A kormány döntése az iskolák nyitásáról olyan, mint az „okos lány ajándéka”

A miniszterelnöki bejelentés után az operatív törzs tájékoztatóján Maruzsa Zoltán valamennyivel részletesebben számolt be arról, hogyan bonyolódik majd az idei érettségi. Eszerint az érettségik minél biztonságosabb lebonyolítása érdekében a 9-12. évfolyamokon csak május 10-én áll vissza a jelenléti oktatás, az 1-8. évfolyamokon és az óvodákban azonban már április 19-én. A fő szabály az, hogy csak az írásbeli érettségiket tartják meg, a szóbelik és a gyakorlati részek jellemzően elmaradnak. A tavalyi gyakorlattal ellentétben, idén megtartják az előre hozott vizsgákat is. Azon vizsgatárgyak esetében, amelyek középszinten csak szóbeli résszel rendelkeznek, idén is meg kell szervezni a szóbeli megmérettetést. Ha bármely középszintű érettséginél a diák írásbeli teljesítménye a 12 százalékot elérte, de a 25-öt nem, akkor tehet szóbeli vizsgát.

Testnevelésből szóbeli és gyakorlati érettségit is kell szervezni, az úszás és a küzdősport gyakorlatait azonban el kell hagyni, ezek ugyanis fokozott fertőzési kockázatot jelentenek. Idén több mint 110 ezer érettségizőre számítanak. A tavalyi gyakorlatnak megfelelően, a vizsgák előtt fertőtlenítenek, mérik a testhőmérsékletet, valamint figyelnek a távolságtartásra.

Maruzsa Zoltán egyébként minden pedagógusnak megköszönte a digitális oktatásban nyújtott szakmai teljesítményét és a fegyelmezett részvételét az oltási programban. Szerinte a sikeres oltási kampánynak köszönhetően került napirendre az óvodák és az általános iskolák újra nyitása is. A pedagógusok közül már több mint 100 ezren megkapták a vakcinát.

Hiller Istvánt, volt oktatási és kulturális minisztert a parlamentben értük utol, épp azelőtt, hogy az MSZP vezérszónokaként felszólalt az egyetemi modellváltásról szóló törvényjavaslatok együttes vitájában. Röviden csak annyit mondott a Hírklikknek, hogy az érettségiről szóló miniszterelnöki bejelentést teljes győzelemnek tartja az MSZP. Gyakorlatilag február óta ezt követelték nyilvánosan, szakmailag indokolható módon. A döntés logikus, nem is nagyon volt más út. Úgy gondolják, hogy kizárólag ez szolgálja a gyermekek, a diákok ügyét. Kár volt mást állítani, mert ezt már korábban is lehetett látni. Később a volt miniszter beszélt arról is, hogy a legkisebbeknél, a 6-8 éves korosztályban a legnagyobb a baj, náluk az online oktatás a legjobb szándékok mellett sem tudja elérni a legfontosabbat, az alapkészségek megszilárdítását. Ezért kezdeményezte, hogy a kormány állítson fel szakmai testületeket, amelyek elkészítik a mostani 1. és a 2. osztályosok alapkompetenciáinak megerősítéséről szóló tervet a következő tanévre. Bár a kormány az online oktatás egy éve alatt tett lépéseket, továbbra is sokaknak probléma az eszközhiány és az internet-hozzáférés hiánya. Szerinte a diákok 20 százaléka nem fér hozzá a tudáshoz és nagyok a területi egyenlőtlenségek is. Közölte, az ellenzéknek olyan oktatáspolitikát kell majd csinálnia, amely a szegénység és a területi ellátás okozta különbségeket kiegyenlíti, mert „minden gyermekben van tehetség”.

A Pedagógusok Szakszervezete a kormány bejelentését fél sikernek tartja. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke szerint az érettségiről és a középiskolák nyitásáról szóló döntés jó össztársadalmi eredmény, hiszen ahhoz nem csak a szakszervezetek, de a szülők és a diákok mozgalma is hozzájárult. A PSZ szerint a kormány döntése azonban mégiscsak olyan, mint az „okos lány ajándéka”, ad is, meg nem is. A középiskolákat teljesen észszerűen, május 10-e után nyitják, azonban az óvodákat és az általános iskolákat április 19-én továbbra is nyitni akarják, és ez nagyon elhibázott lépés. Nem csak a PSZ szerint az, de a virulógusok, immunológusok is úgy vélik, elsietett ez a nyitás. A PSZ örül annak, hogy az oltási sorrendben kiemelték a pedagógusokat, mint foglalkoztatási csoportot. A szakszervezet eddig is oltás párti volt, ezután is amellett fognak kampányolni, mert, ha tényleg azt akarjuk, hogy az élet az oktatásban is visszatérjen a normális kerékvágásba, akkor ahhoz az oltás elengedhetetlen.

