A kormány Kánaánt ígér a nyugdíjasoknak, a valóság azonban egészen más

Tényleg minden rendben van a nyugdíjak körül?

Sokan úgy érzik, hogy a mostani, a tavalyi inflációs adatokhoz igazított 3,2 százalékos nyugdíjemelésnek semmi köze nincsen a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzéséhez. Ez egy szubjektív érzet, akinek kis nyugdíja van, és a kiadásai tetemes részét kénytelen élelmiszerre, gyógyszerre és rezsire költeni, annak bizonyára igaza van, de másképen éli meg a maga helyzetét, aki jóval a hetvenen felül is tud magának új autót vásárolni. Abban – nagy általánosságban – igaza van a kormánynak, hogy a nyugdíjas infláció alig különbözik az általános inflációtól, tehát a KSH számait nincs okom kétségbe vonni.

Ön szerint a nyugdíjak „karbantartása” tehát rendben van… 

Ebből a szempontból igen. Más kérdés persze, hogy a KSH milyen adatok alapján számolja az infláció mértékét. Ennek az egyik sokat vitatott módszere például, ahogyan a gáz árával kalkulálnak, kettős ára van. Az egyik a támogatott ár, amelyet, ha egynek veszünk, akkor a támogatás nélküli annak a 7,6-szerese. Vannak persze egyéb torzító tényezők is, de ez másik lapra tartozik, évek óta így történik. Már az előbb említettem, hogy minden egyes embernek, illetve családnak megvan a maga „inflációja”, ami az általa igénybe vett fogyasztói kosár összetételétől függ. Amikor 2020-22-ben a nagy élelmiszer-árrobbanás bekövetkezett, a szegények árindexe sokkal jobban emelkedett, mint a gazdagabbaké, de ez aztán eltűnt. 

Nagy Márton a minap azzal indokolta, mennyire szereti ez a kormány az öregeket, hogy a vidéki otthonfelújítási programon is gondolkodnak, mert összevetette a 2010-es átlagnyugdíjat az ideivel, és lám, mennyi pénzük van az öregeknek.…

Ennek semmi értelme sincs. Vidéken él a legtöbb kisnyugdíjas, akiknek kisebb gondja is nagyobb annál, hogy az otthona felújításán törje a fejét. Aki ilyet mond az… Hadd ne minősítsem! De badarság összevetni a 2010-es nominális adatokat a jelenlegi számokkal. Le kell vonni az időközben eltelt 15 év inflációját, és akkor lehet, hogy jó esetben marad reálértékben számított 20 százalékos növekmény. Arról megfeledkezik a miniszter (vagy az, aki ezeket a számokat a szájába adja), hogy a nyugdíjas populáción belül van bizonyos cserélődés. A régi nyugdíjasok kihalnak, jönnek a „fiatalabb öregek”, akik időközben magasabb nyugdíjjal kerültek ki a munka világából. Még valami van, amiről nem szoktak beszélni: a jobb módúak tovább élnek, mint a szegényebbek, ezért akik magasabb ellátmányt kapnak, idővel szám szerint is feldúsulnak ebben a populációban. Vannak kimutatások arról is, hogy mekkora ma az átlagnyugdíj a 80, a 84 és a 90 éves korúak körrében, és ez mennyivel növekszik majd, mert a mai 70 éven felüliek várhatóan tovább élnek, mint akár csak egy évtizeddel ezelőtt. Ha a nyugdíjak emelése továbbra is csak az infláció mértékét követi, előbb-utóbb – társadalmi összehasonlításban – ez a réteg is „elszegényedik” majd.           

Mi lenne a megoldás? 

