A mentő és a rendőr – bonyolult forgalmi helyzet
Az első számú szabály, hogy mindig a rendőrnek kell döntenie – mondta a Hírklikknek Pető Attila „KRESZ professzor”. Annak kapcsán kérdeztük, hogy a CPAC Hungary (Konzervatív Politikai Akció Konferencia) idei rendezvényére érkező egyik küldöttség miatt a forgalmat irányító rendőr fél percig nem engedett tovább egy balesethez siető mentőautót. Pedig az idei tanácskozásra nem jöttek el sem a trumpisták, sem Orbán olasz barátai, de Európa vezető politikusai sem. A rendőrök ennek ellenére, a Kongresszusi Központba tartó delegációs konvojokat úgy kezelték, mintha valamennyiben kiemelten védett személyiségek utaztak volna. A BAH csomópontban történtek után a mentőszolgálat nem látott semmi kifogásolhatót, mondván, a rendőr utasításait a mentőnek is követnie kell.
A szirénázó mentőautó kevésbé fontos, mint egy politikai delegáció?
Ha szigorúan a KRESZ szabályait nézzük, akkor ebben semmi kifogásolhatót nem találok. Az másik kérdés, hogy egy ilyen rendőri intézkedésnek van emberi, meg szakmai oldala is. Az emberi oldal az, hogy talán az életveszélyben lévő beteghez vagy sérülthöz siető mentő fontosabb, mint a másodvonalbeli diplomaták vélt biztonsága, de ezt nem nekünk kell eldöntenünk. Azt tudom, hogy szakmai szempontból más a helyzet megítélése, a védett személyek kísérete a közlekedési szabálykönyvben megkülönböztető helyet foglal el. Erről két helyen is rendelkeznek. Az egyik pont kimondja, hogy a megkülönböztető jelzéseit használó járművek számára is érvényes a rendőr jelzése. Tehát ha a rendőr azt mondja, állj meg, ne menj tovább, akkor ezt minden jármű köteles betartani, akkor is, akad közöttük olyan, amelyik szirénázva érkezik. Van kollégám, aki védett személyek közelében dolgozik, náluk parancsba adják, hogy minden körülmények között, még balesetet látva is, megállás nélkül tovább kell haladniuk. Közlekedésbiztonsági szempontból is jobb egy-két autót megállítani, mint a konvojban, nagy sebességgel haladókat, mert ha egy oszlopban váratlanul megáll az egyik jármű, abból még nagyobb baj keletkezhet, ha egy másik hátulról beleszalad.
A rendőrnek ilyenkor mit kell mérlegelnie? A felettesének az utasítását, vagy a közlekedési helyzetet?
A döntés a rendőré. Mégis abszurd volna a feltételezés, hogy az elöljárói utasítás ellenére, mondjuk a mentőnek ad elsőbbséget. A védett delegációk esetében erre még kevesebb a döntési lehetősége. Ha csak a jogszabály szellemét vesszük alapul, akkor persze az adott helyzetben neki kell mérlegelnie, hogy mit lát fontosabbnak vagy biztonságosabbnak, és csak harmadsorban emberileg mérlegelendőnek.
Mi a helyzet, ha mindkét oldalról érkeznek megkülönböztetett jelzéssel?
Ha nincs rendőri irányítás, és mind a két irányból érkeznek szirénázó járművek, akkor a KRESZ általános szabályai szerint az azonos rangú kereszteződésekben a jobbkéz szabály a mérvadó. A napokban egy tűzoltó autó esetében ezt egy másik szirénázó jármű nem is vette figyelembe. Ha tábla van a két út kereszteződésében, akkor a tábla utasítása a mérvadó, ha netán rendőr irányítja a forgalmat, az minden mást felülír.
Ha nem hallják egymást a két irányból érkező járművek vezetői?
Van egy másik, nagyon fontos szabály: a szirénázó járművek is csak úgy közelíthetnek meg egy kereszteződést, hogy meg kell győződniük a veszélytelen áthaladásról. Nem „rongyolhat be” még rendkívül sürgős esetben sem egyetlen megkülönböztető jelzést használó jármű sem a kereszteződésbe, azt gondolván, hogy a sziréna hangja elég ahhoz, hogy másokat óvatosságra intsen. Neki is meg kell győződnie arról, hogy például megadták-e neki az elsőbbséget.
Mennyire lehet felkészíteni a kezdő vezetőket egy ilyen bonyolult közlekedési szituációra?
A kezdő vezetőkkel az a gond – én is szembesülök ezzel a problémával –, hogy amikor a forgalomban oktatunk, sokszor nem is találkozunk szirénázó járművel. Olyan tanulóm nekem is volt, aki balszerencséjére a vizsgán került ilyen helyzetbe. Ez kivédhetetlen, hiszen az oktatás néhány forgalomban töltött órája alatt a kezdő vezetők aligha találkozhatnak minden olyan bonyolult forgalmi helyzettel, amivel később óhatatlanul szembesülnek.
Ha már e kezdő vezetőknél tartunk: január táján kerül napirendre a KRESZ-törvény módosítása. Ez várhatóan a kezdő vezetőket is érinti majd. Mit tudni erről?
A napokban az ATV szellőztette meg, hogy az új szabályozás készítői azt fontolgatják, a jövő év radikális változásokat hozzon a magyar közlekedési szabályozásában. Például friss jogosítvánnyal – mondjuk két évig – tilos lenne vezetni 300 kilowatt feletti személyautókat, amivel mi, oktatók, messzemenően egyet tudunk érteni. Az ilyen nagy nyomatékkel rendelkező autók vezetése ténylegesen nagyobb rutint követel, mint egy gyengébb kocsié. Felteszem azonban a kérdést: ha valaki két évig a fiókban pihenteti a jogosítványát, utána miért ülhet egy akkora teljesítményű jármű volánja mögé? Személyes véleményem szerint valamilyen speciális képzéshez kellene kötni, de automatikusan engedélyezni – kockázatos. A tervezetben szerepel ez a tiltás, de a motoroknál, a teherautóknál, a buszoknál már most is létezik ilyen megkülönböztetés. Van a A1 és A2-es jogosítvány, a teherautóknál is több fokozata lesz a C és a D kategóriának.
Szóba került az idős emberek kötelező újra vizsgáztatása is. Erről mi a véleménye?
A jogosítvány szerzett jog, úgy gondolom, ezt nem szabad visszavenni. Nagyon sok országban még az orvosi alkalmassági vizsgálat sincs kikötve, a vezető felelőssége eldönteni, hogy egy bizonyos életkor után vállalja-e a vezetéssel járó kockázatot, vagy sem? Nyilvánvaló, idős korban nem mindenki egyformán őrzi meg azokat a képességeket, amelyek a vezetés biztonságához nélkülözhetetlenek. Más kérdés, ha valaki egy bizonyos életkorban többször követ el szabálytalanságokat, akár parkolóban gyakran koccan, mert már nem jól lát, vagy nem tud fordulni, akkor megérteném, ha egy speciális pályaalkalmassági vizsgálatot rendelnének el számára. De nem hiszem, hogy alanyi jogon mindenkitől be kellene vonni egy bizonyos korban a vezetői engedélyét. Nem egyformán öregszünk.