Most már azonban a pedagógus szakszervezetek sem elsősorban a pedagógusokat féltik – persze őket is, hisz' sokaknak nincs még meg a védettségük, és nem értik, hogy a kormány ebben miért írja fölül saját maga, és az országos tiszti főorvos bejelentéseit is azzal, hogy egy héttel az oltás beadása után beküldi őket megint a frontvonalba –, hanem a gyerekeket. A PSZ alelnöke szerint rendkívül rosszul esik a pedagógus társadalomnak, hogy sokan úgy vélik, a pedagógusok nem akarnak dolgozni. Leszögezte, a pedagógusok eddig is dolgoztak, november 11-e óta a középiskolában oktatók online formában. Március 8-áig az óvodákban és az általános iskolákban jelenléti, március 8-ától pedig online oktatás és nevelés folyik. A pedagógusok nem a munkát tagadják meg, hanem munkaformát, mégpedig a jelenléti oktatásét. Mert, bár a pedagógus visszamenne az intézményekbe akár a saját maga egészségét is veszélyeztetve, csak senki, főleg a kormány nem gondol bele abba, hogy az óvodások, és az általános iskolás gyerekek egyáltalán nincsenek beoltva.

Kinek a felelőssége lesz, ha az iskolában berobban a járvány, és emiatt bármelyik gyereknek tartós, krónikus, ne adj’ isten halállal végződő betegsége lesz? A PSZ megérti a szülők aggodalmát, ahogy azt is, hogy a nemzetgazdaság szempontjából fontos, hogy a szülők tudjanak dolgozni. De a PSZ alelnöke azt mondja, március 8-ától eddig is biztosították az ügyeletet azoknak a gyerekeknek, akiknek a szülei nem tudták home office-ban végezni a munkájukat. Igaz, voltak olyan pedagógusok, akik pont az ügyeletben fertőződtek és betegedtek meg. Szerinte a kormánynak már réges-rég meg kellett volna hoznia azokat az intézkedéseket, amelyek lehetetlenné teszik, hogy a gyereke miatt otthon maradó szülőt kirúgják a munkahelyéről, és az EU-tól kapott, kifejezetten erre szolgáló milliárdokat rég bértámogatásra kellett volna fordítani az otthon maradni kényszerült szülőknek a megsegítésére.

Gosztonyi Gábor azt mondja, az iskolákat biztosan nem lenne szabad április 19-én kinyitni. Hogy mikor? A Robert Koch Intézet tanulmánya szerint bármilyen biztonságos nyitás akkor képzelhető el, ha 100 ezer főre vetítve, a napi új megbetegedések száma 100 fő alatt van. Az mindegy, hogy az átoltottság milyen mértékű. 

Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője azt mondja, az jó, hogy rendezték az érettségit, és elhalasztották a középiskolák kinyitását, de továbbra is fennáll az általános iskolák és az óvodák nyitásának kérdése. A Szülői Hang nem látja a garanciát arra, hogy ez utóbbi biztonságosan megtehető. Ugyanakkor az is igaz, hogy a szülők – főleg a kisebb gyerekeknél, akiknek a távoktatás nem olyan egyszerű – nagyon kimerültek. Nincs támogatás, vagy táppénz, amit a szülő igénybe tudna venni azért, hogy otthon tudjon maradni a gyerekkel, és a home office-t sem tudja mindenki igénybe venni. Tény, hogy igen sok család nagyon ki van merülve. Ám, miután hivatalosan a lakosság több mint 2,5 százaléka fertőzött, és nincs valódi tesztelés, ezért jóval többen is lehetnek, nem látják biztonságosnak az iskolák kinyitását.

Miklós György szerint az lenne az igazi garancia, ha tesztelnének, vagyis úgy nyitnák az iskolákat, hogy tesztelnék a gyerekeket és a tanárokat is. Amíg ez nincs meg, ilyen fertőzöttség mellett nem látják a garanciát a biztonságos nyitásra. A Szülői Hang felhívja a szülők figyelmét arra, hogy lehetőségük van néhány napot kivenni úgy, hogy még az iskolaigazgatótól is lehet kérni igazolást a plusz távolmaradásra, ha nem viszi be a gyerekét az iskolába. Ennek a lehetőségét a törvény biztosítja. Ha a szülőnek megalapozott indoka van arra, hogy nem engedi a gyerekét iskolába, akkor az igazgatónak támogatnia kell az igazolt távolmaradást. A Szülői Hang úgy gondolja, az, hogy a család és a gyerekek is egy életveszélyes vírusnak vannak kitéve, megalapozott indok.

