A kormányzati ellenszél ellenére is tovább tiltakoznak a pedagógusok

„Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az első nap 7-800 pedagógus sztrájkolt, és volt polgári engedetlenség is. Sőt, volt olyan intézmény is, a Földes Gimnáziumban Miskolcon, ahol egyes kollégák sztrájkoltak, mások polgári engedetlenkedtek. A sztrájk második napján én polgári engedetlenségről nem kaptam hírt, de ettől függetlenül előfordulhatott. A sztrájkolók száma kétszáz körülire csökkent. Még ma is több mint százan sztrájkolnak. Igazából azonban a nagy lendület az első napon volt” – mondta el Hírklikknek Molnár Zoltán, a PSZ Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezetének elnöke. Megtudtuk, az első napi sztrájkban miskolci és kazincbarcikai óvodák, sok iskola, sőt, még egyházi intézmények is részt vettek. Arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt állította, hogy a pedagógusoknak csak 13 százaléka csatlakozott a munkabeszüntetéshez, Molnár Zoltán azt gondolja, a szám a 13 százaléknál biztosan magasabb volt. Számolás és viszonyítás kérdése az egész. Az óvodai, a Klebelsberg Központhoz tartozó általános iskolai és gimnáziumi pedagógusok száma mintegy 100 ezer lehet. Ő 15-20 százalékra saccolja a sztrájkban résztvevőket. Molnár Zoltán szerint ez sok, főleg a kormányzati ellenszélhez viszonyítva. „Micsoda megfélemlítés folyt itt a megyében is! Volt olyan sztrájkszervező, akit egy levél miatt hívattak be a tankerületbe.” Pedig a pedagógus ebben a levélben csak arra kérte a kollégáit, hogy értesítsék a szokott csatornákon a szülőket arról, hogy sztrájk készül, és emiatt bizonytalanná válik a gyerekek óráinak megtartása. A kollégának rögtön másnap reggel a tankerületben kellett kezdenie emiatt, mert behívatták. Természetesen a jogi felvilágosítást, a tanácsokat megkapta a szakszervezettől, ahogy a támogatást is, ha baj lenne, akkor ott áll mögötte a megyei és az országos iroda jogásza is. Szerencsére az ő bevonásukra nem volt szükség, mert az illető ugyan kapott egy kis fejmosást, ám jogi következményei nem lettek az ügynek. „De ez a kolléganő nagyon megijedt, rossz éjszakája volt! Itt a megyében igen sok iskolában ment a szóbeli megfélemlítés, de írásban természetesen semmit nem kaptak az érintettek.” 

A szülők részéről azonban semmiféle negatív visszhang nem érkezett a sztrájkkal kapcsolatban. „Épp ma reggel értesített arról az egyik falusi iskola pedagógusa, hogy elkezdik a harmadik napi sztrájkjukat is, és majd a jövő héten – sztrájk közben – tartják meg az óráikat, hogy eleget tegyenek annak a követelménynek, amit a rendelet előír. Ő is elmondta, az iskolába a mintegy 200 diákból 20-25-en járnak be. Az ottani szülőknek nincs semmi problémájuk ezzel. Megoldják. Persze, egy falusi iskolában teljesen más ez, mint például egy lakótelepi környezetben. Más a szociális háttér, a nagyszülők ott vannak a közelben, tudnak vigyázni a gyerekekre, és nagyon gyakori, hogy a szülő maga is otthon van.”

S hogy a PSZ BAZ megyei elnökének mi a véleménye arról, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnöke egy lakossági fórumon azt mondta, itt az ideje beszélni a pedagógusok béremeléséről? „Ígéretekkel tele a padlás. Szép szavakkal dettó. Jöjjenek a tettek, de minél hamarabb!” Molnár Zoltán elmondta, a meghirdetett sztrájkkal valójában december óta „jelen vannak” és ezzel sikerült ráirányítani a figyelmet arra a tarthatatlan helyzetre, amit az egymást váltó kormányoknak évtizedek alatt sikerült a magyar köznevelésben, a szakképzésben kialakítani. „Az utolsó 12 évben pedig sikerült az addig távoli felhőként jelentkező gondokat borzasztó nagy, fenyegető viharrá erősíteni azzal az amatőrizmussal és hányaveti magatartással, ahogyan ez a kormány bánik a köznevelés rendszerével. Ígéretek mindig voltak, ígéretek mindig lesznek, de a valós megoldást megtalálni például arra, hogy tíz év múlva több tízezer pedagógus fog a rendszerből hiányozni, már öt-tíz évvel ezelőtt el kellett volna kezdeni. Voltak ugyan vérszegény próbálkozások, ösztöndíjak és egyebek, amelyek távolról akár jónak is tűnnek, de a részleteket megnézve, azonnal kiderül, nem azok.”

