A kétarcú magyar oktatást a mesterséges intelligencia nem fogja megmenteni 

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Hír TV-ben szeptember 10-én arról beszélt, a magyar kormánynak nagyon fontos, hogy a diákok lépést tartsanak a technológiával. Azt is hozzátette, ma már elengedhetetlen, hogy az általános iskolában is tanuljanak a mesterséges intelligenciáról, hiszen életük szerves részét képezi, ezért az idén multimédiás elemek, felhő alapú technológiák, szövegszerkesztés, számítógépes grafika tantárgyaik is lesznek. Az idei tankönyvekben is erről lehet olvasni, a tizenegyedikes digitális kultúra tankönyvben egy lecke már az MI-ről szól, hogy ennek az alapvető kritériumaival és fogalmaival tisztában legyenek a diákok.

Kár, hogy az államtitkár nem várt még egy hetet, ugyanis a Budapesti Corvinus Egyetem két oktatója, Benedek Márton és Sziklai R. Balázs, akik matematikai kurzusaikon két féléven keresztül korlátlanul engedték hallgatóiknak a ChatGPT-hez hasonló eszközök használatát, közleményben hozta nyilvánosságra az eredményt, ami még őket is meglepte. Az oktatók a hallgatók motivációjának növekedését várták a mesterséges intelligencia használatának lehetővé tételétől, de pont az ellenkező hatást érték el vele, csökkent a hallgatók motivációja és a csoport általános tudásszintje, valamint jobban kiéleződtek a hallgatók közötti társadalmi egyenlőtlenségek is. Minderről a Pénzcentrum számolt be.  

De a kétarcúság másban is megmutatkozik. Megjelent ugyanis a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD éves oktatási jelentése, amely csaknem félszáz ország oktatási adatait hasonlítja össze. Arról, hogy a  Belügyminisztérium az OECD éves oktatási jelentéséből csak a számukra kedvező adatokat hozta nyilvánosságra két közleményében – „az OECD elismeri a magyar köznevelés eredményeit”, és „Magyarországon több figyelem jut egy tanulóra, mint az EU vagy az OECD átlagában” – a Hírklikk is beszámolt. Ahogy nem rejtettük véka alá Nahalka István oktatáskutató elemzését sem a Belügyminisztérium adatairól, a felsorolt tényezőket is megmutattuk, amelyekkel nem véletlenül nem büszkélkedett a minisztérium.

A szeptember 10-én nyilvánosságra hozott Education at a Glance 2024 (Pillanatkép 2024) című kiadvány szerint az OECD-ben javultak az iskolai végzettség és a munkaerő-piaci eredmények a lemaradás kockázatának leginkább kitett fiatal felnőttek esetében, de az oktatási rendszereknek többet kell tenniük ahhoz, hogy minden csoport számára javítsák az eredményeket, beleértve a lányokat, a nőket és az alacsony jövedelmű diákokat is.

Az OECD tagállamok között 2016 óta a felső középfokú végzettséggel rendelkező 25–34 évesek aránya 83 százalékról 86 százalékra nőtt, míg a semmilyen foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő 18–24 évesek aránya átlagosan 16 százalékról 14 százalékra csökkent. A munkalehetőségek is javultak: a felső középfokú végzettséggel nem rendelkező 25–34 évesek foglalkoztatási rátája 59 százalékról 61 százalékra, a felső középfokú vagy posztszekunder nem felsőfokú végzettséggel rendelkezők foglalkoztatási rátája pedig 76 százalékról 79 százalékra nőtt.

Ezeket a pozitív tendenciákat az ösztönzi, hogy a 18–24 évesek hosszabb ideig maradnak az oktatásban, és erős a munkaerőpiac. Ez nem jelenti azt, hogy tanulási eredményeik egységesen jobbak, mivel az OECD legutóbbi nemzetközi tanulói teljesítménymérésének eredményei számos csoport esetében csökkenést mutattak. A jelentés szerint a strukturális munkaerőhiány továbbra is problémát jelent a munkaerőpiacon a munkavállalók számára a képesítés minden szintjén.

Mathias Cormann, az OECD főtitkára szerint: „bár számos OECD-országban javultak az iskolai végzettség és a munkaerő-piaci eredmények, az idei jelentés megállapításai azt mutatják, hogy továbbra is vannak kihívások. Az oktatáshoz való hozzáférés és annak minőségi javítása lehetővé teszi az országok számára, hogy társadalmaik és gazdaságuk javára kiaknázzák az alul reprezentált csoportokban rejlő kiaknázatlan lehetőségeket. Segíteni fog abban is, hogy a kiszolgáltatott háztartásokból származó diákok felzárkózhassanak, és megfelelő eszközökkel és készségekkel rendelkezzenek ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak a változó munkaerő-piaci igényekhez.” 

