A kormány időhúzását bírálták az ellenzéki vezérszónokok a NATO bővítéséről tartott vitán

HírKlikk 2023. március 1. 18:35 2023. márc. 1. 18:35

A kormány időhúzását bírálták az ellenzéki vezérszónokok a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság Észak-atlanti Szerződéshez (NATO) való csatlakozásának kihirdetéséről szóló előterjesztések együttes általános vitájában szerdán.

MSZP: szégyenteljes a kormány időhúzása
    
Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka szégyenteljesnek nevezte a kormánypártok időhúzását Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának ügyében.

A két ország NATO-csatlakozásáról szóló javaslat 2022 júliusa óta a parlament asztalán hever, bárki olvashatta, csak vitatkozni és dönteni nem lehetett róla – mondta.

Az MSZP hetente javasolta, hogy vegyék napirendre, de a kormánypártok megakadályozták, hogy plenáris ülésére kerüljön, mindeközben a kormánypártok részéről „kínos és buta magyarázkodás zajlott" az ügyben – hangzott el.

Ez a magatartás békeidőben is szégyenteljes lenne, de jelenleg Oroszország „véres, mocskos, törvénytelen, emberiség elleni bűncselekményt" követ el, tízmilliós nagyságrendben menekültek Ukrajna állampolgárai, százezres nagyságrendben haltak meg katonák, köztük tizenéves, kiképzés nélküli fiatalok és legalább nyolcezer civil áldozata van a háborúnak.

Finnországnak 1300 kilométeres határa van Oroszországgal, a finn nép az életét félti, a magyar kormány pedig „szórakozik velük".

Svédország pedig, amelynek komoly hadserege van, katonai függetlenségét adná fel, hogy csatlakozzon a NATO-hoz és erősítse azt.

Harangozó Tamás kiemelte: a két ország csatlakozása a NATO számára fontos, előnyös és Magyarországnak is érdeke.

Az ellenzéki politikus azt kérte, hogy már jövő kedden szavazzon a Ház a két előterjesztésről.
    
Jobbik: az Orbán-kormány külpolitikája sérti a nemzeti érdeket
    
Brenner Koloman, a Jobbik vezérszónoka kijelentette: Európa és a NATO jelenti a biztonságunkat ezért a Jobbik frakciója támogatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását.

Oroszország agressziója Ukrajnával szemben megváltoztatta a világ globális biztonságpolitikai berendezkedését. 1945 óta nem volt ugyanis példa arra, hogy mindenfajta nemzetközi szerződés sutba vágásával egy ország lerohanja a szomszédját tankokkal, a civil lakossággal szemben háborús bűnöket kövessen el.

Ebben a helyzetben Magyarország érdeke, hogy szilárdan és egyértelműen kiálljon az európai kultúrkör értékei mellett.

Az ellenzéki politikus szerint az a külpolitika, amit a kormány a háború kitörése óta folytat, komoly mértékben sérti a magyar nemzeti érdeket és a nemzeti érdek érdekérvényesítő képességét.

A kormány azt ígérte, hogy a nyári szünet után az Országgyűlés ratifikálja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, de kiderült, hogy hazudtak.

„Nemzeti szégyen", ami miatt „innen is megkövetem a svédeket és finneket" az a cinikus módszer, amellyel húzták-halasztották a kormánypártok a vita napirendre tűzését – értékelt Brenner Koloman.

Párbeszéd: hazafias kötelesség a bővítés ratifikációja

Szabó Tímea (Párbeszéd) azt mondta: abban egyetért a fideszes Németh Zsolttal, hogy a ratifikáció nem kegy hanem kötelezettség, azonban nem érti, hogy mért tartott hét hónapig a vitát az Országgyűlés elé hozni.

Harminc NATO tagországból huszonnyolc már szeptember végéig ratifikálta a csatlakozást, és már megint Magyarország van „szégyenpadon", amely megint cserben hagyta nyugati szövetségeseit, amely megint  „szórakozik", amely  megint „zsarol", amely  megint „hazudozik" – vélekedett. Hozzátette: szégyennek tartja Törökországgal „egy padon ülni" ebben a kérdésben.

