A magas infláció továbbra is velünk marad

Mint arról a Hírklikk is beszámolt, februárban 25,4 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest, és 0,8 százalékkal januárhoz viszonyítva – tette közzé szerdán a Központi Statisztikai Hivatal. Az adatokból az is kiderül, hogy az éves maginfláció 25,2 százalék volt, a nyugdíjas kosár szerinti infláció pedig 26,9 százalék. Ez azt jelenti, hogy a teljes infláció februárban 0,3, a maginfláció 0,2, a nyugdíjas infláció pedig 0,5 százalékponttal maradt el a januárban rögzített adattól. 

Forrás: KSH

Továbbra is az energia és az élelmiszerek árváltozása viszi a prímet: a háztartási energia 49,0 százalékkal drágult az elmúlt egy év alatt, ezen belül a vezetékes gáz ára 78,4, a tűzifáé 59,5, a palackos gázé 52,0, az elektromos energiáé 27,6 százalékkal nőtt. Itt is volt némi kedvező változás januárhoz képest, főként a vezetékes gáz esetében (a januári részleteket itt találják). A KSH gyorstájékoztatója szerint szintén kissé mérséklődött az élelmiszerek árának emelkedési üteme is: a februárban mért 43,3 százalékos éves drágulás 0,7 százalékponttal elmarad a januári 44 százalékostól. 

Érdemes örülni a friss adatnak? Jelenti-e ez azt, hogy végre valahára elindulhat az inflációs ütem csökkenése? Mellár Tamást kérdeztük.

„A friss adat semmi lényeges elmozdulást nem takar az előző hónaphoz képest, mondhatni a csökkenés hibahatáron belül van, mivel olyan jelentéktelen a mértéke” – szögezte le a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke, országgyűlési képviselő. Továbbra is igen aggasztónak nevezte, hogy a maginfláció még mindig 25 felett van, ugyanis ez az inflációs nyomás meglétét jelzi. Rendkívüli tényezőktől eltekintve (mint egy háborús helyzet, vagy az időjárásra visszavezethető rossz mezőgazdasági teljesítmény) ez azt vetíti előre, hogy a következő hónapokban is magas marad az infláció, bár valamilyen mértékben várhatóan csökkenni fog. Ez amúgy az energia – mint a kőolaj és földgáz – árának világpiaci csökkenéséből következik, ami a kormány által az oroszokkal kötött szerződés értelmében két hónap késlekedéssel jön majd csak be Magyarországra.

Ugyanakkor a lényegét tekintve, a magas infláció továbbra is velünk van, már csak azért is, mert nem látszik, hogy a kormány egy valóban elkötelezett antiinflációs politikát hajtana végre, aminek meghatározó eleme a kereslet csökkentése lenne – mutatott rá a szakember. Ugyan a beruházási oldalon némi mérséklés történik, de ez kevés ahhoz, hogy megváltozzon az inflációs helyzet – ezt jól mutatja a magas maginfláció is.

Lehet-e számottevő hatása annak, hogy a nagy kereskedelmi láncok – a forgalmuk megtartása érdekében – elkezdték önkéntesen, nem is kis mértékben, csökkenteni bizonyos általuk kínált termékek árát? – kérdeztük. Mellár szerint ennek lényegi hatása nem lesz az (élelmiszer)inflációra. Azt kell ugyanis nézni, hogy összességében, a teljes termékskálán mi történik az áraikkal. Könnyen elképzelhető ugyanis, hogy az árazási politikájuk értelmében az alapvető élelmiszereket olcsóbbra kalibrálják be, így azokon ugyan nem keletkezik hasznuk, de a működésük fenntartása érdekében szükségét látják ennek. 

Mi lesz, ha a kormány áprilisban tényleg megszünteti az árstopot? Annak milyen hatása lehet majd az inflációra? – kérdeztük. Ha ez be is következne, annak érdemleges hatása nem lesz – közölte. Már csak azért sem vár jelentős hatást ettől, mert az árstop eleve nem vonatkozik sok termékre, nem szólva arról, hogy vannak helyettesítő cikkek is. Így azután még egy esetleges árstop-kivezetés sem fogja jelentősen befolyásolni, megváltoztatni az inflációs folyamatot. Amire szerinte egyébként nem is fog sor kerülni, mivel „ahogy már korábban is mondtam: az árstopoknak főleg politikai üzenetük volt és van, s gyanítom, hogy ezt a népszerűsítési üzenetet – miszerint ők védik a magyar embereket, a családokat – Orbánék továbbra is ki akarják majd használni, s nem akarják megengedni, hogy az alapvető élelmiszeripari termékek ára elszálljon”.

Mi a helyzet a forint árfolyamával? Matolcsy György jegybankelnök szerdai parlamenti beszédében alaposan nekiment a kormánynak, gyengült is kissé utána a forint. Nem áll-e fenn annak a veszélye, hogy a kormány és az MNB közötti feszültség így közvetetten, a gyenge forinton keresztül tovább nyomja felfelé az inflációt? – tettük fel a kérdést. Mellár emlékeztetett arra, hogy a forint az utóbbi időszakban sokat erősödött, köszönhetően a rekordmagasságú, 18 százalékos jegybanki kamatnak, s annak, hogy az MNB elköteleződött a megfontolt kamatcsökkentés mellett, ez pedig többé-kevésbé stabilan tarthatja az árfolyamot. Némi gyengülés ugyan várható, de a kormány számára ez jó hír, mert a külföldi befektetők felé tudja prezentálni, hogy milyen kellemes – olcsóbb – környezetet kínál Magyarország – mutatott rá.

Milyen érdekes, hogy a magas infláció és a magas kamat a kormány malmára hajtja a vizet, miközben komolyan sújtja a lakosságot, a hazai vállalkozásokat – vetettük fel. Mellár Tamás ezzel kapcsolatban emlékeztetett az egyensúlyi automatizmusokra, amelyek nagy egyensúlytalanságok esetén segítenek az egyensúly felé terelni a gazdaságot. Az egyik ilyen az infláció, ami a reálkeresetek értékét csökkenti, az adóbevételeket pedig növeli, a másik az árfolyam gyengülése, ami a külkereskedelmi egyensúlyt segíti.

„Ezek az egyensúlyteremtő ezközök ’jók’ az egyensúlyteremtés szempontjából, de a terheit, a súlyát a társadalom viseli, ráadásul – igazságtalan módon – egyenlőtlenül, mivel sokkal inkább az alacsony jövedelműeket sújtja” – mutatott rá Mellár. Hozzátette: ez közismert az inflációs adóról, az árfolyam romlása pedig úgy hat, hogy menlevelet nyújt az alacsony versenyképességű hazai vállalkozások számára, miközben a költség terheit szétkeni a társadalmon, s főleg az importot fogyasztók, illetve a külföldre utazók érzik a hatását.