A kormány és a nyugdíjak: „választások előtti parasztvakítás”

„Köszönöm szépen!” – írta az egyik hálás Fidesz-fan, igaz, jobban tette volna, ha nem hálálkodott volna, hiszen özönöltek a lehurrogó válaszok. „Azt ne köszönd, ami már régen járna, csak visszatartják”; „Nincs mit, már levonták a béremből”; „...ez már régóta járt volna, egész évben hiteleztek a nyugdíjasok és utólag kapnak meg mindent, ami jár”; „És mennyit loptak el a nyugdíjasoktól a szinte 0 emelésekkel ???!!”; „Az idei nyugdíjemelés mértéke 3+0,6+1,2 százalék. Összességében 4,8 százalék, ami messze elmarad az éves infláció mértékétől. A kormány által kiosztott egyéb pénz egyszeri, nem épül be a nyugdíjba. A választások előtti parasztvakítás. Elvárják, hogy mosolyogva tapsoljunk amikor megint csökken a nyugdíjunk vásárlóértéke?!”. Ezek a kommentek olvashatók Novák Katalin családügyi miniszter – a korábbiakhoz képest ezúttal szürkécskén tényszerűre sikeredett – Facebook posztja alatt, amihez, jegyezzük meg, jóval kevesebb hálálkodó megjegyzés érkezett, mint bíráló. (De ne legyünk telhetetlenek: ebben legalább nincsenek csúsztatások, sőt, hazugságok, ahogy például egy korábbi, szintén a nyugdíjasoknak szóló videójában vastagon voltak.)

Így korrigálnak ők

Nem véletlen a sok kritika. Elég, ha csak a most esedékes nyugdíjak és nyugellátások folyósítása előtt néhány nappal, kedden megjelent inflációs adatra vagy még inkább annak apropóján arra gondolunk, milyen mértékben és ütemben emelkedett a megélhetésünk ára az idén. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint az előző év hasonló időszakához képest 6,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon (megjegyezzük, kilenc éve nem tapasztalt áremelkedést vagyunk kénytelenek elszenvedni), a nyugdíjas infláció ütemét pedig 5,7 százalékra hozták ki. De nem mondunk újat, ha állítjuk: az emberek a saját bőrükön ennél durvább, két számjegyű drágulást érzékelnek, hiszen a mindennapokban olyan cikkeket vásárolunk, mint például étolaj (+30,4 százalék), margarin (+18,8 százalék), liszt (+12,5 százalék), baromfihús (+9,3 százalék), péksütemény (+8,4 százalék), kenyér (+8,1 százalék).

Nem véletlen, hogy a kormány már az idén júniusban jónak látta „korrigálni” a nyugdíjakat az elszaladó infláció miatt (persze ebbe belejátszott a választási kampány is). Nem várta meg a novembert (amikor folyósítani szokták a tervezettnél magasabb inflációhoz kötött nyugdíj-kiigazítási összeget, mégpedig visszamenőlegesen), hanem már júniusban lépett. Igaz, nevetséges mértékben, 0,6 (!) százalékkal emelte meg – januárig visszamenőleg – a nyugdíjakat. Ezzel teret hagyott magának a szokásos novemberi kiigazításra is – aminek szükségessége már nyáron előre borítékolható volt. És ez most meg is történik: a kormány újabb 1,2 százalékkal igazítja ki – szintén visszamenőleg – a nyugdíjakat és nyugellátások összegét.

S akkor számoljunk!

Volt egyszer az év elején egy három százalékos emelés (ami megfelelt az idei költségvetési törvényben elfogadott három százalékos tervezett infláció mértékének), erre rárakódott egy 0,6 százalékos (júniusi) kiigazítás, majd most egy újabb, 1,2 százalékos kiegészítő emelés. Ez azt jelenti, hogy 4,8 százalékos inflációra „jó” az idei összes nyugdíjemelés. Meglátjuk persze, az év végére mennyi lesz a fogyasztói árak drágulásának idei üteme, de az első tíz hónapban 6,5 százalékos volt, s nem látni az inflációs nyomás enyhülésének a jeleit. Sőt!

S van egy további rossz hírünk is: a jövő évi költségvetési törvény is csak három százalékos emelést tartalmaz...

Nyugdíjprémium korrekt indexálás helyett

Novemberben „vaskos” summa, 80 ezer forint illeti a visszamenőlegesen korrigált nyugdíj összegén felül a nyugdíjasok (és a nyugellátásban részesülők) markát. Mint ismert, a törvény értelmében az ország gazdasági növekedéséhez kötött nyugdíjprémiumot akkor kell fizetni, ha a várható gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékos ütemet. Elvben a ténylegesen várható növekedés ezt meghaladó mértékének és a 2021. novemberi nyugdíj egynegyedének, de legfeljebb 20 ezer forintnak a szorzata, maximum 80 ezer forint lehet az összeg – ám a kormány „nagylelkűen” (köszönjük, választási kampány!) mindenkinek ezt a maximális összeget utalja ki. Ugyan a napokban Varga Mihály pénzügyminiszter a korábbi növekedési várakozásokat csökkentette (még így is 6,8 százalékos GDP-bővülést emlegetett), de ez már ahhoz túlságosan későn jött, hogy mérsékelje a nyugdíjprémiumot.

A 80 ezer forint persze korrekt összegnek tűnik – s százezrek számára valóban komoly „ajándék” –, de azért ne feledjük a nyugdíjprémium célját: ami nem más, mint hogy a nyugdíjasok is részesüljenek a gyorsabb gazdasági növekedés „áldásaiból”. Mondjuk – szarkasztikusan, de attól még a valósághoz hűen –, hogy jobb lenne őket úgy részesíteni a jóból, hogy végrehajtanak egy tisztességes nyugdíj-kiigazítást, majd pedig egy olyan indexálási rendszert vezetnek be, amely biztosítja a nyugdíjak értékállóságát, s megakadályozza, hogy a korábban és az újonnan nyugdíjba vonulók ellátása közötti szakadék ne mélyüljön évről-évre. 

És végül egy tipp

Aki akarja, maga is könnyen kiszámíthatja, hogy – a meglévő nyugdíjából, nyugellátásából kiindulva – mennyi pénzt kap most pénteken (ha a bankszámlájára érkezik a pénz), illetve mennyit hoz neki a postás, ha postai úton veszi fel az ellátmányt. Ehhez nem kell mást tennie, mint a havi nyugdíjából kiszámolja az 1,2 százalékos emelés összegét, azt megszorozza tízzel, majd hozzáadja a nyugdíj összegéhez. Mindehhez pedig még hozzáadja a nyugdíjprémiumot, azaz 80 ezer forintot.

Íme, egy példaszámítás a Nyugdíjgurutól: a 150 ezer forintos átlagnyugdíjban részesülő nyugdíjas a következőt kapja:

– novemberi nyugdíj 1,2 százalékkal növelt összegben: 151.800 forint;

- a január-október közötti időszakra egy összegben járó emelés: 18.450 forint;

– nyugdíjprémium minden jogosultnak egységesen 80.000 forint összegben;

Ez együttesen 250.250 forint.