Jeszenszky Géza: Paks II. miatt lépett az oroszok tyúkszemére Magyar Péter

Visszatérés a rendszerváltás külpolitikai céljaihoz

Jeszenszky Géza úgy látja, három hónappal a kormányváltás után már kitapintható a Tisza-kormány külpolitikai iránya. Szerinte a kabinet visszatér ahhoz a külpolitikai gondolkodáshoz, amely az Antall-kormány idején meghatározó volt, és amelyet a későbbi kormányok többé-kevésbé szintén folytattak. A fordulatot elsősorban az Orbán-kormány 2014 után kialakított politikájával állította szembe, amely szerinte egyre inkább az oroszbarát kurzus, a Kínához való közeledés, valamint az ezekhez kapcsolódó gazdasági kapcsolatok irányába mozdult.

A volt külügyminiszter szerint ezt a politikát az új kormány nem folytathatta, és szerinte jól érzékelhető, hogy a kabinet visszatér a rendszerváltozás céljaihoz és elveihez. Úgy véli, ezt a külvilág is kedvezően fogadja, ugyanakkor komoly kérdés marad, hogyan alakul Magyarország és Oroszország viszonya. A Kreml ugyanis már reagált az új magyar külpolitikai irányra, különösen azután, hogy Magyar Péter miniszterelnök felvetette a Paks II. szerződésének felülvizsgálatát.

Jeszenszky szerint teljesen természetes, hogy egy új kormány meg akarja ismerni egy olyan, még mindig titkos szerződés részleteit, amelyet egy korábbi kabinet kötött. Mint mondta, kíváncsiak arra, milyen feltételeket vállalt Magyarország, és éppen ez lehet az egyik oka annak, hogy az új kormány „rálépett az oroszok tyúkszemére”. A volt külügyminiszter szerint a szerződés részleteiből derülhet ki igazán, mennyire előnyös vagy előnytelen az egyezség Magyarország számára.

Paks II. és az orosz energiafüggőség

A beszélgetés egyik központi témája Paks II. volt. Jeszenszky hangsúlyozta, hogy nem az atomenergia szükségességét vitatja. Éppen ellenkezőleg: a nukleáris energiát fontosnak és nélkülözhetetlennek tartja, a problémát abban látja, hogy Magyarország egy újabb atomerőművet is orosz technológiára és beszállítói kapcsolatokra alapozna.

Szerinte már az Ukrajna elleni orosz agresszió előtt is egyértelmű volt, hogy túlzott Magyarország Oroszországtól való energiafüggősége. Paks II. pedig ezt tovább növelné, hiszen nemcsak az építéshez, hanem az üzemanyag-ellátáshoz és az elhasznált fűtőanyag kezeléséhez is Oroszországhoz kötődne az ország. „Nem jó egy országtól függeni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az energiaellátás biztonságát éppen a több lábon álló energiamix teremtheti meg.

Jeszenszky szerint az orosz függőség azért is veszélyes, mert egy súlyosan megromló politikai viszony esetén Moszkva akár az energiaellátást is felhasználhatja nyomásgyakorlásra. Az atomenergia ugyan stabil energiaforrás, de ha az üzemanyag kizárólag egyetlen országból érkezik, az atomerőmű működése is kiszolgáltatottá válhat.

Paks II. kapcsán azt is különösnek tartja, hogy a beruházás ennyi év után még mindig nem valósult meg. Mint fogalmazott, ha minden rendben lenne, az erőműnek már működnie kellene, ehelyett „egy gödör van ott, egy kiásott gödör”. Egy nukleáris biztonsággal foglalkozó szakemberre hivatkozva azt mondta: még akkor is akár tíz évre lehet szükség az erőmű megépítéséhez, ha minden akadály elhárul, és az Európai Unió is megfelelőnek találja az orosz terveket és szabványokat. Jeszenszky szerint ezért azt is mérlegelni kell, hogy tíz év múlva milyen lesz az energiaellátás és mekkora szerepe lesz akkor a nukleáris energiának.

A volt külügyminiszter szerint Magyarországnak az Európai Unióval összhangban minél hamarabb le kell válnia az orosz energiafüggőségről. Úgy véli, ennek nem kizárólag gazdasági vagy biztonságpolitikai oka van, hanem Ukrajna támogatása is indokolja. „Ha oroszokkal üzletelünk, az erősíti Putyin pozícióját és gyengíti Ukrajnát” – mondta, hangsúlyozva, hogy az ukrajnai háború kimenetele egész Európa biztonságát érinti.

Putyin tervei és Közép-Európa átrendeződése

Jeszenszky különösen veszélyesnek tartja Vlagyimir Putyin azon kijelentését, amely szerint Oroszország ismét Magyarország szomszédja lehet. Szerinte ezt a mondatot nem szabad félvállról venni, mert az ukrajnai háború egyik lehetséges következménye Európa biztonsági rendszerének súlyos átalakulása lehet. A volt külügyminiszter emlékeztetett arra is, hogy Oroszország 1994-ben a Budapesti Memorandumban Ukrajna területi épségét is garantálta, majd a Krím elfoglalásával, később pedig a teljes körű háborúval maga rúgta fel ezt a kötelezettséget.

Jeszenszky ugyanakkor határozottan elutasítja azt az elképzelést, hogy egy esetleges orosz győzelem után Magyarország visszakaphatná Kárpátalját. Szerinte ennek sem jogi, sem nemzetközi, sem demográfiai alapja nincs. Azt a gondolatot, hogy Putyin Ukrajna legyőzése után területeket adna Magyarországnak, történelmi példával is cáfolta. Felidézte, hogy amikor Hitler bekebelezte Ausztriát, a magyar szélsőjobboldal hiába remélte, hogy Burgenland visszakerül Magyarországhoz.

A térség jövője szempontjából ezért sokkal fontosabbnak tartja a közép-európai országok együttműködését. Szerinte Magyarország új külpolitikai iránya a visegrádi térségben is változásokat hozhat. Kiemelte a lengyel–magyar kapcsolat jelentőségét, amely az Antall-kormány idején is meghatározó volt, és úgy látja, hogy Magyar Péter választási győzelme Magyarországot ismét olyan irányba mozdította, amelynek hatása lehet a térség többi országára is.

Jeszenszky Lengyelországban is egy nyugatbarát, jobbközép irány megerősödésében bízik, és úgy véli, ez Szlovákia jövőbeli politikájára is hatással lehet. Romániával kapcsolatban ugyanakkor veszélyesnek tartja a szélsőjobboldali nacionalizmus erősödését. A volt külügyminiszter szerint az orosz agresszió Románia számára sem jelenthet valódi alternatívát, hiszen Bukarestnek történelmi tapasztalatai alapján is van oka tartani Moszkvától.

Jeszenszky Géza a tusnádfürdői rendezvényen való részvételét is ebbe a párbeszédbe illesztette. Mint mondta, a korai bálványosi táborok eredeti célja éppen a román–magyar párbeszéd volt, és abban bízik, hogy ez a folyamat a jövőben is folytatódhat. A rendezvényen több panelbeszélgetésben vett részt, köztük egy lengyel–magyar vitán is, miközben Orbán Viktor beszédét már nem hallgatta meg személyesen, mert korábban indult haza. A miniszterelnök beszédének lényegét ugyanakkor egy mondattal jellemezte: „mint a bourbonok, semmit sem felejtettek és semmit sem tanultak” a saját múltjukból és hibáikból.