Egy védelmi szervezet bővítése hogyan eszkalál egy konfliktust? – tette fel a kérdést. Azt mondta: nem kegy, hanem hazafias kötelesség ratifikálni a bővítést.

A Párbeszéd frakciója maximálisan támogatja a NATO-bővítést, Finnország és Svédország csatlakozásának ratifikációját, mert meggyőződésük szerint ez szolgálja Magyarország biztonságát is – jelezte Szabó Tímea.

A Mi Hazánk magyar vétót követel

Novák Előd (Mi Hazánk) úgy fogalmazott: a béke, a semlegesség, a függetlenség a legfontosabb értékek közé kellene tartozzon.

Közölte: a Mi Hazánk egyedüli pártként azért szorgalmazza a NATO bővítésének magyar vétóját, mert a világháború felé tett újabb lépésként, „provokációként" tekintenek rá, míg a semleges zóna Novák Előd szerint nemzetközi érdek.

Pártjuknak nincs baja Finnországgal és Svédországgal, de Európa békéje és a törékeny egyensúly akkor biztosított, ha Oroszország és a NATO nem, vagy csak alig határos egymással – jelezte.

A Mi Hazánk szabad és semleges Magyarországot követel, idegen haderőknek nincs helyük az országban – jelentette ki.

Itt az ideje, hogy a NATO-bővítés vétójával Magyarország végre fellépjen a háború kiszélesítése ellen – fogalmazott Novák Előd.

Kormány: támogatjuk a finn és a svéd NATO-csatlakozást

Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára zárszavában azt emelte ki: a kormány támogatja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, ahogy azt is, hogy delegációt küldjenek a két fővárosba a nyitott kérdések tisztázásra az elkövetkező napokban.

Kiemelte: a bővítéssel elfogadjuk, hogy ha a két új tagállamot megtámadják, magyar katonákat küldünk a védelmükre.

Mint mondta, minden ország szuverén módon dönt a csatlakozás támogatásának kérdésében, akármilyen nemzetközi nyomás van rajtunk, az Országgyűlés felelőssége a döntés.

A támogatás szempontjairól szólva hangsúlyozta: a bővítés Magyarország biztonságát erősíti, ám ha azt nézzük, egyéb területeken hogyan viszonyulnak ezek az államok Magyarországhoz, az utóbbi években „elég súlyos kérdések merülnek fel"; volt ezek között tartalmi és hangnembeli probléma is.

A nemzet becsületéről van szó, amikor ezekről az ügyekről beszélünk, ezért nem lehet csak úgy átlépni rajtuk – mondta a delegációkról az államtitkár, hangsúlyozva, „nem szégyen az eljárás, hanem ez a minimum".

Sztáray Péter kiemelte: a kormány nem avatkozik más államok belügyeibe, és ezt várja el más országoktól is, különösen, ha a szövetségesünkké akar válni.

Soha ennyire komolyan nem vettük a NATO-tagságunkat, mint az elmúlt tíz évben, különösen, mint az elmúlt öt évben, amikor belekezdtünk a hadsereg teljes modernizációjába – mondta, kiemelve: a keleti nyitás közben nem csökkentek Magyarország nyugati kapcsolatai.

Az államtitkár szerint az ellenzéki oldalról megkérdőjelezhető megjegyzések hangzottak el, jobbról túlzottan, balról pedig túlságosan atlantistának minősítették a kormányzatot. Ezek alapján „az a meggyőződés erősödik meg bennem, hogy a kormány jó irányba halad" – jegyezte meg Sztáray Péter.

A következő ülés várhatóan március 6-án lesz

Az elnöklő Jakab István az ülést bezárva jelezte: a parlament következő ülésére várhatóan március 6-án kerül sor.

Forrás: MTI


Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom