kata) erősítheti a kisvállalkozásokat, hozzájárulhat a gazdaság fehéredéséhez, ám az indokolatlan korlátozást vagy aránytalan terhet jelentő rendelkezések módosításra szorulnak - közölte a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) az MTI-vel pénteken, az adónem megújítását szolgáló törvénytervezetet értékelve.
Az érdekképviselet üdvözli, hogy a lehetőséggel a mellékállású vállalkozók, a nyugdíjasok és a tanulmányaik mellett vállalkozók is élhetnek. A havi tételes adó növelése jelentős mértékű, de szükséges ahhoz, hogy a kata fenntartható és az adórendszer többi elemével összhangba kerülő adózási forma legyen - írták.
Az éves bevételi értékhatár emelését időszerűnek tartják, és jelentős lépésként értékelik, hogy a magasabb tételes adóhoz a főállású vállalkozók esetében magasabb társadalombiztosítási ellátási alap is társul.
Az új kata a szövetség álláspontja szerint főképp az alacsony költséghányadú, tudásalapú szolgáltatások, valamint a mellékállású vállalkozások körében élénkítheti a vállalkozási kedvet.
Fellendítheti a nagyobb cégek és a mikrovállalkozások közötti beszállítói kapcsolatokat is, emellett csökkentheti a vállalkozásalapítás kockázatait, és hozzájárulhat az adózási fegyelem javulásához. Számításaik szerint egy évi 18 millió forint árbevételű, több vállalkozásnak szolgáltató informatikai vagy tanácsadó egyéni vállalkozó éves közterhe akár 1 millió forinttal is csökkenhet, évi 8 millió forint bevételnél egy lakossági ügyfeleknek dolgozó, mellékállású vállalkozó megtakarítása meghaladhatja a félmillió forintot. A nyugdíjas vállalkozók egy része ugyanakkor az átalányadózással járhat jobban, mert annak közterheit a kata szerinti tételes adójuk meghaladhatja.
A VOSZ emiatt szorgalamazza a nyugdíjas kisadózók tételes adójának csökkentését vagy más, arányos kedvezmény bevezetését.
Sürgetik továbbá a megrendelői koncentrációra vonatkozó 50 százalékos korlát felülvizsgálatát, vagyis azt, hogy ne szűnjön meg a kata-jogosultság, ha az éves bevétel legalább fele egy megrendelőtől, illetve annak kapcsolt vállalkozásaitól származik.
A szabály "nyilvánvaló célját", a bújtatott foglalkoztatás megakadályozását üdvözlik, ám szerintük a korlátozás a vállalkozói tevékenységet is akadályozhatja.
Előfordulhat például, hogy egy projektből származik az éves árbevétel többsége, illetve adózási okból, a korlátozás miatt kell megbízást visszautasítani, pedig gazdaságilag ez nem lenne indokolt.
A VOSZ emiatt az 50 százalékos küszöb emelését, illetve olyan kiegészítő feltételek kialakítását javasolja, amelyek a gazdasági önállóságot vizsgálják a megrendelők közötti bevételmegoszlás helyett.
Kifogásolják emellett a számlázási lehetőség kizárását volt munkáltató részére a munkaviszony megszűnését követő két évben.
Bár az adózási szabályok nem ösztönözhetik a munkaviszony vállalkozói jogviszonnyá alakítását, az általános tilalom a közlemény szerint "túlzottan merev", vállalkozók gyakran nyújtanak szolgáltatásokat a korábbi munkáltatójuknak valós tevékenységként.
A jogszabálynak az ilyen eseteket meg kell különböztetnie a színlelt foglalkoztatástól - hangsúlyozták.
Az éves bevételi értékhatár 22 millió forintra emelése a közlemény szerint kedvező, jövőre ez egybeesik az általános forgalmi adó alanyi mentességének értékhatárával.
A határok átlépése viszont jelentős többletterhet okozva visszafoghatja a vállalkozások növekedési szándékát, ezért a két rendszert hosszabb távra össze kell hangolni, és csökkenteni kell a határátlépéshez kapcsolódó adminisztrációt.
Az ilyen terhek mérséklése más területen is hozzájárulna a kisvállalkozók versenyképességéhez - hangsúlyozták.
Hozzátették továbbá, hogy az új kata megítélésekor nem elég a havi tételes adó összegét vizsgálni, értékelésekor az átalányadózást és más választható adózási formákat, a személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékokat, a szociális hozzájárulási adót, valamint az ellátási jogosultságokat is figyelembe kell venni.
Ez különösen azért fontos, mert 2027-ben az átalányadózás általános költséghányada 50 százalékra nő - emelik ki.
A vállalkozói tevékenységek és bevételi kategóriák szerint elkészített részletes hatásvizsgálat feltárhatná az adózási formák közötti különbségeket, költségvetési hatásaikat, a vállalkozói működésre gyakorolt következményeket, és segítene megítélni, hogy az egymáshoz viszonyított szabályozásuk kiegyensúlyozott feltételeket biztosít-e az azonos piacon működő vállalkozások számára.
A kata megújítását kedden jelentette be a miniszterelnök, a társadalmi egyezetés október 14-ig tart.
A VOSZ szerint a szabályozás gazdasági jelentősége alapos szakmai párbeszédet indokol, ezért közvetlen egyeztetést kezdeményeznek a Pénzügyminisztériummal, és javasolják a véleményezési határidő meghosszabbítását is.
A szervezet bízik benne, hogy az új kisvállalkozói adózás növekedését támogató, kiszámítható szabályozási környezetet teremt, de a törvény véglegesítése előtt vállalkozási modelleken is ellenőrizni kell a várható hatásokat.
