A kínai elnök látogatásának felhangjai
A Hszi Csin-ping szerbiai látogatásáról szóló tudósítás a német tv-ben érdekesen rezonált: a bori rézbányák most egy kínai cég tulajdonában vannak. Lehet, hogy véletlen, hogy most jelent meg az EU kínai kereskedelmi kamarájának éves jelentése, de mindenképpen izgalmas ĥátteret ad a budapesti látogatásnak.
A Kínában működő európai cégek az eddigi legpesszimistább képet festették perspektíváikról. Az eladósodott és ezért takarékoskodó önkormányzatok, a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika és a belföldi kereslet zuhanása mellett az export se teljesít úgy, mint szeretnék: áprilisban nőtt először ebben az évben, most is mindössze másfél százalékkal az előző év azonos hónapjához képest.
Hazai pályán se jobb a helyzet: az erősen szubvencionált exportőrökkel nehéz versenyezni. Ebben az összefüggésben a hazánkkal eddig barátságos német cégek nem biztos, hogy továbbra is mérsékelni fogják a politikusokat, különösen azt látva, hogy Magyarországon épülnek a távol-keleti óriáscégek hídfőállásai.
Szerbiában már nagyban ott van a kínai tőke. A bori rézbányák nagyban szennyezik a falu levegőjét és vizét, a helyiek szerint a polgármester azért nem tiltakozik, mert ő is a kínai cég alkalmazottja. Aki ott dolgozik, annak jó megélhetést biztosít, de egészségügyi kockázatokkal, nehéz munkakörülményekkel, hosszú munkaidővel jár a bányai munka. Ott, ahol 1944-ig a Todt szervezet égisze alatt neves magyar értelmiségiek dolgoztak munkaszolgálatosként, köztük Radnóti Miklós.
Szabó S. László (Brüsszel)
