A Költségvetési Tanács nem olyan optimista, mint a kormány
Három éves gazdasági kitekintést adott ki a Költségvetési Tanács, szerinte lassabb növekedésre kell számítani, ahhoz pedig, hogy a kormány gazdaságpolitikai céljai teljesüljenek, kockázatos megszorításokra lehet szükség.
A dokumentum szerint a magyar gazdaság csak nagyon kedvező körülmények között tud majd négy százalékkal növekedni 2024-ben, pedig ekkora GDP-növekedéssel számol a kormány az Európai Bizottságnak küldött konvergenciaprogramban – írta meg a Telex.
A Költségvetési Tanács három százalékos növekedést prognosztizál az idei évre.
2025-re és 2026-ra a konvergenciaprogram 4,3 és 4,5 százalékos növekedéssel számol, míg a KT szerint jövőre 3,5-4,5, 2026-ra 3-4 százalékos növekedés reálisabbnak látszik.
„Az előző évtized legfontosabb gazdasági tényezői mennyiségben csak mérsékelten növelhetők tovább, így azok minőségét kell javítani a felzárkózás folytatásához” – idézi a lap és hozzáteszi, ahhoz, hogy tartósan négy százalék fölött alakuljon a növekedés, helyre kellene állítani az egyensúlyokat, és versenyképességet növelő reformokat kellene végrehajtani.
A Költségvetési Tanács szerint kérdéses, hogy káros megszorítások nélkül teljesíteni lehet-e konvergenciaprogramban tett vállalásokat. Viszont mivel a fogyasztás lassabban nő majd a tanács szerint – mint a GDP – a kormány nem tud majd annyi adót beszedni fogyasztásra épülő adókból, mint amilyen az áfa.
„A kockázatot tehát az jelenti, hogy lehet-e három év alatt ilyen mértékben csökkenteni a kiadásokat az állami funkciók megfelelő színvonalú ellátásának veszélyeztetése nélkül.”
Az mindenesetre segíthet csökkenteni a kiadásokat, hogy az energiaárak normalizálódtak, így a kormánynak nem kell annyit költenie a rezsitámogatásokra (bár az árak még megugorhatnak), és az infláció csökkenésével a nyugdíjak emelése is kevesebbe kerül majd.
A tanács elemzése szerint a 2023-as költségvetési folyamatok lényegesen kedvezőtlenebbek a konvergenciaprogramban feltételezetthez képest.
„A kormányzati szektor tervezettnél nagyobb hiányát – néhány egyszeri kiadási tétel mellett – elsősorban a bevételek elmaradása és a kamatkiadások vártnál nagyobb emelkedése okozza. Az adóbevételek esetében ez azt jelenti, hogy a 2024. évi adóbevételek bázisa is lecsökkent, azaz a 2023. évi elmaradás a következő évek bevételeire is mérséklőleg hathat, amely különösen jelentős kockázatot jelent a 2024-es – és a későbbi évekre tervezett – költségvetési célok teljesülése szempontjából.”
A dokumentumot a Költségvetési Tanács tagjai közül ketten írták alá, Kovács Árpád elnök mellett Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke. A tanács harmadik tagja Matolcsy György jegybankelnök.
