A Mátrában bújt meg Chrudinák Alajos
|
2017. április 4. 06:31
2017. ápr. 4. 06:31
Az 1937. március 29-én született műsorvezető karrierjét a Magyar Rádiónál kezdte, majd a hetvenes évek elején a Magyar Televízióhoz került, ahol tudósítóként és a műsorok főszerkesztőjeként is formálta a hazai televíziózás történelmét.
Chrudinák Alajost idővel legalább annyian bírálták, amennyien tisztelték, de tény: műsorai a korszak legnézettebb hazai tévés produkciói voltak, amelyeket külföldi csatornák is megvásároltak, ám az elmúlt évtized során egyáltalán nem találkozhattunk vele a képernyőn.
Az ezredfordulót követő években ugyanis úgy döntött, hogy több mint három évtizedes tévés pályafutással a háta mögött visszavonul, és feleségével, Ágnessel egy kis erdei faluba, Mátracserpusztára költözik.
- A megváltozott körülmények miatt döntöttem így, de mindig is szerettem a természetet, az erdőt, az állatokat, a szabadságot. Sok emberből kiírtották az együttérzést és a szolidaritást, de az állatok mindig hűségesek és ragaszkodók - indokolta egy régebbi interjújában, miért vonult el a világtól. Állítása szerint nem remeteként él, hisz előadásokat tart, külföldi konferenciákon vesz részt, amikor meghívják, könyvet ír, a külvilággal pedig internet segítségével tartja a kapcsolatot.
Chrudinák Alajos az 1956-os forradalom idején egy évre bebörtönözték, majd kitiltották az ország összes egyeteméről. Országos ismertségét a Panoráma című műsornak köszönheti, újszerű oknyomozó stílusú újságíróként több mint 170 riport és dokumentumfilmet készített a világ számos krízishelyzetéről.
- Chrudinák Alajosnak múlhatatlan érdemei vannak abban, hogy a külpolitikai újságírás világszínvonala belopakodott a pártállam televíziójába, úgy is, mint a maga szakterületén imponálóan tájékozott és egészen rendkívüli kapcsolatrendszerrel rendelkező újságírónak - írta róla Révész Sándor. Filmjei közül hét alkotás is elnyerte különféle televíziós fesztiválok nagydíját, a Háború a Szaharában című munkája pedig 1979-ben Arany Nimfa fődíjat kapott a monte carlói filmfesztiválon.
Az ezredfordulót követő években ugyanis úgy döntött, hogy több mint három évtizedes tévés pályafutással a háta mögött visszavonul, és feleségével, Ágnessel egy kis erdei faluba, Mátracserpusztára költözik.
- A megváltozott körülmények miatt döntöttem így, de mindig is szerettem a természetet, az erdőt, az állatokat, a szabadságot. Sok emberből kiírtották az együttérzést és a szolidaritást, de az állatok mindig hűségesek és ragaszkodók - indokolta egy régebbi interjújában, miért vonult el a világtól. Állítása szerint nem remeteként él, hisz előadásokat tart, külföldi konferenciákon vesz részt, amikor meghívják, könyvet ír, a külvilággal pedig internet segítségével tartja a kapcsolatot.
Chrudinák Alajos az 1956-os forradalom idején egy évre bebörtönözték, majd kitiltották az ország összes egyeteméről. Országos ismertségét a Panoráma című műsornak köszönheti, újszerű oknyomozó stílusú újságíróként több mint 170 riport és dokumentumfilmet készített a világ számos krízishelyzetéről.
- Chrudinák Alajosnak múlhatatlan érdemei vannak abban, hogy a külpolitikai újságírás világszínvonala belopakodott a pártállam televíziójába, úgy is, mint a maga szakterületén imponálóan tájékozott és egészen rendkívüli kapcsolatrendszerrel rendelkező újságírónak - írta róla Révész Sándor. Filmjei közül hét alkotás is elnyerte különféle televíziós fesztiválok nagydíját, a Háború a Szaharában című munkája pedig 1979-ben Arany Nimfa fődíjat kapott a monte carlói filmfesztiválon.
Forrás:
Színes Ász
