A magyarországi KRÉTA-kör

Túlterhelődött rendszer

„A barátaim 12 éves kislánya, aki hétfőn reggel azért volt egyedül otthon, mert a szülei az egészségügyben dolgoznak, sírva hívott fel, hogy nem tud belépni a rendszerbe, és most attól fél, hogy egyest fog kapni. Ne haragudjak, de nem tudott mást fölhívni. Mikor fölhívtuk a tanárnőjét, ő sem tudott mit válaszolni. Ez már nem is kabaré! Ez már tragikomikus. Mintha az informatikával nem bírna el a kormány. Igaz, mivel bír? Végül is semmivel, de ezzel végképp nem. Persze, amikor ennek a kormánynak olyan vezetője van, akinek a szóbeszéd szerint komoly problémái vannak az informatikával, egyáltalán a technikával, akkor nem csoda, hogy ezek a dolgok nem működnek.” Mindezt némileg kiakadva, egy szuszra mesélte egy ismerősöm.

Azok, akik elszenvedői voltak az eseményeknek, tudják, mi történt. A KRÉTA rendszere hétfőn reggel egyszerűen túlterhelődött attól, hogy olyan sokan akarták egyszerre használni. Először a Digitális Kollaborációs Tér, a DKT-rendszer omlott össze, majd az eKRÉTA teljes szolgáltatási köre. Az E-Kréta Informatikai Zrt. szakemberei rögtön dolgozni kezdtek a hiba elhárításán, és a rendszer dél körül helyre is állt. Megnyugtatásul közölték mindenkivel, hogy azok a diákok, akiknek iskolája az eKRÉTA-rendszer használatát jelölte ki digitális kapcsolattartásra, jogszerűen hivatkozhatnak a hibára távolmaradásuk okaként.

„Az elvárást világossá tettem”

Szerencsére Maruzsa Zoltán, köznevelésesért felelős államtitkár is résen volt, a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában egy nappal később, kedden felszólította az E-Kréta Zrt.-t a hibák kijavítására. Elmondta, a cég vállalta a felelősséget a hétfői hibáért, és közleményben elnézést kért a szülőktől. Az államtitkár azt is mondta, „Ma bizonyítaniuk kell, bírnia kell a rendszernek a rohamot, ezt az elvárást világossá tettem. A tegnapi hiba nem fordulhat újra elő” Úgy vélte, nem elfogadható, hogy alábecsülték a terhelést. Az MTI tudósítása szerint azt is mondta, ez kicsit olyan, mintha decemberben a hólapátolókat meglepné a tél. Beszélt arról is, hogy tényleg csak a legindokoltabb esetben igényeltek a szülők gyermekfelügyeletet erre az időszakra. Óvodai felügyeletet 8892 gyermek szülei, míg iskolait 2679 gyerek szülei igényeltek. Ez az óvodák esetében a teljes létszám 2,76 százaléka, míg az iskolások 0,37 százaléka volt.

Mi az a KRÉTA?

A Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA) a fenntartó által üzemeltetett, az egyes intézmények által kezelt iskolaadminisztrációs rendszer, amelynek használatával lehetővé válik az intézmény tanügy-igazgatási, adminisztrációs és oktatásmenedzsment feladatainak hatékony ellátása, továbbá számos kiegészítő moduljával segíti az intézmények és fenntartók munkáját. Bevezetése fokozatosan történt, a 2016/2017-es tanévben csak próba jelleggel volt elérhető azokban az iskolákban, ahol az igazgatóság kérte az e-naplót. Viszont a 2017/2018-es tanévben már minden, állami fenntartású magyarországi iskolában kötelezővé tették.