A Szülői Hang egyébként jogosnak tartja, az ADOM mozgalom „Nem megyünk suliba április 19-től” kezdeményezését. Jogos, hogy féltik a biztonságukat. Ez a miniszterelnöki bejelentés után a középiskolásoknál részben megoldódott. Miklós György szerint az jó, ha a diákok szintén aktívak, ők is vállalják a felelősséget, de az általános iskolások esetében viszont minden gyerekért a szülőt terheli a döntés felelőssége. A Szülői Hang képviselője azt mondja, az is fontos, hogy az iskolák nyitása ügyében kölcsönösen értsük meg egymást, azt is, akivel ellentétes állásponton vagyunk. A szülők ne egymással vesszenek össze, hanem próbáljuk segíteni, hogy amennyire lehet mindenki számára megtaláljuk a megfelelő megoldást. Csak az segít, ha odafigyelünk, és megértéssel fordulunk egymás felé.

Máté Bíborka, Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom (ADOM Diákmozgalom) szóvivője azt mondja, igazából nagyon örülnek annak, hogy a kormány végül meghallotta a civil szférát, végre figyelembe veszik, hogy mit szeretnének, hiszen két javaslatukat is elfogadták az érettségivel és a középiskolák nyitásával kapcsolatban. Viszont csak fél sikernek tartják, mert azt szeretnék, hogy az általános iskolások felső tagozatosainak továbbra se kelljen jelenléti oktatásban részt venniük, de legalább a döntés jogát az online, vagy a jelenléti oktatásról kapják meg az általános iskolák. Emellett a célkitűzés mellett továbbra is kiállnak. Ugyanakkor ma új javaslatokat fogalmaztak meg arról, hogy az alsó tagozatosoknak hogyan oldanák meg az iskolába járását. Ezt majd később hozzák nyilvánosságra. A „Nem megyünk suliba április 19-től” mozgalmukhoz eddig 21.270 ember csatlakozott. Máté Bíborka azt mondja, a szülők nagyobb része és a tanárok is támogatják azt a döntésüket, hogy a gyerekek ne menjenek iskolába, mert nem érzik azt biztonságosnak. 

Lantos Gabriella, az Új Világ Néppárt egészségügyi szakértője is azt mondja, hogy ami a középiskolák nyitását, az érettségi lebonyolítását illeti, ez a legjobb döntés. Azt nem tudja, hogy mennyi hatása volt a meghozatalában annak a hat pedagógus szakszervezet által írt nyilatkozatnak, amihez a párt szakértői adták a szakmai anyagot, de nagyon jó, hogy meghallották az üzenetét. Az érettségit és az érettségizőket nem szabad semmilyen módon kockára és kockázatnak kitenni.  Azt még szeretné látni, hogyan fogják őket leültetni, de, ha nem lesz a középiskolákban oktatás, lesz elég terem ahhoz, hogy mindegyikbe csak öt érettségiző diákot ültessenek le.

Lantos Gabriella azt reméli, hogy az a mélységes felháborodás és elkeseredés ami a szülőkben és az általános iskolai tanárokban van amiatt, hogy április 19-én kinyitják az óvodákat és az általános iskolákat, még változhat, mert változtatnak a döntésen. A nyitás ugyanis, ha lehet, még veszélyesebb, de legalább annyira veszélyes a kisebbeknél, mint a középiskolásoknál. Az ő szüleik ugyanis 30-40 évesek, a nyitáskor nagyrészt még beoltatlanok lesznek, és az egészségügyi szakértő nem érti, hogy miért kell kockáztatni az egészségüket.

Azt mondja, az érettségi és a középiskolai döntés alapján látszik, hogy valaki már észhez térítette a kormányt, és reméli, hogy ennek a hatása erős lesz, és kitart még. Megérti, hogy sokan dolgozni akarnak, azt is, hogy a gazdaságnak működni kell, de, ha a nyitást még két-három héttel, legalább május elejéig eltolják, az ezen az éven már sokat nem ront. A gazdaság működése sem ezen a három héten múlik, hanem azon, hogy egyáltalán életben maradnak az emberek. Az is biztos, hogy sok ember lesz, aki polgári engedetlenségből nem fogja iskolába engedni a gyerekét. Azt viszont nem érti, hogy miért kell a kormánynak ezt kiprovokálnia. Egyébként pedig az iskolákban ma is van gyerekfelügyelet azok számára, akik nem tudják megoldani a gyerekek elhelyezését amíg ők dolgoznak. Semmi ok nincs arra, hogy ezt a két-három hetet ne adják meg a biztonság érdekében, addig, amíg lejjebb nem mennek a számok. Mert az oltás is fontos, meg az is, hogy a fertőzések száma lejjebb menjen. Hogyha most nem lazítanának, a fertőzöttségi számok május közepére biztosan lejjebb mennének. A nyitással pedig azt kockáztatják, hogy legyen egy normális nyár.