A keresztény Orbánt nem bántja a Hagia Sophia mecsetté alakítása
Orbán Viktor magyar miniszterelnök gyakran hangsúlyozta, hogy Európa csak akkor menthető meg, ha visszatér a keresztény gyökereihez. Orbán büszke és meggyőződéses keresztényként igyekezett ellátni az európai társadalmat azzal, amit ő a globalizálódó világ részéről fenyegető veszélyek elleni keresztény pajzsnak nevez – írja „Orbán Viktor kereszténységének vannak határai” címmel közölt cikkében az Euractiv portál. A határokat illetően, a török elnökhöz fűződő kapcsolatait hozza fel a cikk, emlékeztetve a Hagia Sophia tervezett sorsára.
Orbán annyira erősen hisz a keresztény értékekben, hogy már évek óta akadályozza az EU migrációról és menekültekről szóló megállapodásának létrejöttét, és még kerítést is épített az országa déli határán, hogy a háborúkból menekülő migránsokat – többnyire muzulmánokat – ne engedje belépni az ő szent területére.
Mint a portál egyébként megjegyzi: még az sem kizárt, hogy a dublini szabályozás rég várt módosítása már készen is áll, de a bizottság vonakodik előterjeszteni, mert attól tart, hogy Orbán a vírus miatti segélyekről szóló tárgyalásokon felhasználja az alkuban.
Ám Orbán kereszténységének vannak határai, és ezt már láthattuk máskor is – szögezi le a cikk. Csak addig keresztes harcos, amíg senki nem bántja tekintélyelvű kebelbarátját, Recep Tayyip Erdoğan török elnököt, aki történetesen a világ nyolcadik legnagyobb muzulmán országának vezetője. Erdoğan elhatározta, hogy mecsetté alakítja az isztambuli Hagia Sophiát, az UNESCO világörökség részét, amelyet 1500 évvel ezelőtt, a bizánci birodalomban katedrálisnak építettek. Konstantinápolyt 1453-ban meghódította az ottomán birodalom, ekkor mecsetté alakították, aztán 1935-ben múzeum lett. Az újabb átalakítás éles reagálásokat váltott ki világszerte, Ferenc pápától és az ortodox egyháztól az európai politikusokig, köztük a baloldali ateistákig.
Az egyetlen eltérő hang Nagy-Britanniáé volt, amely – amíg tagja volt az EU-nak – mindig is erősen támogatta Törökország csatlakozását. Most London úgy vélekedett, hogy ez Törökország szuverén ügye. Orbán azonban eddig még csak meg sem szólalt.
Az Euractiv felvette a kapcsolatot Magyarország uniós képviseletével, a magyar külügyminisztériummal és a Hungary Helps elnevezésű kormányszervvel, amely az üldözött keresztények humanitárius megsegítésével foglalkozik, és állásfoglalást kért a Hagia Sophia átalakításáról, de választ egyik helyről sem kapott. Joseph Borell, az EU vezető diplomatája a külügyminiszterek hétfői találkozója után azt mondta: széles körű támogatást élvez az a javaslat, hogy szólítsák fel a török kormányt a döntés sürgős újbóli megfontolására és visszavonására. Az Euractiv úgy tudja, hogy több ország sem támogatta a kezdeményezést. Magyarország nagyon is köztük lehetett – olvasható a portálon.
