A koronavírus után mindent fel akarnak majd vásárolni a kínaiak

NVZS 2020. április 15. 19:06 2020. ápr. 15. 19:06

„A kínai vezetés és gazdaságirányítás mindig saját érdekeit helyezte előtérbe, kereste és keresi azokat a térségeket ahol, illetve együttműködő kormányokat, amelyekben van fogadókészség a szándékaik iránt. Erre jó példa a soha meg nem térülő Budapest-Belgrád vasútvonal, amelyik Kína számára bejutást jelent az Európai Unióba szakemberekkel, technológiával és befolyással” – mondta megkeresésünkre Odze György, Kínai-szakértő. Az elmúlt időszakban egyre gyakrabban és mind több helyen kerül szóba annak a veszélye, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségeket kihasználva, kínai állami vállalatok megpróbálnak bevásárolni Európában, akár állami tulajdonú stratégiai cégekben történő részesedésszerzéssel.

A minap a Bloomberg hírügynökség  terjedelmes cikket közölt, de foglalkozott már a témával a The Financial Times, vagy akár olyan – nem is európai – médium, mint például a Wion india televízió. Értesülések szerint, nagy nemzetközi bankok sorra kapják a kínai megkereséseket. Nem véletlen, hogy az EU már figyelmeztetett arra, hogy a tagországok kulcsfontosságú iparágai ellenséges felvásárlás célpontjaivá válhatnak a gazdasági bajok idején, a Bizottság pedig felszólított a tagállamokat, hogy tegyenek megfelelő lépéseket a cégeik és a technológiák idegen kézbe jutása ellen. Jelentések szerint, egyelőre elsősorban olasz és spanyol lehetőségeket keresnek a kínaiak (ez az a két ország, amelyet a leginkább sújt a járvány Európában) Többen – köztük az olaszok, a németek és a spanyolok – már tettek is lépéseket a védelemre.

„Egyértelműen, állami támogatással megélénkült 2020 márciustól a kínai gazdaság és a pénzügyi élet, újra fellángolt a külföldi befektetések iránti érdeklődés, elsősorban Európa felé, és különös tekintettel arra, hogy a koronavírus-járvány után itt feltehetően súlyos válság és tőkehiány lesz” – helyezte perspektívába a veszélyt a Kínát kiválóan ismerő, évekig ott dolgozó Odze György. Januárban és februárban csökkent a kínai export, ám márciustól az ipari termelés visszaállt a régi szintjére, és mind a közel hatezer külkereskedelmi vállalat teljes erővel dolgozik.

Egészen 2016-ig egyértelmű volt a jelentős kínai tőkeexport, majd a pekingi vezetés lassított, illetve az európai és amerikai szabályozás is negatívan hatott a folyamatra. Észak-Amerikából korábban nem látott ütemben, 9,6 milliárd dollár értékben vontak ki tőkét a kínai befektetők, Európából 1 milliárd dollár értékű kínai tőke távozott – adott némi hátteret Odze, aki szerint azonban most, a járvány utáni helyzetben, új kínai magatartás következik. „Bűntudatnak, felelősségnek semmi nyoma, sőt, most a ’segítő testvér’ álarcában, együttműködést tanúsítanak a bajba jutottakkal” – magyarázta. Pekingben erre kész tervek vannak, hiszen érzékelik a gazdasági válságot, az európai politikusok tanácstalanságát és a várható tőkehiányt. 

A célba vett területek elsősorban a közlekedés, a szolgáltatások és az infrastrukturális  beruházások. Ebben a helyzetben, a legtöbb ország vezetése megint nem tehet mást, mint elfogadja a felajánlott együttműködési készséget, hiszen „nincs más megoldás”. Hiába voltak korábban önvédelmi intézkedések, ezeknek most nincs súlyuk. Erről már valamennyi jelentős külföldi forrás (Bloomberg, Financial Times) a bizonyosság erejével ír, ám ez ellen – akárcsak a vírus esetében – nincs gyógyszer. A pénz ereje a legfontosabb, a válságkezelés sikere pedig mindennél fontosabb – szögezte le Odze.