A magyar jégkármérséklő rendszer lett az aszály bűnbakja
A 444 cikke szerint a magyar jégkármérséklő rendszer, a JÉGER került az idei aszály miatti indulatok középpontjába. A lap azt írja, hogy petíció után a kormány az ország nagy részén leállíttatta a rendszert, miközben a cikk szerint a JÉGER esőcsökkentő hatását a tudomány nem támasztja alá.
A 444 a szegedi boszorkányperrel vezeti fel az ügyet: a cikk szerint az 1728-as perben a három éve tartó aszály miatt 13 embert ítéltek máglyahalálra, köztük a város korábbi bíráját is. A korabeli vád szerint a boszorkányok az esőt hordóba zárták, és hét esztendőre eladták a töröknek, hordónként 150 forintért.
A lap szerint a mai vitában a szárazság bűnbakjává a JÉGER, vagyis a magyar jégkármérséklő rendszer vált. Az ellenzők állítása szerint az ezüst-jodid részecskéket kibocsátó generátorok miatt nincs elég eső az Alföldön, mert szerintük ezek űzik el a felhőket, vagy akadályozzák, hogy csapadék hulljon belőlük.
A JÉGER ellen tiltakozók petícióját a cikk megjelenéséig több mint 20 ezer gazda írta alá. Miután Bóna Szabolcs fogadta a tiltakozók képviselőit, az agrárminiszter négy megye kivételével az egész országban leállíttatta a jégkármérséklő rendszert, a fennmaradó megyékben pedig a korábbinál ritkábban kapcsolják be a generátorokat.
A döntés alapja a forrás szerint egy gyors felmérés volt, amelyben gazdákat kérdeztek meg arról, mit szeretnének a JÉGER-rel. A 444 értékelése szerint sokaknak visszatetsző, hogy tudományos kérdéseket ilyen módon döntsenek el, ugyanakkor a cikk azt is megjegyzi, hogy a tudomány és a demokrácia határa lehet legitim vita tárgya.
A kormány külön bizottság felállítására adott utasítást a Magyar Tudományos Akadémiának. A testületet Bozó László meteorológus vezetheti, és a következő hetekben vizsgálhatja a jégkármérséklő rendszer működését. A lap szerint a rendszer az ország nagy részén addig sem működik, és az sem biztos, hogy jövőre újraindítják.
A 444 lszerint a jégkármérséklő rendszer hatékonyságáról a szakemberek között sincs teljes egyetértés, de azt a vádat, hogy a rendszer akadályozná az esőket, a cikk a tudomány álláspontjára hivatkozva abszurdnak nevezi. A lap szerint az apró ezüst-jodid részecskék arra szolgálnak, hogy a kialakuló jégeső méretét csökkentsék, de a párát nem veszik el a légkörből, és a csapadékmennyiséget nem befolyásolják.
Bóna Szabolcs agrárminiszter egy interjúban arról beszélt, hogy jelenleg nem tudják, van-e hatása a jégkármérséklőnek az eső mennyiségére. A cikkben szerepel Ráki Zsolt, a Tisza gyulai országgyűlési képviselőjének bejegyzése is: „Leállítottuk a JÉGER-t, és tegnap szerencsére az eső is megérkezett :)”. A 444 szerint ez a néhány milliméter csapadék az ország alig öt százalékát érintette múlt pénteken.
