A magyarok háromnegyede szegénynek számít uniós szinten
A kelet-európai országok többsége az elmúlt 15 évben faragni tudott jövedelmi hátrányából az unió átlagához képest. Az egyetlen kivétel Magyarország.
Az anyagi helyzetünk javult ugyan, de éppen olyan ütemben, ahogyan az EU-átlag is. Ezért a 2005 és 2017 között nemzetközi összevetésben tapodtat sem léptünk előre, olvasható Gábos Andrásnak, Tomka Zsófiának és Tóth István Györgynek, a TÁRKI munkatársainak a tanulmányában, amelyet a 444 ismertet. Ennek következményeként a magyar társadalom jelentős része uniós szinten szegénynek számít.
A szegénységi küszöb alá azokat a háztartásokat szokták sorolni, amelyek jövedelme alacsonyabb a medián jövedelem, vagyis a jövedelmi közép 60 százalékánál.
Ha mind a 28 uniós tagállam átlagát nézzük, meghúzhatjuk mindnyájunk közös szegénységi küszöbét az összesített jövedelmi közép 60 százalékánál. Ebből meg az látszik, hogy a magyar szegénységi küszöb 2005-ben is ugyanúgy az uniós 40 százaléka volt, mint 2017-ben. A lengyelek mostanra elérték a 70-et. A szlovákok 60-nál, a csehek 80-nál tartanak.
Így pedig kiderül, hogy a magyarok háromnegyede uniós szinten szegénynek számít, ami még a bolgárnál is magasabb arány. Az EU-ban csak Romániában rosszabb a helyzet.
