A Magyar Ügyvédi Kamara új elnöke nemigen fog szembemenni a hatalommal
Magyar György bízik benne, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara fő szempontja az új elnök, Havasi Dezső irányítása alatt továbbra is az ügyvédi érdekképviselet és érdekérvényesítés marad. A Hírklikknek a neves ügyvéd azt is elmondta, reméli, hogy a kamara az ügyvédek presztízsének megóvása érekében dolgozik majd. A MÜK tisztújítása arra is felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi időszak fejleményeinek fényében láthatóan nincsenek biztonságban a kamarák – lásd a hatalmi szándékoknak nem befekvő Magyar Orvosi Kamarával történteket.
Nem kapott túlzottan nagy médiafigyelmet a Magyar Ügyvédi Kamara tisztújítása, aminek eredményeként az önszántából távozó Bánáti János utódja Havasi Dezső lett. A Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara korábbi elnöke eddig helyettesként dolgozott a leköszönt elnök mellett (aki azért az elnökség tagja marad). Mint a Népszava beszámolt róla, a 2022 őszétől tartó – a területi ügyvédi kamaráknál kezdett – tisztújítási folyamat a héten a MÜK országos küldöttgyűlésével és teljes tisztújítással zárult.
Talán nem véletlen, hogy többnyire inkább a kormánypárti orgánumok tartották fontosnak beszámolni az eseményről, ráadásul viszonylag részletes szakmai életrajzot is közölve az új elnökről. Arra viszont a részletesebb írásokban is „elfelejtettek” kitérni, hogy Havasit – az egyetemi modellváltások özönében – a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottságának tagjává választották. Ezzel egyébként a híres-neves „győri csapat” több prominensével került egy társaságba: az alapítvány kuratóriumának tagja a győri polgármester, Dézsi Csaba András, valamint (volt a kényszerű lemondásáig) Szijjártó Péter, Orbán egyik legbizalmasabb embere, egyszersmind Győr legújabb díszpolgára. (Az már csak hab a tortán, hogy a kuratórium elnöki posztját menet közben megkapta a korábbi miniszter, Palkovics László.)
Havasi Dezsőt 2021-ben Áder János köztársasági elnök a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetésben részesítette. Vele kapcsolatos érdekes adalék az is, amire a Hírklikk archívumában bukkantunk. Egy 2016. decemberi cikkünkben – a Népszavára hivatkozva – arról írtunk, hogy (Havasi Dezső felesége) Havasiné Orbán Mária – akit 2008-ban a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének jelölt a Fidesz-KDNP – nem más, mint a miniszterelnököt az újságíróktól a testével is védő sajtófőnök, Havasi Bertalan nagynénje. Havasi Bertalan édesapja, Havasi János pedig 2009-ben Fidesz-KDNP-s támogatással a Magyar Televízió elnöki pozíciójára pályázott, majd 2015-ben az Orbán-kormány őt nevezte ki a Párizsi Magyar Intézet igazgatójának. Mint akkor megállapítottuk: ez szépen mutatja a Fidesz rokoni szálakra épülő háttér-országát.
Az ügyvéd.hu adatai szerint Magyarországon jelenleg 12.500 ügyvéd dolgozik, akiknek a munkáját mintegy 6000 ügyvédjelölt és 500 alkalmazott ügyvéd segíti. Kamarájuk – amelyben a tagság kötelező – pedig az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 144. §-a alapján az ügyvédi tevékenységet gyakorlók önkormányzati elven alapuló, szakmai és érdekképviseleti feladatokat ellátó köztestülete. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke részvételi joggal rendelkezik az Országos Bírói Tanács munkájában.
Már csak emiatt sem mindegy, hogyan, merre, miként tevékenykedik a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. Vajon várható-e változás a MÜK új elnöke és vezetősége belépése után? – kérdeztük Magyar György ügyvédtől, akinek felvetettük: kifejezetten érdekesnek tartjuk azt is, hogy a kormányközeli lapok nagy terjedelemben számoltak be az új elnökről.
Havasi elődje, Bánáti János egyenlő távolságot tartott a politikai oldalaktól, és általában nem ment szembe a hatalommal. Javaslatokat, észrevételeket tett, de soha nem konfrontálódott – vázolta a köztestület elmúlt éveinek irányát Magyar. Az ügyvéd arra számít, hogy Havasi sem fog szembemenni a hatalommal, s „remélhetőleg az irányítása alatt továbbra is a fő szempont az ügyvédi érdekképviselet és érdekérvényesítés marad, továbbá a tevékenységével a köztestület az ügyvédek presztízsének megóvása érekében dolgozik”.
Ugyanakkor felhívta figyelmet arra, hogy „láthatóan a kamarák ma nincsenek biztonságban, elég a Magyar Orvosi Kamarára emlékeztetni”. Látszik, hogy „ha valaki kinyitja a száját és szembemegy a hatalmi szándékokkal, akkor retorzió érheti a kormány részéről, ahogy a Kincses Gyula által vezetett MOK-ot érte”.
„Ez a fajta dölyfös magatartás pedig minden kamarát veszélyeztet” – véli Magyar György. Közbevetésünkre, hogy azért nem annyira látjuk ezt a ma már Végrehajtói Karnak nevezett Végrehajtói Kamaránál, rámutatott: valóban, annak megmaradt az önállósága, pedig az elnöke több mint egy éve börtönben van, ám nem választanak helyette mást. Köztestület lévén, őt is a közgyűlés választotta, és az is hívhatja csak vissza, de ezt nem merik vállalni, nem állítanak ki elnökjelöltlet.
A köztestületek jogi személyek és – ha kötelező, ha nem, a tagság ezekben a kamarákban – állami feladatokat vesznek át – magyarázta Magyar. Nagyon fontos, hogy ezekre az állam támaszkodjon, hiszen enélkül meghalna a tagok érdekképviselete és érdekeinek érvényesítése. Pontosan ezt mutatta meg a Magyar Orvosi Kamara esetében Orbán Viktor és az országgyűlés fideszes többsége, amely elvette ezt a jogosultságot a kamarától.
