A munkanélküliek még a tetőt is eladhatják a fejük fölül

– Egyesek szerint, ha nem is drámai, de komoly lakásár-zuhanás tapasztalható a piacon, így aztán jogos a kérdés, hogy ma inkább eladni, vagy venni érdemes?

– Valóban csökkentek a lakásárak, de ennek mértéke egyáltalán nem drámai. Pusztán arról van szó, hogy ma öt-tíz százalékkal olcsóbban lehet lakást venni, mint korábban, de a piac máris elkezdett stabilizálódni. Kétségtelenül szűkült a rés a kínálati- és a valódi vételár között, ami azonban csak azt jelenti, hogy csökkent az alku mozgástere.  

– Vagyis egy lakáseladással inkább kivárna, mert elképzelhető, hogy a vírusjárvány után, újra emelkednek majd az árak?

– Azt érzékelem a piacon, hogy az árcsökkenés máris mérséklődik, tehát inkább öt százalék körül alakul. Ezért aztán én vennék is, de az eladástól sem zárkóznék el, attól függően, hogy piacképes-e a tulajdonomban lévő lakás, vagy sem.  

– A szakérők egy része újabb jelentős árcsökkenésről beszél, míg mások szerint, ismét emelkednek a lakásárak. Létezik egyértelmű trend, ami meghatározza a várható lakásárakat?

– Nincs ilyen, mert ellenkező esetben, a lakás is tőzsdei árucikk lenne. Holott minden lakás egyedi, az árát ugyan a kereset-kínálat határozza meg, de mindig az eladó és a vevő konkrét szándéka dönt. Minden egyes lakásnak külön ára van, még a panelnál is; aminek az ára változhat a lakás állapotának megfelelően. A jóslásoknak tehát semmi értelmük. Mint mondtam, az áresés után, egyelőre stabilizálódni látszik a piac.

– Az kétségtelen, hogy az érdeklődők aránya máris a járvány előttire nőtt, sőt, állítólag ma másfélszer annyian figyelik a lakáspiacot, mint a pandémia előtt. Lehet, hogy így a válság idején is van fizetőképes kereslet?

– Itt három hónapra teljesen leállt a lakáspiac. Az üzletkötés szinte teljes mértékben szünetelt. A meginduló érdeklődés inkább csak a „lakásturisták” jelenlétére utal, de megjelent már a fizetőképes kereslet is. A lakáspiacon a nyár egyébként is gyengébb szokott lenni. A mostani, kicsit szokatlan érdeklődés inkább az elhalasztott vásárlási kedv, vagy szándék megjelenése. A növekvő munkanélküliség is nyilván korlátokat szab a vásárlásoknak, egyelőre azonban nem ismerjük a jövedelem nélkül maradók mértékét. Vannak, akik százezer munkanélküliről beszélnek, mások néhány százezerről, esetleg fél millióról. Hogy a válság milyen folyamatokat indít el a lakáspiacon, azt egyelőre nem tudhatjuk. Miután a magyar társadalomnak nincs jelentős megtakarítása, az emberek félretett pénze legfeljebb egy-két hónapra elegendő. A nehéz helyzetben leginkább a kocsi, vagy a lakás eladásából lehet pénzt csinálni. Arra számítok tehát, hogy ha a válság mélyül, ha sok lesz a valódi, tartós munkanélküli, akkor sokan kényszerülnek majd eladni a lakásukat, és költöznek nagyobb otthonból kisebbe, vagy a jobb környékből egy kevésbé jóba, vagy külvárosba, illetve vidékre.

– Továbbá téglából panelbe?

– Azt nem hiszem, mert a panellakások nálunk tartják az árukat, ami Magyarországon változatlanul elég magas. 

– Egyelőre úgy tűnik, hogy a kormány ígérete ellenére, nem teremtett annyi munkahelyet, amennyit a járvány megszüntetett.

– Kétségtelen, de ez hosszabb távon érzékelhető igazán. Az bizonyos, hogy elég sok kis- és közepes méretű cég tönkrement. Egy ilyen helyzetben a leginkább járható út a lakások eladása, ami biztosan hatással lesz majd a lakáspiac áraira is. Igazán drámai jelentéseket a bérlakás-piacról kaphatunk, hisz a lakáskiadás a járvány első három hónapjában teljesen bedugult, s igazán ma sem mutat életjeleket. Ma már alig van turizmus, a külföldiek otthon maradnak, de a magyarok is sorra mondják fel a bérleményeket. Ráadásul iskolaszünet van, s csak augusztusban derülnek ki az egyetemi ponthatárok is, és egyelőre az sem világos, hogy lesz-e járvány, vagy sem. Ha normális marad az élet, akkor a bérlakás-piac legfeljebb utána élénkülhet meg. Bár a legfrissebb információk szerint, például az ELTE kollégiumát fenntartják, de a járvány miatt, nem adják ki a diákoknak. Ez ugyancsak kedvez majd a piaci albérleteknek.

– Vagyis az árakat tényleg nagyon bonyolult társadalmi folyamatok határozzák meg, amelyeket a járvány indít el. Ugyancsak befolyásolja ezeket a folyamatokat az állam, amely a héten fogadja el a jövő évi költségvetést. Az állami támogatás okozta kereslet emeli az árakat?

– A terv szerint, az állam 300 milliárddal támogatja a lakásvásárlókat, népszerű a babaváró hitel, mert a 10 millió forint szabad felhasználású, s öt éven belül kell gyereket „produkálni”. A csok is működik valahogy, tehát vannak hitel-lehetőségek. Persze a készpénz a leginkább uralkodó, ami a hitellel szemben, komoly alku-lehetőséget is biztosít. Mindez növelheti a keresletet, s némileg az árakat is.

– Vannak szakértők, akik azt jósolják, hogy a lakáspiaci pangás akkor szűnik meg igazán, ha a kivitelezők sokat engednek az árból. Van erre esély?

– Ez csak akkor következik be, ha az építő cégek megszorulnak. Erre van esély. Az áresés mértéke megjósolhatatlan, azért is, mert sokak szerint a nagy felfutás idején a lakásokat jelentősen túlárazták.  

– Az világos, hogy ez a túlárazás milyen mértékű lehet?

– Ezt nem tudjuk, hiszen a piaci ár mindig alku tárgya. Nyilvánvalóan létezett vásárlási hisztéria, de a kínálati árakat ennek a hangulatnak megfelelően határozták meg. Hiába kínálták felárral a lakásokat, abból sokkal többet kellett engedni, mint a reális árból. A készpénz minden alku során nagyon hatásos érv, hiába gyorsak ma már a bankok.

– Vagyis drámai lakásár-csökkenésre, vagy -növekedésre sem számít a közlejövőben?

– Nem. Persze nem mindegy, hogy elkezdődik-e a vírusjárvány újabb hulláma, vagy sem. Illetve, a gazdasági válság mértéke sem ismert. De még csoda is bekövetkezhet, ha a gazdaság elkezd szárnyalni.