Valami megoldásra feltétlenül szükség volna, hogy a lakosság korosztályai közötti reáljövedelem-olló ne nyíljon tovább. Olyat mondok, ami nem mindenkinek fog tetszeni: 10 éves átmenet után el kéne jutni mondjuk oda, hogy a jelenlegi kereset 80 százaléka határozza meg a nyugdíjat, a maradék 20 százalék pedig az olyan alapnyugdíj lenne, amely mindenkit egyformán megilletne. Ha addig azok az idősebb nyugdíjasok – a kis nyugdíjasok, akik régen mentek nyugdíjba – minden évben néhány százalékkal magasabb emelést kapnának, ezzel lehetne felfelé korrigálni az amúgy alacsonyabb nyugdíjakat. Ez valamit segítene a helyzetükön. Egy másik kiegyenlítő lehetőség volna a 13. havi nyugdíj átalakítása. Ezt az MSZP vetette fel elsőként, hogy mindenki kapjon azonos összegű 13. havi nyugdíjat, ami akkor a teljes nyugdíjkiadásnak csak mintegy a 4 százalékát érintené, és valamelyest tompítaná az egyenlőtlenségeket… 

Azok, akiknek magasabb a nyugdíjuk, méltán tiltakoznának: ők többet fizettek a kasszába…    

A 13. havi nyugdíjnak semmi köze sincs a járadékfizetéshez, ugyanis ez „fedezet nélküli ajándék”. Ajándék volt a szocialista kormányok idején is, most is az. Amikor visszahozták, Orbán azt nyilatkozta, hogy azért teszik, mert Varga Mihály „meggyőzte erről”. Mi ez, ha nem az ő személyes ajándéka? Ha nem az volna, ennek is megteremtenék a bevételi fedezetét.   

Kormányközeli elemzők szerint 2025-ben is két számjegyű lesz a bruttó keresetek növekedése. Ha ez igaz, megint a „nyuggerek” húzzák a rövidebbet? 

Ez megint csak számtan. Akik reálkeresetekről beszélnek, azok a 12 százalékos minimálbér-emelést, meg a beígért „dinamikus növekedést” veszik alapul. 2020-ban, amikor a gazdaság 4 százalékkal csökkent, a hivatalosan kimutatott átlagbér 5 százalékkal nőtt. Hogyan lehet ez? A cégek a kiskeresetű dolgozókat bocsátották el. A termelékenység növekedésének mértékét nem haladhatja meg a bérek növekedése, mivel az előbbi jó, ha 1-2 százalékkal emelkedik évente, nagy galibát okozna, ha a reálkeresetek elszakadnának ettől.   

Ha jól értem, ön „betegnek” tartja a nyugdíjrendszert?

A nyugdíjas olló szétnyílásáért valóban az Orbán-kormányok a felelősek. Egyrészt azzal, hogy eltörölték a korábbi járulékplafont, amikor még lehetett valakinek bármilyen magas jövedelme, egy bizonyos összegnél nagyobb járulékot nem fogadott be a tb-kassza. Ez megszűnt, emiatt mára akár több milliós nyugdíjak is lehetnek. 2016-ban egy másik intézkedéssel, amikor amúgy éppen jelentősen megnőttek a bérek, az induló nyugdíjakat téves statisztikai adatokra építve valorizálták. Ez volt az első év, amikor a szociális járulékot 27-ről 22-százalék csökkentették. 

A választások előtt mégis az időseknek tesz gesztusokat a kormány.

Lehet, hogy pontosan tudják, hogy az öregek között sokkal nagyobb arányban vannak a fideszes támogatók, mint a fiatalok körében. És ezt a közvélemény-kutatások is alátámasztják: minél kevesebb valakinek a nyugdíja, annál nagyobb valószínűséggel szavaz az Orbán-rendszerre.

Mi ennek az oka?

Amikor a miniszterelnök ellátogatott Bözsi nénihez beszélgetni, a nénike azt mondta neki: kár, hogy nincsenek minden évben választások, mert akkor minden évben jobban élnének a nyugdíjasok. Ez nagyon megtetszett Orbánnak. Biztosan rájött, hogy ez egy buta ország, az öregek fejében nem a lét határozza meg a tudatot.

A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2024. szeptember 7-i adása itt nézhető meg: