A kormány megtépázott imázsának jót tesz, a budapestieknek megpróbáltatás az atlétikai világbajnokság
Már csak alig több mint két hetet kell aludnunk, és augusztus 19-én megkezdődik Budapesten az atlétikai világbajnokság. Nem kis rendezvényről van szó, az egykor a köztévé arcaként ismert Németh Balázs, a vb szervezőcégének vezérigazgatója szerint ez a világ harmadik legnagyobb versenye. S miután az idén sem olimpia, sem labdarúgó világbajnokság nem lesz, elmondható, ebben az évben a magyarok rendezik a világ legnagyobb sporteseményét. Dicsőség ez a javából, és ha jól sikerül a lebonyolítás – márpedig az mifelénk rendre jól szokott sikerülni – akkor Magyarország a sok rossz megítélés mellett végre egy piros pontot is bezsebelhet.
A budapestieknek persze nem lesz sétagalopp a világbajnokság, Németh Balázs azt sem titkolta el a nyilvánosság elől, hogy „egy ilyen léptékű és hozadékú rendezvény velejárója az is, hogy beleszól a város életébe, és az itt lakóknak változtatniuk kell a megszokott napi közlekedési szokásaikon.”
Itt jegyeznénk meg, hogy a budapestieknek nincsenek megszokott közlekedési szokásaik. Megszokhatatlan, kényszerű közlekedési szokásaik vannak, amelyeket gyakran a sok helyen fölöslegesnek bizonyult kerékpársávok csak tovább nehezítenek, ám megszokott közlekedési szokásokról nem beszélhetünk. A dugókban való araszolást nem lehet megszokni, legföljebb valamilyen szinten elviselni.
Most a már meglévő kellemetlenségekhez – átmenetileg – újabbak is társulnak. Az atlétikai világbajnokság fő helyszíne a Nemzeti Atlétikai Központ lesz, de a gyaloglást és a maratoni futóversenyeket Németh tájékoztatása szerint „a Hősök teréről rajtolva, Budapest legszebb részein, a VI. kerületben, a belvárosban és az I. kerületben rendezik.”
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy több forgalmas közlekedési útvonal versenyhelyszínné alakul, ezért a város egyes pontjain részleges forgalomkorlátozás lesz és hosszabb lezárások lépnek életbe. Ezek jobbára a Hősök tere – Andrássy út – Bajcsy-Zsilinszky út – Roosevelt tér – Lánchíd – Alagút –Várkert Bazár útvonalat érintik, de a Városligeti Műjégpálya előtti útszakasz és az Állatkerti körút is érintett lesz. Nemcsak a verseny ideje alatt, hiszen a gyalogló- és futópályákat elő is kell készíteni, a munka tehát már augusztus első napján elkezdődött.
Ha úgy tetszik, a magyar kormány megcsappant imázsának bizonyára jót tesz az atlétikai világbajnokság. 99 ország körülbelül 50 ezer szurkolója érkezik Magyarországra, rajtuk kívül világszerte egymilliárd televíziónéző láthatja a versenyeket, valamint Budapestet és az utcai versenyek helyszínét, a szemet gyönyörködtető belvárost.
Ez a mérleg egyik oldala. A másik, hogy a budapestieknek változtatniuk kell a közlekedési szokásaikon. Nem mindenki szeretne változtatni, mert bár a mostani közlekedési lehetőségekkel sem elégedettek, az újabb változtatások – értsd: lezárások – tovább nehezítik majd a fővárosiak életét. Ami – és ezt a versenyeket közvetítő közmédiás riporterek nem fogják elmondani a nézőknek – már most sem könnyű. Budapest évek óta harcban áll saját országának kormányával, mely utóbbi, ahelyett, hogy büszke lenne a nemzet fővárosára, ahol csak lehet, keresztbe tesz neki, elvonásokkal és magas adókkal sújtja.
A közvetítések nézői erről semmit sem fognak hallani, a riporterek a versenyek közvetítése mellett, leginkább arról beszélnek majd, hogy milyen szép lett az atlétikai stadion, és hogy milyen nagyszerű a közönség. Mindezt a megszólaltatott versenyzők megerősítik, és még azt is hozzáteszik, hogy a közönség biztatása és szeretete milyen sokat segített nekik. Van, akit persze nyomaszt a sok szeretet, elvárásként éli meg, de a legtöbb sportolónak erőt ad a versenyhez.
Akinek magától nem jutnak eszébe ilyen magasztos gondolatok, annak a közmédia harcedzett riporterei segítenek. Ha az illető nem mondja magától, attól megkérdezik: ugye, sokat segített neked a közönség biztatása? Milyen érzés egy ilyen szép stadionban versenyezni?
Igen, sokat segített.
Nagyon jó.
Ne legyenek illúzióink, ki lesz adva a versenyzőket kérdező sajtómunkásoknak, hogy rákérdezzenek a közönségre és a stadionra. Utóbbi egyébként tényleg szép. Drágább lett ugyan a tervezettnél, de legalább a miénk. Legyünk rá büszkék és ne akadékoskodjunk. Ne kérdezzük meg, hogy mit lehet majd kezdeni vele a világbajnokság után. Ki fogja például üzemeltetni, merthogy a fenntartása igencsak költséges.
Nem szabad ilyen kérdésekkel felzaklatni a nézőket. Akiknek van elég bajuk enélkül is. A boltokban az árak még mindig magasak, a gyerek kedvenc tanára felmondott az iskolában, még nem tudni, ki fogja ősztől a matekot tanítani.
Van baj ezerrel. Tudják ezt a közmédiánál is, ezért nem firtatják majd, hogy ez a csodaszép stadion rettentően sok pénzbe került, az eredeti összeghez képest jóval drágábbra sikeredett.
Tovább rontaná a már amúgy is megtépázott imázst, ha a nézők ezzel is szembesülnének. A budapestiek pedig valahogy csak túlélik ezeket a megszokottnál is nehezebb napokat.
