A kenyér áremelkedésén is Orbánék keresik a legtöbbet

A kenyér jövő évi árával kapcsolatban nem tudott semmi jóval biztatni minket, kenyérevőket Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkárhelyettese, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium egykori szakállamtitkára a Klubrádió Esti gyors című műsorában, aki szerint a liszt árában 30-40 százalékos emelkedés várható, azaz ahol most 120-130 forint a liszt, ott a közeljövőben 170-180 forint lesz. 

És a kenyér árának emelkedése nem is áll meg, mert néhány tényező „az élelmiszerárakat feljebb fogja vinni a következő időszakban is". Ilyen tényezők a világpiac, a pandémia, a klímaváltozás, és a meglóduló fizetőképes kereslet, amik együttes hatására felmegy a mezőgazdasági alapanyagok ára, „főleg a gabonaféléké vitathatatlan mértékben emelkedett". De ez a szakember szerint csak a jéghegy csúcsa, és sokkal nagyobb emelkedésekre kell számítanunk jövőre, mivel a mezőgazdaságban nélkülözhetetlen anyagok, mint a gázolaj, a gáz, a műtrágya ára nagyon gyorsan emelkedik.

Minimum 20-30 százalékos áremelkedésről beszélt, több lépcsőben. A kenyér áránál Máhr szerint nem a búza és a liszt árának emelkedése a legfőbb tényező, hanem az energiaár-emelés, a szállítási költségek emelkedése, a „bérköltségek drasztikus emelkedése", valamint a forint „drasztikus leértékelése", ami tovább emeli az energiaárakat, a szállítási költségek árát. „Nagyon komoly a nyomás a rendszeren" – mondta, és emlékeztetett, hogy korábban volt egy kedvező időszak, amikor alacsony kamatok voltak, így a pékek, a malmok, az agrártermelők olcsón finanszírozhatták magukat. De „ez is a múlté, mert a kamatok szintén elszabadultak". Ezek a tényezők messze nem magyarázhatók a világpiaci árak emelkedésével. 

A magyar infláció az európainál és a világgazdaságinál is gyorsabb, amiben szerinte nagyban gazdaságpolitikai tényezők játszanak közre: Magyarországon nem véletlenül emelkednek gyorsabb ütemben a kamatok, mint másutt. Máhr szerint látni, hogy az árfolyam-leértékelődés gyorsabb mint a környező országokban, ami annak a következménye, hogy az állam túlköltötte magát. „Tarthatatlan, hogy Európában itt van a legmagasabb áfakulcs. Az alapvető élelmiszerek áfája mindenhol alacsonyabb az átlagos kulcsnál, Magyarországon azonban néhány kivételtől eltekintve, a kenyéren is 27 százalék van. 

A kenyér áremelkedésén a legtöbbet a költségvetés keresi"

– mondta a MOSZ főtitkárhelyettese.