A legszárazabb nyár után új korszakra kell berendezkednie a magyar mezőgazdaságnak
Idén is akadtak jól teljesítő termékpályák, de a mezőgazdasági kockázatok egyre jelentősebbek, a gazdasági környezet kedvezőtlen, az állandósuló kihívások rontják az agrárium kilátásait - mondták csütörtöki sajtótájékoztatójukon Budapesten az MBH Bank szakértői.
Héjja Csaba szerint az éghajlatváltozás, a szárazság, a piaci változások az előző években is okoztak már komoly gondokat, ám idén a kiszámíthatatlan nemzetközi vám- és kereskedelempolitika, valamint a geopolitikai konfliktiusok miatt emelkedő energiaárak még jobban nehezítik a termelők helyzetét.
A magyar agrárium helyzetértékelése ennek megfelelően jelentősen romlott az év eleje óta. A legrosszabbul a kedvezőtlen időjárás miatt a kukoricatermesztők állnak, a legjobban a madárinfluenza ellenére is a baromfi-temékpályákban dolgozók.
A tejpiac láthatólag túljutott a mélyponton, a zöldségtermeszők kilátásait az energiaárak emelkedése rontja. A sertéstermékpálya még mindig gyengélkedik, a túlkínálati piac hatására a bevételek legfeljebb a támogatásokkal érhetik el legalább az önköltségi szintet, és javulás csak jövőre várható.
A bortermelés idén visszafogott mennyiséget állít elő, ám a kereslet is korlátozott, így legalább nem lesznek jelentős értékesítési nehézségek.
Főképp a folyó bor kivitele esett vissza, a magasabb minőséget képviselő palackozott boroké lassan, de stabilan nő.
A szakértő szerint a mostani helyzetben sokat segítene, ha a téli csapadék pótolná az elmaradt esőket, ám úgy tűnik, a magyar mezőgazdaságnak meg kell tanulnia kevés csapadékkal gazdálkodni.
2026 nagy tanulsága, hogy a szélsőségek még mindig sokakat érintenek érzékenyen, a belföldi agrárium "túlzottan individualista", sok termelő szigetszerűen működik, pedig az együttműködések erősítése csökkentené a kockázatokat, segítene az alkalmazkodásban.
Ezen túl a kockázatkezelés, hosszabb távon a versenyképesség javítása, valamint a nagyobb hozzáadott értéket eredményező, teljes értékláncokat átfogó agrárstratégia lehet a megoldás. Mindez javítaná a banki finanszírozás esélyeit is, ami kiszámíthatóbb alapot adna a beruházásokhoz.
A magyar mezőgazdaság mostanáig százmilliárdokra becsülhető jövedelemtől esett el a kedvezőtlen körülmények hatására, a termékpályák jövedelemtermelő képessége közötti különbség egyre nagyobb, miközben olcsó forrásokra a közeljövőben nem lehet számítani, a pénzpiacok hamar beárazzák a nemzetközi kockázatokat, és az energiapiaci ármozgásokra is állandóan figyelni kell.
Ennek ellenére az agrárium csődrátája nemzetgazdasági összevetésben még mindig alacsony, 3 százalék körüli, a nem teljesítő hitelek aránya is legfeljebb egyedi okok miatt lehet egyes ágazatokban magasabb - tette hozzá.
Bognár István szerint emlékezetes évként maradhat meg a mezőgazdaságban a mostani, mert a meteorológiai mérések kezdete óta belföldön az idei volt a legszárazabb nyár, így már nem 2022 a történelmi aszály éve.
A kukorica, amely hosszú időn át a magyar mezőgazdaság alapnövénye volt 1 millió hektárt meghaladó vetésterülettel, idén már nem érte el a 600 ezer hektárt, és az árszintje is jóval elmarad a 4 évvel korábbitól.
A termés nem fogja fedezni a belföldi igényeket, a belföldi takarmánygyártók ugyanakkor a korábbi évek során már felkészültek erre a helyzetre.
A kukorica helyét jelentős részben a napraforgó vette át, mert tavaly jelentős jövedelmeket termelt.
Vetésterülete idén rekordot döntött, de a gyenge termés "elgondolkodtató", mert ennek hatására derült ki idén, hogy a napraforgótermesztés is lehet veszteséges.
A búza 1 millió hektárt meghaladó vetésterülete a következő években kissé még emelkedhet, a 4,5 millió tonnás idei termésből külföldre jutó 1,5 millió tonna legalább a stratégiai piacok megtartására elég lehet, bár az olaszországi keresletet egyre nehezebb belföldről kiszolgálni - közölte.
A szakértő szerint az esőt tekintve az év nem kezdődött rosszul, de a talaj felső rétegéből mostanra szinte az egész országban jelentős mennyiségű csapadék hiányzik.
Ennek mértéke már a vegetációs időszakban jelentős volt, és az év egészét tekintve az eső eloszlása is kevésbé egyenletes, miközben egyre nő a párolgás okozta veszteség.
A szántóföldi gazdálkodók a csapadék- és éghajlati viszonyok változása miatt egyre inkább az őszi növények felé fordulnak, a termesztési költségek emelkedése előbb-utóbb az árakban is látszani fog.
Az inputszegény termelés olcsóbb ugyan, ám sokkal kiszolgáltatottabb a szélsőségeknek, sok termelő tőkehiány miatt mégis kénytelen vállalni ezt a kockázatot - tette hozzá.
