A legfőbb ügyész szerint vannak még elvarratlan szálak a Szőlő utcai ügyben
A Magyar Nemzeti Bankban zajló nyomozás elrendelése óta eltelt idő a hatalmas adatmennyiséggel még indokolható. Az eljárást folyamatosan figyelemmel kísérjük – jelentette ki az Indexnek adott interjújában Nagy Gábor Bálint, akit az Országgyűlés nyolc hónapja, tavaly júniusban választott meg legfőbb ügyésznek.
Arra a felvetésre, hogy az MNB-ügy másfél éve húzódik, arról is beszélt, hogy eddig az eljárás során 182 gigabájtnyi adatot foglaltak le a hatóságok. Ezek nem videó- és képfájlok, hanem többségében PDF- és Word-dokumentumok mintegy 85 ezer fájlban.
– Ezeket tüzetesen meg kell vizsgálni és elemezni. Az ügyben bonyolult céghálók és átutalások vannak, amelyeket alaposan fel kell térképezni. És csak ezt követően lehet megállapítani, hogy történt-e bűncselekmény, illetve bizonyítani személyre lebontva a megalapozott gyanút – hangsúlyozta az Indexnek adott interjúban.
Megjegyezte, az MNB-ügy kapcsán érdemes tisztázni, hogy a büntetőeljárás nyomozati szakasza két részre oszlik: felderítésre és vizsgálatra, amelyek közt a választóvonalat a megalapozott gyanú közlése jelenti. A felderítési szakban az ügyészség csupán törvényességi felügyeletet gyakorol, eljárási cselekmény elvégzésére nem utasíthatja a nyomozó hatóságot. – Irányítási jogkörünk csak a vizsgálat során van; ezt nem mi találtuk ki, ezt a büntetőeljárási törvény írja elő. Az Állami Számvevőszék a feljelentés megtételéhez és a nyomozás elrendeléséhez szükséges egyszerű gyanút valószínűsítette egy másfél éves vizsgálatot követően, a rendőrségi eljárás egy éve tart – tette hozzá.
Nagy Gábor Bálint arról is beszélt: a Szőlő utcai nyomozást azért vonták saját hatáskörbe, mert több olyan beadvány, feljelentés érkezett, amely szerint az ügyben eljáró nyomozók „már-már bűncselekményt megvalósítva, nem végezték korrektül a munkájukat”.
Ilyenkor – folytatta – nem vizsgálhatják, hogy ezek az állítások igazak vagy sem, mert ez csak büntetőeljárás keretében tisztázható. Tavaly szeptemberben arról kellett dönteni, hogy ilyen körülmények között maradhat-e a rendőrségnél a nyomozás.
A legfőbb ügyész abban bízik, hogy a tavasz végére, nyár elejére körvonalazódik egy olyan végkifejlet, amikor már látszódik a nyomozás vége. Az ügyben eddig tizenegy gyanúsított van, és a legutóbbi jelentések alapján vannak még elvarratlan szálak – jelentette ki.
Nagy Gábor Bálint az interjúban azt mondta, kiválónak nevezhető a kapcsolatuk az Európai Ügyészséggel (EPPO), amelynek vezetője, Laura Codruta Kövesi főügyész többször is eredményesnek értékelte a szakmai együttműködést.
– Valamennyi megkeresésükre válaszoltunk. Az EPPO-ban eljáró ügyészektől évente huszonöt-harminc európai nyomozási határozatot kapunk, döntő többségében áfára vagy vámilletékre elkövetett adócsalás miatt indult ügyekben – közölte, hozzátéve, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlására is valamennyi esetben elrendelték a nyomozást, illetve amennyiben az már folyamatban volt, az OLAF dokumentumait a nyomozás irataihoz csatolták, és abban értékelték. A legfőbb ügyész szerint önmagáért beszél, hogy az igazságügyi ajánlásokkal érintett büntetőügyekben a hazai vádemelési arány (67 százalék) lényegesen meghaladja az uniós vádemelési átlagot (39 százalék).
