A kertekben a fagy, az erdőkben a mezei pockok tarolnak
Szinte az ország egész területén mértek fagypont alatti hőmérsékletet az éjjeli órákban az elmúlt napokban. Az északi és a Duna-Tisza közi régiókban -7 fokig süllyedt a hőmérséklet. A fagykár bár erősen vélelmezhető, nem mutatja azonnal jeleit. De az erdőgazdálkodóknak is fájhat a fejük. Nekik nem a pár napos fagy, hanem a szokatlanul enyhe télen elszaporodott mezei pockok inváziója okoz komoly károkat.
A növények egészsége szempontjából a talaj- és légfagy egyaránt veszélyes, függetlenül attól, hogy zsenge, fiatal növényről, vagy felnőtt példányról van-e szó. A nappali olvadás és az éjjeli fagyás sorozatos váltakozása megviseli őket.
Gyakran a fagykár szinte azonnal látható a fagyást követően. Ez azonban nem mindig van így és egyes növényeknél, különösen a fás szárúaknál akár több hónapig is eltarthat, mire ennek látható jele lesz.
Az Agrárszektor összeszedte azokat a jeleket, amelyek fagykárra utalhatnak. Eszerint:
- A zsenge, fiatal hajtásokon perzselést okoz a túl alacsony hőmérséklet, ez halványbarna foltokkal jelentkezik gyakran a levélerek között.
- Nincsenek biztonságban az örökzöldek sem: itt a perzselés a leveleken keletkezik, azok barnulását okozhatja. (A tünet a babérnál gyakori például.)
- A zsenge évelők lombja megbarnulhat, megfeketedhet. A szárak gyakran összeesnek.
- A virágoknál és a fiatal gyümölcsfáknál úgynevezett parafás réteg kialakulását okozhatja a virágok végén. Gyümölcsök esetében a fagykár közismerten súlyos veszélyt jelent, a termés szezonban gyérebb lehet.
- A hosszan tartó fagyos időszakok egyes cserjék levelén foltosodást okozhatnak.
A lap szerint a legtöbb kertész tanúsíthatja, hogy néha a fagykárok egyszerűen elkerülhetetlenek. Ha a gazdák felismerik a jeleket, első dolguk, hogy mentsék a menthetőt. Így tesznek az erdőgazdálkodók is, bár ők nem közvetlenül az időjárással, hanem az enyhe tél miatt elszaporodott mezei pockokkal „küzdenek”.
A Hello Vidék számolt be arról, hogy egyre nagyobb károkat okoznak országszerte ezek a kis négylábú rágcsálók, a Szombathelyi Erdészeti Zrt.-nek például az elmúlt két évben 25.500 darab facsemetét kellett pótolnia, mert tőből kirágták azokat. A facsemeték pótlásának költsége meghaladta a 2 millió forintot.
A lapnak nyilatkozó erdész elmondta, a szalafői erdőterületet öt éve vetették be makkal, hogy szép tölgyerdőt neveljenek. A csemeték mostanra 150-180 centiméteresre fejlődtek. A pockok azonban egyre többet rágnak ki tőből. A lombos fafajokat pusztítják, a fenyőket elkerülik. Az őrségi erdőkben egyelőre T-fák kihelyezésével a pocok természetes ellenségeit, a ragadozó madarakat hívják segítségül.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is riasztotta már a földhasználókat, ahogy közleményükben írták, kiemelten fontos, hogy a gazdák késlekedés nélkül felmérjék a kártevő népességét a táblákon és azok környezetében. Az időben megtett védekezéssel ugyanis csökkenthető a kártétel, amelyhez többféle készítmény és felhasználási forma is a gazdák rendelkezésére áll.
Különösen az őszi kalászosokban, repcében, lucernában és ültetvényekben növekedett meg tél végére a mezei pocok népessége, de a nem művelt területeken (például árokpart, táblaszél, ruderália) is észlelhető tömeges előfordulásuk. Többek között Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna vármegyékben okoznak nagy területen erős fertőzést a rágcsálók – közölte a Nébih.
A vegyszeres védekezésnek viszont szigorú szabályai vannak, hívja fel a figyelmet Berdár Zoltán erdőművelési műszaki vezető. A csalétket a járatokba kell elhelyezni, majd azt betemetni. Az elhullott tetemeket pedig össze kell szedni, hogy azokat más állatok ne fogyaszthassák el. Vegyszeres rágcsálóirtás védett területen kizárólag a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető – mondta Berdár Zoltán.
