A Médiatanács a „melegség” népszerűsítését tiltó kormányrendelet miatt lábon lőtte magát

Harkai Péter 2021. szeptember 18. 08:27 2021. szept. 18. 08:27

Nehezen tudhatott megbirkózni a kormányzati nyomással a Médiatanács, hogy miként is érvényesíthessék a homoszexualitás nyilvános népszerűsítésének pedofil-törvénybe foglalt visszaszorítását a médiában. A MÚOSZ elnökénél érdeklődtünk a kényszerű cenzúráról.

A sokat vitatott, de kormánypropagandára és gyűlöletkeltésre tökéletes pedofil-törvény és az azzal kapcsolatos homofób felhangok már meghozták a gyümölcsüket a közéletben. Ennek értelmében, kötelező volt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának is új ajánlásokat megfogalmazni a korhatár-besorolással kapcsolatban. 

Mivel több mint életszerűtlen az elvárás, homályos passzusokban igyekeztek meghatározni azt, ami már eddig is gyakorlat volt, a korhatáros besorolást. Mindössze ennek definícióit kellett „négyszögesíteni”, ami feltehetően sűrű fejvakarást okozhatott a Médiatanács vezetőségének. Hogy az eddigi korhatáros besorolásokat a médiában miként lehet– ha lehet – a „meleg-témára” specifikálni, azt a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnökétől próbáltuk megtudni. Kocsi Ilona válasza nem okozott nagy meglepetést, ugyanis véleménye szerint „sehogy”.

Mind a filmek, mind a főként írott elektronikus tartalmak megjelenítésénél eddig is jelezték a megfelelő korra igazított mondandót, ezért is figyelmeztetnek a karikában jelölt évszámok az adott korosztálynak nem ajánlott tartalomra. A Médiatanács is kénytelen volt elismerni, hogy mindezt nem lehet a kormányzati elvárásoknak megfelelően meghatározni, mivel „képtelenség nyomon követni, hogy melyik ’melegtartalmat’ tartalmazó mű melyik kategóriába kerüljön” véli a MÚOSZ elnöke.

 Nagyon bonyolult feladat elé állították a Médiatanácsot, mivel a követelmény elvileg a kiskorúak „testi, erkölcsi és szellemi védelmében készült s ehhez tudni kellene, hogy az a kiskorú a saját fejlődési szakaszának melyik állomásán tart”. Ezt meghatározni pedig az ajánlott tartalmon keresztül, médiatanács legyen a talpán, amely teljesíteni képes. „Ez egy nesze semmi, fogd meg jól, de nyilván szükséges volt elkészíteni – és a feladat kipipálva”.

Az persze senkit sem érdekel a döntéshozók közül, hogy mindez már eddig is feladata volt a tartalomvizsgáló bizottságnak. Az, hogy most kibővítették egy újabb elvárással, csak pluszfeladat, ami nélkülöz minden józan realitást. Valószínűleg sűrűn káromkodhattak magukban Karas Mónikáék. 

Mindezen elvárások következményeként inkább csak elbizonytalanodik a szerkesztő, a műsorkészítő, hogy akkor most mit csináljon. Ha nincs tippje, persze elmehet a médiatestülethez előzetes véleményezésért, amire 15 napon belül válaszolni kell az adott mű besorolása miatt, „de ez nem életszerű. Az nincs rendben, ha egy szabályozás olyan, hogy nem lehet eldönteni fontos kritériumokat. Ahogyan eddig sem lehetett”.  

Mindennek az viszont kritikus veszélye, hogy ezt a gumiszabályozást úgy alkalmazhatják, ahogy nekik tetszik. „Ha esetleg egy szimpatikus alkotó művét kell felülbírálni, akkor lehet, hogy nagyobb megértést tanúsítanak, mint egy kevéssé kedvelt alkotó vagy alkotás esetében. Ez nem jó, mert kialakíthat egy olyan újabb belső cenzúrát, ami eddig sem volt kívánatos, de tapasztalhattuk az elmúlt bő évtizedben. Mindezzel ráadásul akkor foglalkoznak, ha bejelentés érkezik, ami nem is marad el a pedolfil-törvényt követően. Ha akarják, ezzel vissza is lehet élni” – nyilatkozta a Hírklikk megkeresésére Kocsi Ilona, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke.