A katona-egészségügyön is múlik az egységek harci morálja

Németh-Kállai Szilvia 2024. május 21. 14:30 2024. máj. 21. 14:30

Egy hadgyakorlat mindig elrettentő erővel rendelkezik, és ha az ellenségeink azt látják, hogy a katona-egészségügy jól felkészült, biztosak lehetnek abban, hogy a többi harci egység is – mondta dr. Fazekas László orvos ezredes. A NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ (NATO KEKK) igazgatója, a napokban lezajlott Életerős Harcos ’24 hadgyakorlat elrendelő parancsnoka szerint részben a katona-egészségügyi ellátáson múlik a katonák harci morálja. A Hírklikknek elmondta, mert a katonák akkor tudnak jól teljesíteni, ha tudják, sérülés esetén biztosan kimenekítik és eljuttatják oda, ahol számára a legjobb egészségügyi ellátást kapja. 

Miért volt szükség katona-egészségügyi hadgyakorlatra?

Sokan még a saját kollégáim közül sem gondolják végig, hogy a katona-egészségügynek, mint szolgálatnak, ugyanolyan szüksége van kiképzésre, mint bármilyen más területnek. Ahhoz, hogy megfelelő támogatást tudjunk biztosítani a katonáknak egy adott hadműveletben, nekünk is gyakorolnunk kell. A tábori kórházaknak is van saját belső eljárási rendjük, amire önállóan készülnek, de egy hadgyakorlaton a teljes egészségügyi támogatási rendszer működtetését gyakoroljuk. A cél az, hogy adott esetben célirányosan, koordináltan tudjuk elvégezni a feladatainkat, hogy éles stresszhelyzetben ne változzon káosszá. Emellett részben rajtunk múlik a harci morál.

Az mit jelent, hogy önökön múlik a hadsereg morálja?

Egy katona akkor tud jól harcolni, ha megfelelő morállal rendelkezik. Ehhez biztosnak kell lennie abban, hogyha megsérül, akkor a megfelelő szintű egészségügyi szolgáltatást kapja. Tudja, hogy megpróbáljuk kimenteni a sérülés helyszínéről és a lehető legjobb ellátással megmenthetjük az életét.

Amikor azt mondta, hogy az egész egészségügyi rendszer működtetését kell begyakorolniuk, akkor mi mire gondoljunk? Olyan, mint amikor egy mentő megérkezik a kórházba a sérülttel és átveszik tőle a beteget, hogy ellássák? 

Az egészségügyi rendszer lefedi a sérülés helyszínétől a katona teljes ellátásáig tartó feladatokat. Tehát a kimentés légi és szárazföldi folyamatától kezdve, amíg elérünk egy tábori kórházhoz, ahol ellátják a sérültet. De ott az életmentés a cél, ezért azután elszállítjuk egy hátországban lévő kórházba. A gyakorlaton imitált sérültekkel – akik a Magyar Honvédség kadétjaiból és a tartalékosokból kerültek ki – nagyjából napi 200 esetet láttunk el. Ezután egy részüket valóban Németországba és Hollandiába szállítottuk repülővel. Ennek koordinálása is feladat volt. Azt is gyakorolni kellett, hogy hogyan adjuk át a sérültet egyik egészségügyi csapattól a másiknak. 

Miért volt szükség külföldre vinni az imitált sérülteket?

35 nemzet vett részt a hadgyakorlaton. A NATO egy elképzelt harci helyzetén keresztül gyakoroltuk egy hadtest méretű egység egészségügyi biztosítását, ezért a NATO-országokból kikerülő hátországok kórházaiba is vittünk sérülteket. Azért, mert gyakorolni akartuk az úgynevezett stratégiai kiürítést is. Az, hogyha a 20 km-re lévő veszprémi kórházba szállítok valakit, az nem gyakorlás, és nem csak papíron akartuk kipipálni ezt a feladatot. 

Miért Magyarországon volt a hadgyakorlat? 

2011 óta rendezünk kétévente katona-egészségügyi hadgyakorlatot. Az a központ, amelynek igazgatója vagyok 12 nemzetet tömörít. A koncepció szerint mindig valamelyik idetartozó nemzet lesz a házigazdája a hadgyakorlatnak. A rendezés nagy erőfeszítést igényel, most például több, mint 50 tábori egészségügyi intézményt telepítettünk és 1400 fős egészségügyi személyzet részvételével zajlott. Az első ilyen hadgyakorlatot Magyarországon rendezték, 2013-ban Németországban, 2015-ben Csehországban volt, 2017-ben ismét Németországban, 2019-ben Romániában. Ezután a Covid miatt nem volt teljes értékű hadgyakorlat, és az idén ismét Magyarország vállalta magára a feladatot, azaz a befogadó nemzeti támogatást, a valós logisztikai ellátást.

A szomszédban zajló ukrajnai háború „tapasztalatait” is felhasználták? 

Minden alkalommal felhasználjuk a legfrissebb harci tapasztalatokat. De eddig a klinikai eljárásrendeket a NATO-tagországok nagy része az elmúlt évtizedben a békefenntartói misszióiban szerzett tapasztalatokra alapozta. Az ukrán háború olyan szempontból más, hogy nem egy fejletlenebb haderővel kerültek szembe, és a támadó hadsereg például megakadályozza azt, hogy légi eszközöket használjanak a mentési feladatokra. Ebből adódik, hogy az az idő, amin belül el kellene érni a különböző tábori kórházakat, kitolódik. Viszont addig is életben kell tudni tartani a sérülteket, amíg elérünk a megfelelő helyre, ahol megkaphatja a számára szükséges ellátást. Tehát ezt a harci tapasztalatot is beépítettük a hadgyakorlatba. 

