A ledöntött BLM-szobor alkotója, Szalay Péter a felállítás közben is félt
Felállítása után szinte azonnal ledöntötték a budapesti BLM-szobrot, Szalay Péter alkotását. Az installáció pénteki lerombolása után, villáminterjúban kérdezte az Euronews a művészt, hogy mit érez.
– Már az alkotás közben azt nyilatkozta az Euronewsnak, biztos benne, hogy baltával verik szét az installációt, amint köztérre kerül. Mit szól, hogy ilyen hamar bevált a jóslata?
– Tényleg számítottam rá, de meg kell mondjam, igazából még érdekesebben alakult a szobor sorsa, mint ahogy gondoltam.
– Nem félt, amikor a szobor felállítását végezte?
– Elég ideges voltam, amikor kihelyeztük, mert a Mi Hazánk Mozgalom már korábbi cikkekben is ígéretet tett, hogy megakadályozza a szobor felállítását. Attól tartottam, hogy már a felállítás közben valamiféle atrocitás érhet. Szerencsére nem így történt.
– Túlzás, ha azt érzem, hogy a palánkbódé is egy installáció volt, amit a szobor köré állítottak a tiltakozók?
– Szerencsés lett volna, ha még maradtak volna a palánkok, mert védték volna a szobrot. Kissé budi-szerű volt, de lehetett volna lyukakat vágni rajta, és akkor be lehetett volna nézni.
– Drámaibb vég a ledöntés. Akár örülhet is egy alkotó, ha teátrálisabb a befejezés?
– Fordulatosabban vált valóra, amire számítottam. Volt a ledöntés előtt egy festékes rongálás is, szóval több akció zajlott, mint amit feltételeztem. Így még érdekesebb a szobor utóélete.
– A szobor készítése közben azt mondta, hogy jó lenne rögzíteni a történéseket. Sikerült lefilmezni a mű utóéletét?
– Két performanszt láthattunk, mind a kettőről csináltak videót. Arról is, amikor a palánkokat kitették, és a ledöntést is videózták a skinheadek.
– Ezek a posztok eltűnhetnek a közösségi médiáról. Önnek nincs saját felvétele?
– Nincs, és már törölték is a náci csapat videóját. Azért sok fotó is készült, biztos számosan videóztak is. Utána kell járnom, hogy milyen felvételekhez juthatok hozzá.
– Ezek persze csak jelentéktelen részletek. De mit mutatnak?
– Azt mutatja a rombolás, hogy mennyi elfojtott indulat van a társadalomban. Azt is mutatja, hogy az emberek puszta véleménykülönbségből milyen élesen képesek egymással szembenállni. Sajnos azt is mutatja, hogy akik a keresztény erkölcsre vagy nem is tudom mire hivatkozva tesznek ilyesmit, azok nincsenek tisztában azzal, hogy miről szól a kereszténység.
– Ön szerint a szivárvány színei vagy a BLM-mozgalom gerjesztették a szobor körüli indulatot?
– A szivárványcsíkok kétségtelen, hogy nagyon irritálták a rongálókat. Őket a szivárvány már önmagában sérti, holott ez egy bibliai szimbólum is. Ugye az özönvíz után ez volt az égi jel, hogy vége a katasztrófának.
– A tudatlanság mellett, a félreértés is gerjeszti a haragot?
– A félreértés helyett azt érzem, hogy a dühös emberek nem akarják észrevenni, hogy a másik miről beszél, így nem is jut el hozzájuk az övéktől eltérő közlés tartalma. Mert nem hallják meg.
– Önön személyesen is találnak fogást a szobrot ledöntők?
– Ebben az egészben az a további csavar, hogy én magam egy fehér, heteró, római katolikus férfi vagyok, aki – miközben telefonon beszélünk – a gyerekével játszik. Tehát minden olyan értéket képviselek, amiknek a védelmében agresszíven felléptek azok, akik lerombolták a művet. Képtelen vagyok felfogni, hogy miért kell a más identitásúakat vegzálni, ellenük bármilyen szinten fellépni, miközben konfrontáció nélkül megélhető a saját identitásunk.
Az előzmények
A főváros IX. kerülete nemrég pályázatot hirdetett köztéri installációk tavaszi felállítására. A nyilvános művészeti tendert követően, hét alkotás bemutatását tervezték különböző helyszíneken. Két hétre tervezték felállítani a Black Lives Matter (BLM) mozgalom installációját Budapesten, és bár Szalay Péter szivárvány színezésű térplasztikája csak egy méter magas, a nemzetközi sajtó szintjét is elérte a mű kihelyezésének ügye – írja az Euronews.
A Guardian januárban számolt be arról, hogy Orbán Viktor pártjában felháborodást keltett az ideiglenes installáció terve. Az ellenzők már a mű készítése közben a szobor ledöntésével fenyegetőztek.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy decemberi kormányzati tájékoztatón a ferencvárosi szobor ügyében úgy fogalmazott, hogy a Black Lives Matter az Egyesült Államokban alapvetően egy rasszista mozgalom, amely nem ismeri el egyenjogúaknak a színesbőrűeket és a nem színesbőrűeket, ami minden normális, a 20. század mércéit elfogadó emberi jogi gondolkodással ellentétes. Ezért nem az a rasszista, aki a BLM-mozgalomnak állítandó szobrot ellenzi, hanem az, aki szobrot állít – hangsúlyozta a projekt kezdetén a miniszter.
A rendőrség pénteki közleménye:
„A Budapesti Rendőr-főkapitányság közrendvédelmi főosztályának munkatársai 2021. április 2-án 7 óra 30 perc körül észrevették, hogy egy férfi a IX. kerületben, a Ferenc téren felállított szobrot kétszer ököllel megütötte. A szobor az ütések következtében talapzatáról leesett és megrongálódott.
A 32 éves férfit a rendőrök a helyszínen elfogták, és a IX. Kerületi Rendőr-kapitányságra előállították; vele szemben garázdaság vétség megalapozott gyanúja miatt indult eljárás."