Hozzátesszük, az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban folyamatosan csökkent az elmúlt években a „korai iskolaelhagyók” aránya. Ez alatt azokat a fiatalokat érti a statisztika, akik 18 és 24 éves koruk közt, vagy azelőtt kiestek az oktatásból, mielőtt a középfokú tanulmányaikat befejezték volna. Míg 2012-ben ez 13 százalék volt, tavaly már csak 10, ami 2030-ra 9 alá mehet.

Ezzel szemben nálunk 12 százalék volt 2022-ben ez a szám, ami a harmadik legrosszabb arány a 27 tagállamból. Ennél csak a romániai 16 százalék és a spanyolországi 14 százalék kedvezőtlenebb.

Mindemellett meglepő hírről számolt be a Pénzcentrum: rengeteg iskolát árulnak potom pénzért Magyarországon, bárki jelentkezhet értük. Az ingatlan.com portálon komplett iskolákat, oktatási intézményeket kínálnak eladásra. Arról, hogy a legtöbb esetben felújítandó állapotú épületekből csak elköltöztek vagy végleg bezártak őket, nincs információ. Mint ahogy az se derült ki az aktuális hírekből, hogy mi lesz a sorsuk a mostanában bezárt intézményeknek. Ami biztos, hogy aki szeretne egy renoválás, csinosítás után, a megfelelő funkciókkal ellátott iskolát nyitni, az országszerte most 24 ingatlan közül is válogathat.

Csak a példa kedvéért: a legolcsóbb ezek közül egy 65 négyzetméteres ingatlan Konyáron, Hajdú-Bihar vármegyében. A leírás szerint a 7,2 millió forintos régi típusú épület pillanatnyilag imaházként működik, de lakóépületként és üzlethelyiségként is megállja a helyét. Egy teljes komplexum vásárolható 1,22 milliárd forintért Kecelen, Bács-Kiskun vármegyében, ahol a 10 ezer négyzetméteres épületegyüttes oktatási központként, szálláshelyként azonnal tovább üzemeltethető. A legdrágább eladó iskolát bemutató szöveg alapján az egykori oktatási központ több önálló funkciójú épületből áll, egy 2 hektáros földterületen. Az épületek között találhatók irodahelyiségek, felszerelt, korszerű tantermek, informatikaterem, könyvtár, kettő kollégium, tankonyha, étkezde, garázsok, műhelyek, gasztronómiai múzeum, látvány-pálinkafőzde, szállodaépület, lakóház és borospince is. De 89,2 millió forintért eladó az egykor nagy múltú oktatási intézményként működő miskolci ingatlan a Pereces városrészben. Az épületben valamikor a bányászközösség gyermekeinek fejlődését segítették „sikeres módszerekkel”.

A KSH 2023/2024-es adatai szerint 3550 általános iskolai feladat-ellátási hely működik Magyarországon. Ez a szám 2020/2021-ben még 3611 volt, majd a következő évben kisebb növekedéssel 3625-re ugrott és 2022/2023-ra 3575-re apadt. A középfokú oktatási adatokat vizsgálva, a szakiskolai és készségfejlesztő iskolai kategóriában 2023/2024-ben 194 aktív iskola van. 2020/2021-ben pontosan ugyanennyi ellátási hely volt a KSH szerint, majd itt is tapasztalható némi növekedés: 2021/2022-ben 199, 2022/2023-ban 201 iskola üzemelt.

A gimnáziumok száma egészen elhanyagolható mértékű hullámzást mutat a statisztikában jegyzett számok alapján. 2020/2021-ben 877, 2021/2022-ben 881, 2022/2023-ban 891 és 2023/2024-ben 880 gimnázium működött. 

Magyarország 3155 településre oszlik, amelyből 2680 a község, 127 a nagyközség, 322 a város és 26 a megyei jogú város, főváros. A Pénzcentrum szerint „ennek alapján, pusztán a fenti adatokat vizsgálva, az általános iskolák száma nem is tűnhet rossznak, viszont középfokú oktatási intézményből látványosan kevesebb van. Igény azonban egészen biztosan lenne arra, hogy a kisebb települések lakói számára is könnyebben elérhetőek legyenek a megfelelő oktatási intézmények. Az ingatlan.com kínálatában szereplő iskolák többsége is kisebb településeken vagy nagyobb városok vonzáskörzetében található.”

Ahogy Nahalka István megállapította: nálunk a gimnáziumokban tanulók aránya kisebb, mint a szakképzésben tanulóké, míg ugyanilyen eloszlást mutató ország Európában nem sok más található rajtunk kívül. Az EU-ban egyébként összehasonlítható árakon számolva mi költöttük a legkevesebbet 2021-ben egy középfokon tanulóra.