Miben változtak 2011 óta az egészségügyi hadgyakorlatok?

Az idén nagy változás, hogy a miénket együtt rendeztük meg a Clean Care (Tiszta Ellátás) nevű CBRN (kémiai, biológiai, radiológiai, nukleáris) veszélyekre felkészítő hadgyakorlattal. Tehát nemcsak hagyományos fegyverektől sérült katonák ellátását gyakoroltuk, hanem biológiai, vegyi támadások menedzselését és ellátását is. Emellett szintén felhasználtuk a Covid-járvány tapasztalatait. Eljátszottunk járványos megbetegedéseket, azok azonosítását, megfigyelését végeztük, hogy kiderüljön, mesterséges vagy természetes eredetű járványokról van-e szó. Nagy segítség volt a játékban, hogy van egy járványokat vagy biológiai támadást valós időben előre jelző rendszerünk, amit használhattunk, és tovább fejlesztettünk. És ahogy az előbb is mondtam, amikor kezdtünk 2011-ben, még a NATO-ban békefenntartás, béketeremtés közbeni, most meg az ukrán háború miatt egy védelmi harcnak az egészségbiztosítását gyakoroltuk, ami azt jelenti, hogy sokkal több sérültet imitáltunk. Békefenntartásnál azért van jóval kevesebb sérült, mert fejlettebb hadi technikával rendelkezünk, mint azok a nemzetek, ahol missziós feladatokat látnak el a katonák, jól vannak védve az ellenséges támadásokkal szemben. Ha hozzánk hasonló felszereltségű katonákkal kerülnénk szembe, akkor sokkal nagyobb számú sérülttel kell számolnunk. Emellett az ukrajnai tapasztalatok miatt azt is gyakoroltuk, hogyha drónokkal felderítenek egy-egy katonai kórházat, akkor gyorsan át tudjuk azt telepíteni máshová. 

Azért az aggasztó, ha egy ellenfél kórházakra támad.

A Magyar Vöröskereszt, a Magyar Országos Mentőszolgálat, egy rendőrségi alegység és román katasztrófavédelmi egységek is gyakorlatoztak velünk civilként. A Vöröskereszt pedig elvileg ad egy, a Genfi Egyezményben garantált biztonságot. Ezért aggasztó, ha az ellenfelünk ezt nem tartja be, így álcázni kell magunkat.

Egy katona-orvos felkészültsége más, mint egy civil orvosé?

Minket is az orvosi egyetemen képeznek, majd mi is szakosodunk, csak mi nem belgyógyásznak vagy például szemésznek, hanem katasztrófa- és katona-orvosnak. Amiben mások vagyunk, mint a civilek, hogy mi katonai szolgálatban vagyunk, ezért bármikor átvezényelhetnek minket adott feladatra. Emellett a katona-egészségügyben nagyobb számban fordulnak elő robbantásos vagy lőtt sebek, illetve a vegyi, biológiai, tömegpusztító fegyverekkel végzett csapások és azok lehetséges következményeinek ellátására is készen kell állnunk. A katonai állomány viszonylag fiatal és jó gyógyulási képességgel rendelkező szervezeteket jelent, tehát mi alapvetően nem idősek gyógyítását végezzük, bár, ha a civil lakosságot kell ellátnunk, természetesen ott is igyekszünk segíteni. De a fő profil a sérült, legtöbbször fiatal katonák ellátása. Emellett van járványvédelmi, járványokat megelőző orvosi tevékenységünk is, de nem gondolom, hogy óriási különbség lenne katona és civil orvosok között. Orvosok vagyunk mindannyian. 

Most, hogy orvoshiány van Magyarországon van elég katona-orvos?

A NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ igazgatójaként erre sajnos nem tudok válaszolni. De a mostani hadgyakorlaton az 1400 fős egészségügyi személyzet el tudta látni a neki szánt feladatát. Azt azért tudni kell, hogy ez egy nagyon nagy szám. 

Amikor hadgyakorlatról beszélünk a civilek sokszor fejezik ki aggodalmukat. Van miért?

Én nem vagyok civil, bennem nem kelt aggodalmat. De nincs is miért, sőt, inkább megnyugtatna a tudat, hogy gyakorolnak a katonák és most a katona-orvosok, így, ha háborús helyzetbe kerülnénk, mindenki tudja mit kell tennie. És azért is csináljuk, hogy ne legyen háború. Ezt pedig azzal érhetjük el, ha az összes ellenségünk tudja, hogy a katona-egészségügy készen áll, mert akkor biztosak lehetnek abban is, hogy a többi harci egység ugyancsak. 

Mondhatjuk, hogy ez a hadgyakorlat is egyfajta erőfitogtatás volt?

Része az elrettentésnek, mert a védelmet a NATO a közös kollektív védelemre és az elrettentésre alapozza. 

A hadgyakorlat vegyi része kapcsolatba hozható azzal, hogy Putyin nukleáris hadgyakorlatot rendelt el az ukrán határ közelében?

Nem. Vegyi hadgyakorlatot is rendszeresen végeznek.

Ki finanszírozta a katona-orvosi hadgyakorlatot?

A résztvevők között megoszlanak a költségek, mindenki a sajátját fizette.