Bán Mihály, a PSZ Veszprém megyei szervezetének elnöke is arról számolt be, hogy a megyében legalább ugyanannyian, de inkább többen sztrájkoltak, mint januárban, ami azért meglepő, mert voltak erős fenyegetések a tankerületek részéről. Persze nem írásban, hogy később vissza lehessen majd keresni, inkább ismerősökön, intézményvezetőkön keresztül. Komoly atrocitások eddig nem fordultak ugyan elő, de volt olyan sztrájkszervező, aki jelezte, elképzelhető, hogy hosszabb távon szüksége lesz segítségre. Nem tudják még, hogy lecsöndesednek-e ezek az ügyek, de mindenesetre felkészülnek rájuk. A lényeg az, hogy a kollégák megértették, ezt a sztrájkot már nem szabad abbahagyni. Addig kell csinálni, amíg eredménye nem lesz. Bán Mihály szerint a dolgozók egy napos sztrájkra készültek, ami úgy volt kétnapos, hogy szerdán sztrájkoltak, csütörtökön megtartották az óráikat, így a két nap átlagában jött ki az 50 százalékos, még elégséges szolgáltatás teljesítése. Ez volt a realitás. Ma is biztos van még olyan hely, ahol sztrájkolnak. Azt, hogy a sztrájkot határozatlan időre hirdették meg, a megyei elnök úgy értelmezi, benne vannak a „formulában”, a sztrájkot bármikor föl lehet újítani, lehet folytatni. A kollégák többsége azonban nem tud több sztrájknapot vállalni. Körülbelül 10 ezer forintot veszít minden egyes sztrájknappal az a pedagógus, aki így is rettenetesen keveset keres. Arra, hogy a sztrájkalapból kapnak valamiféle összeget, egyelőre ígéret van csak.

Megkérdeztük Törley Katalintól, a Tanítanék mozgalom társalapítójától is, mennyi pénz gyűlt össze abban a sztrájkalapban, amit a Tanítanék a Humán Platform Egyesülettel és a PDSZ Oktatással a Szabadságért alapítványával együttműködésben hirdettek meg. Törley Katalin elmondta, ebben a sztrájkalapban jelenleg mintegy 5 millió forint gyűlt össze, amiből ötszáz sztrájknapot tudnak finanszírozni (a bérkiesés erejéig, de maximum 10.000 Ft/nappal számolva). Ebből – pályázat útján – olyan tanárok részesülhetnek, akik részt vettek a sztrájkban vagy a polgári engedetlenségben – függetlenül attól, szakszervezeti tagok-e.

A nagy kérdés a hogyan tovább. Egyelőre nincs rá válaszuk, dolgoznak a folytatáson. Törley Katalin azt mondja: „nagyon nehéz mit mondani azoknak a kollégáknak, akik közül sokan immár négy napnyi bérüket „áldozták be”. Nyilván a szakszervezeteknek is kellene erre valamit mondaniuk. A kollégák el vannak bizonytalanodva, egyáltalán nem világos, kitől mennyi jövedelem levonása várható. Ahogy egyelőre az sem, egyáltalán hányan sztrájkolnak.”

A sztrájk mellett a polgári engedetlenség is tovább folyik az intézményekben. A Civil Közoktatási Platform (CKP) gyűjtése szerint a polgári engedetlenségben résztvevők száma tegnapról mára is tovább nőtt, az intézményeké 373-ról 387-re, az engedetlenségben résztvevő pedagógusoké 6969-ról 7157-re. Az akcióban résztvevők tényleges száma valószínűleg ettől magasabb, a számban csak azok szerepelnek, akikről a CKP-nak információja van. 

Miközben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete gőzerővel készül a szombaton a Parlament előtt 15:00 órakor kezdődő „nagy kockásinges” találkozóra, két végzős gimnazista, Fehér Szonja, és Bencze Anna Sarolta rendhagyó szolidaritási akciót szervezett mára a Kossuth térre. A téren az „Üljünk ki a tanárainkért!” című rendezvényen szimbolikus osztálytermet rendeztek be, ahol civil szervezetek, az Amnesty International, a Menhely Alapítvány és a Greenpeace által tartott órákon lehetett részt venni. Miért a rendezvény? Fehér Szonja azt mondta: „Engem nagyon zavar az, hogy ennyien nőnek fel egy ilyen oktatási rendszerben. Ezek azok az évek, amik a leginkább formálnak minket, és én nagyon szeretnék ezen változtatni, hogy ez minél több embernek jó élmény legyen, és olyan dolgokat tanuljanak, amik felkészítik őket az iskolából való kikerülésre. Nem a számlaírás megtanulására gondolok, hanem a társadalmi, érzelmi problémák navigálására.”

Visszatérve a szombati „nagy kockásinges” találkozóra, a délután háromkor kezdődő demonstráción felszólal többek között Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának tagja, több szakszervezeti vezető, szülők, pedagógusok, az ADOM Diákmozgalom és a Tanítanék Mozgalom tagjai, valamint Nagy Ervin színész, A tanár című sorozat főszereplője is.

A demonstráción egyébként a Pedagógusok Szakszervezete – ahogy a polgári engedetlenséget sem szervezi – szervezett formában nem vesz részt, a megjelenést tagjai egyéni döntésére bízza. Ők most a sztrájkfolyamatot akarják határozottan végigvinni.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egyébként több ezer embert vár a találkozóra. Céljuk, hogy megmutassák: sokan vannak, akiknek fontos az oktatás megmentése, akik modern, hatékony, minden diáknak esélyt nyújtó állami oktatást szeretnének.