A magyar biztos belecsapott a lecsóba Orbán haverja kedvéért
Várhelyi Olivér, akiről Orbán már kijelentette türk testvéreinek, hogy segíteni fog nekik, most az otthon korrupció miatti tiltakozásokkal szembesülő bolgár Bojko Boriszovnak látszik szívességet tenni. Csak most egy puskaporos hordó fölött lóbálja fáklyáját.
A Fidesz elnökével kapcsolatba hozott balkáni határmódosítási terv után amúgy is zaklatott Nyugat-Balkán ügyében nyilatkozott a bővítésért és foglalkoztatáspolitikáért (és nem Magyarország képviseletéért) felelős biztos az Euronewsnak. Persze igen óvatosan, csak esetleges lehetőségnek nevezte, hogy ha nem sikerül Bulgáriát rábírni, hogy elálljon a tiltakozástól a csatlakozási tárgyalások előrevitele ellen, akkor a tárgyalások csak Albániával folytatódjanak. A nyugat-balkáni országok – különösen a tagjelölt Szerbia, Montenegró, Albánia és Észak-Macedónia – már valóban csalódottak, hogy felvételük folyamatában régóta nincs érdemi előrelépés (az ötödik tagjelölt Törökország, de ez egy még bonyolultabb eset). Hétfőn az EU külügyminiszterei tárgyalni fognak a bővítési folyamat továbbviteléről, ezért merült fel a kérdés.
Bulgária szerint az Észak-Macedóniában beszélt nyelv a bolgár egy dialektusa, és nem létezik macedóniai nemzet. Miután az eredetileg Macedónia néven, a jugoszláv tagállamból függetlenné vált ország a görög vétó elkerülése érdekében belement, hogy Észak-Macedóniának nevezze magát, és ezáltal tagjelöltté váljon, most új akadállyal került szembe, és joggal reklamál. Kérdés lehet persze, hogy a görögök tiltakozása miért súlyosabb, mint a bolgároké. Erre két válasz van: egyrészt időben szóvá tették, amikor a bolgárok még hallgattak, másrészt, noha félelmük, hogy az új köztársaság neve miatt igényt tarthat egy görög tartományra, bármennyire irreálisnak tűnik (Belgiumnak nincs gondja azzal, hogy a szomszédos Luxemburggal határos tartományát, amelynek zöme valóban a kora újkori Luxemburg része volt egészen 1830-ig, Luxemburgnak nevezze), nem kérdőjelezte meg alapjában a makedónok önazonosságát.
Ami Várhelyi nyilatkozatában még elárulta enyhe részrehajlását, azaz, hogy szerinte a két félnek kell megoldást találnia, mintha egyformán lennének felelősek a kialakult helyzetért, holott világos, hogy a bolgár konzervatív-populista párt belföldön akart pontokat szerezni a választások és a nehéznek ígérkező kormányalakítási tárgyalások előtt a tiltakozással. A nyilatkozat aztán többeknél kiütötte a biztosítékot. Magyarországhoz közel is: Ivan Korčok szlovák külügyminiszter pont attól félti az unió hitelességét, ha nem ismerik el a makedónok eddigi előrehaladását az uniós normákhoz való közeledésben. Ezen a területen ugyanis Albánia az Európai Bizottság értékelése szerint hátrébb tart, ezért előnyben részesítése a tárgyalásokon az uniós alapértékek szembeköpését jelentené (ezt a szlovák külügyminiszter, diplomata lévén, persze nem mondta, de több kommentátor véleménye is ez). Korčok a Twitteren a vétó feladásáról beszélt. Ez azért érdekes, mert ez persze értelmezhető a konkrét bolgár vétó feladásaként, de úgy is, ahogy a német parlament felvetette nemrég: globális kérdésekben a vétójog szétzilálja az uniós döntéshozatalt. Vajon kire gondolhattak?
Michael Roth német európaügyi miniszter tweetjében Várhelyi nyilatkozatának videója fölött erről nem beszélt, csak azt hangsúlyozta, hogy Németország azt támogatja, hogy mindkét országgal tartsák meg júniusban az első csatlakozási konferenciát. Mindkét ország teljesített a megkövetelt reformok területén – írja diplomatikusan – ezért most az EU-nak kell teljesítenie.
Mindenki tudatában van annak, hogy a helyzet nem engedi meg a további halogatást, Kína és Oroszország készen áll arra, hogy az unió által hagyott résbe benyomakodjon – ahogy ezt az oltásoknál is láttuk. Magyarország valódi érdeke is az, hogy a csatlakozási folyamat haladjon, nem az, hogy közvetlen és közvetett szomszédait egymás ellen hergelje.
Szabó S. László
