A „legsikeresebb válasz” és a valóság

Budai Balázs 2021. november 24. 15:18 2021. nov. 24. 15:18

Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter szerint európai összevetésben Magyarország az egyik legsikeresebb választ adta a koronavírus-járványra, mind egészségügyi, mind gazdasági szempontból. Az Európai Bizottság adatai és a 370 forint feletti euró viszont nem támasztják alá a miniszter kijelentéseit.

Szijjártó Péter a V-Casting Öntödei Termelő és Szolgáltató Kft. ecseri beruházásának átadásán vett részt kedden. Kifejtette, hogy a pandémia alatt egyszerre kellett életeket és munkahelyeket menteni. Ennek módjáról komoly viták voltak, de mára bebizonyosodott, hogy „emberéleteket oltással, munkahelyeket pedig beruházással lehet megmenteni".

Nagyjából három órával a miniszter beszéde után, az Európai Bizottság a Facebook-oldalán tett közzé egy statisztikát az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai alapján.

A statisztikából jól látszik, hogy a miniszter által említett sikeres oltási program csak arra volt elég, hogy épp, hogy beférjünk az unió átoltottsági középmezőnyének aljára, hiszen a nem túl acélos 19. helyen szerepelünk. Még szomorúbb a helyzet, ha azt nézzük meg, hogy az elmúlt 14 napban, hány – a koronavírushoz köthető – haláleset történt az egyes országokban, 1 millió főre levetítve. Ebben a mutatóban csak négy ország – Bulgária, Románia, Lettország és Horvátország – teljesített rosszabbul, mint Magyarország. Ez a két adat természetesen nem áll egyenes arányban egymással, hiszen például a szlovák adat kiugróan alacsony, ami annak köszönhető, hogy az ábra az elmúlt 14 nap adatai alapján készült. Szlovákiában jelenleg éppen felfutó ágban van az új járványhullám, ami már most több napi esetet eredményezett, mint a korábbiak, de a halálesetek száma még nem kezdett el növekedni. Ennek ellenére, reális képet fest az ábra a magyar védekezés sikerességének mértékéről, különösen, hogy egy napon jelent meg az adat a miniszter beszédével.

Szijjártó azonban a megnyitón nem a „legsikeresebb válasz” egészségügyi következményeit emelte ki, hanem a magyar gazdaság erősségét, lévén, hogy egy gazdasági beruházás átadásán vett részt.

A miniszter feltehetően nem olvasta az Eurostat november 17-i adatait, amiből kiderül, hogy az Európai Unió harmadik legnagyobb inflációját produkálta Magyarország. A magyar 6,6 százalékos inflációt, csak az észt 6,8 százalékos és a litván 8,2 százalékos infláció előzte meg. Ráadásul azóta tovább romlott a helyzet, ugyanis november 17-én 364,37 forintba került egy euró, jelenleg pedig 370 forintnál is többe. Eközben pedig a Portfolio által elemzett KSH adatokból kiderült, hogy az előző háromnegyed évben mért biztató 1,5-2 százalék közötti GDP-növekedés után, most csak 0,7 százalékos tudott lenni a bővülés, ami szintén nem a magyar gazdaság erősségét jelzi és el is marad a szakértők által várttól.

A szakértők mellett az emberek is csalódtak a magyar gazdaságban, hiszen a GKI Gazdaságkutató fogyasztói bizalmi indexe hatalmasat esett novemberben, a lakosság saját pénzügyi helyzetét – amelyet októberben már a válság előttivel azonosnak érzett – novemberben ennél rosszabbnak vélte. Mindezek mellett az is kiderült, hogy nagyon jelentősen erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme és nőtt a fogyasztók inflációs várakozása is.

Összességében tehát felmerül a kérdés, hogy mégis miben volt a „legsikeresebb” a magyar kormány koronavírusra adott válasza, hiszen már nem csak a szakértők és elemzők érzik a problémákat, hanem a magyar lakosság is saját bőrén tapasztalja meg az egészségügyi és gazdasági nehézségeket.