A bizalmatlanság rendszere

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azt mondja, a KRÉTÁT a bizalmatlanság miatt tették az iskolák számára kötelezővé a 2017-2018-as tanévben, azon keresztül ugyanis ellenőrizni tudják a pedagógusok munkavégzését. Nem csak az intézményvezetők, de a tankerületi vezetők is belenézhetnek az órákba, le tudják ellenőrizni a munkát. S, hogy ezen kívül használnak-e még a pedagógusok és a diákok, másmilyen rendszert?  Igen. Az egyik a Google Classroom, a másik a Microsoft teams. Szerencsére sok pedagógus használja is. Ahol az intézményvezetők lelkiismeretesek voltak, ott a tanárokat és a diákokat már ősszel felkészítették ezeknek a használatára. 

S, hogy ki melyiket? Az az intézményvezetőtől függ, azt, amit ő megenged, és amivel a pedagógusok le tudják igazolni, hogy valóban megtartották az órát. Ezekbe a rendszerekbe az intézményvezető bármikor bekapcsolódhat, láthatja az órákat, tudja a kollégákat ellenőrizni, de teljesen függetlenek a KRÉTÁ-tól.

A PSZ alenöke szerint magát a Digitális Kollaborációs Teret – ami most becsődölt – október körül tették föl, az online oktatásos rész pedig november, december környékén jelenhetett meg. Azt nem tudni, mennyibe került. (Van, aki 8 milliárd forintra taksálja az eddigi fejlesztést – A szerk.)

A DOS jó alapot kínált, csak a megvalósítás maradt el

A Digitális Oktatási Stratégia (DOS) 2016-ban indult, akkor fogadták el, és 2018/2019-re végre kellett volna hajtani az abban leírtakat. Ez előírta a KRÉTA bevezetését, és a kormány el is fogadta azt. A 2016-os Digitális Oktatási Stratégia egyébként nagyon jó célokat határozott meg. Például olyanokat, hogy a teljes tananyagot lefedő digitális tananyag kell, minden oktatási intézménynek saját platformot kell kialakítania, amin keresztül a tanulókat elérhetik online formában is. Csakhogy ezek a jó célok nem valósultak meg. Az alelnök szerint jó alap volt, csak nem történt meg a végrehajtás. Ezeket próbálja most a kormány kapkodva bepótolni.

Totyik Tamás szerint a Digitális Kollaborációs Tér önmagában nem rossz, de a jótól még messze áll, még mindig fejlesztésre szorul.

Az egyébként várható volt, hogy a KRÉTA be fog csődölni. Hazugság lenne azt állítani, hogy még nem volt kipróbálva, de az megterhelt állapotban még nem történt meg.

A hiba elhárítása folyamatban van

A Neptun KRÉTA (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer) a köznevelési intézmények oktatásszervezői feladatait támogató informatikai rendszer. Ennek a honlapján volt olvasható, hogy mi is történt 2021. március 8-án, az első teljes digitális nap reggelén. Ebből idézünk. „…Annak ellenére, hogy megpróbáltuk szimulációval, tervezéssel a legjobb tudásunk szerint felkészülni az első teljes digitális nap reggelén várható óriási rendszerterhelésre, nem tudtuk a KRÉTA rendszert és DKT modulját kiszolgáló erőforrásokat megfelelően elosztani, beállítani, amiért is a felelősség kizárólag az eKRÉTA Informatikai Zrt.-t terheli. Természetesen a KRÉTA rendszer működésének monitorozását és szükség szerinti optimalizálását – annak érdekében, hogy a DKT modul funkcionalitásai miatt jelentkező óriási és folyamatos terhelést is bírja a rendszer – a következő napokban tovább folytatjuk a rendszer kielégítő és zavartalan működése érdekében. Az okozott kellemetlenségért szíves elnézésüket kérjük, és köszönjük türelmüket, megértésüket!”

De nem ez volt az első probléma. Már március 3-án is egy rövid bejegyzést olvashattunk arról, hogy „a KRÉTA rendszer technikai okok miatt átmenetileg nem elérhető. A hiba elhárítása folyamatban van. Szíves megértésüket és türelmüket kérjük!”

A március 8-i „nagy leállás” után március 9-én többen azt kérdezték, hogy miért nem működik a hang a digitális órán a Webex rendszerben. De voltak, akik arról írtak, nem csak a hanggal van baj, hanem azzal is, hogy a szülők, gyerekek 80 százaléka nem tud csatlakozni. Volt olyan is aki szerint nagyobb gondok vannak, ez a rendszer használhatatlan. Ami kár, mert szükség lenne egy egységes rendszerre.

Magyarország megérdemli a 21. századot!

Arra, hogy milyen nagy szükség lenne egy jó rendszerre, bizonyíték, hogy a Pedagógusok Szakszervezetének Országos Ifjúsági Tagozata bekapcsolódott a Láncreakció kampányába. A résztvevőket arra kérték, készítsenek egy fotót, és azt minél szélesebb körben terjesszék, osszák meg a következő jelmondattal: „Magyarország megérdemli a 21. századot!”

S, hogy mi a Láncreakció?  Oktatási, szociális és egyházi területen jártas közösségszervezőkből, terepen dolgozó szakértőkből, illetve kommunikációs és adományszervező szakemberekből álló projektcsapat, amely pár hónappal ezelőtt valódi változást előidéző, szakmailag megalapozott és széles tömeget megszólító társadalmi kampányok indítására szövetkezett a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) és az Esély Labor Egyesület közös projektjében.

A CKA honlapján pedig elolvasható:

„A kormány 2016-ban elfogadta a Digitális Oktatási Stratégiát (DOS). Tudtad, hogy azóta sem valósultak meg az abban kitűzött célok, miközben 2018-ra tervezték a bevezetését és 15 milliárd forint uniós pénzt költöttek el a Digitális Jólét Programra, amelynek a DOS is része? Az ígéretek között a teljes oktatási rendszer digitális átalakítása szerepelt. Többek között a tanári kompetenciafejlesztés, a mindenki számára elérhető digitális eszközök, és mindezek eredményeként az, hogy Magyarország 2020-ra meghaladja az EU átlagát a digitális írástudás és kompetenciák terén.”

A kör bezárul

A magyar kormány tehát 2016-ban fogadta el a Digitális Jólét Program Stratégiáját, ezen belül a Digitális Oktatási Stratégia  Programját. A programnak három felelős vezetője is volt, Deutsch Tamás, Czunyiné Bertalan Judit, és Horváth Ádám, aki a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ (DPMK), elvileg a  Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájának (DOS) szakmai implementációját támogató szervezet vezetője. Azóta a DPMK megszűnt, Digitális Jólét Program (DJP) van. Készültek tankockák, de a fejlesztés nincs befejezve és hiányzik az a stratégiai gondolkodás, amely a hagyományos formából modern digitális keretbe emelné a hazai oktatási rendszereket. Az elnyert uniós pályázatok összesítése szerint Magyarország az Európai Uniótól közel négyszázhatvanmilliárd forint európai uniós forrást kapott a hazai oktatási rendszer fejlesztésére. Ebből 50 milliárd jutott – jut az iskolák informatikai fejlesztéseire, és a digitális kompetencia-fejlesztésekre. Ezen belül valósulnának meg a digitális oktatási stratégiában is  megjelölt fejlesztések – 31 milliárdért –nagy sebességű internettel és vezeték nélküli hálózattal látják el az iskolákat, ahol új számítógépeket és tableteket is beszerezhetnének. Azt nem tudni, hogy milyen összegben, de vettek eszközöket. Az iskolák IKT ellátottsága cammogó, de nem is annyira csak a gépek, tabletek száma, sokkal inkább az informatikai gerinchálózat, a hozzáférések sebessége a kérdés. De leginkább a teljes 1-8 és 9-12 évfolyamokat lefedő digitális tartalmakat és egy jó Learning Management System-et kellene megcsinálni, ami nem a Kréta.