A nap grafikonjai: a magyar nők helyzetén a Nőnapon sincs mit ünnepelni
Azt régóta tudjuk, hogy Magyarország számos területen messze le van szakadva Európa boldogabb részétől. Azt is régóta tapasztalhatjuk, hogy egy sor gazdasági, társadalmi, fejlettségi mutatóban az utolsó között kullogunk az Európai Unióban. Nos, ismét egy ilyen adatsort mutatunk be – mégpedig a Nemzetközi Nőnap alkalmából. Mint alább láthatják: kis hazánkban a béka feneke alatt van a nemek közötti egyenlőség az élet majdnem minden területén. Különösen pedig a politika és a közélet területén. A teljes egyenlőséget mutató 100-as skálán a hazai pontszám 26,4. A jéghegy csúcsát persze látjuk: nincs női miniszter a kormányban, s a parlamentben is nagyon alulképviselt a női nem.
E sorok írásakor még csak borítékolni lehetett, hogy Magyarország miniszterelnöke március 8.-án, a Nőnap alkalmából ismét nagy médiafelhajtás közepette felköszönt konyhás néniket (mint tette azt 2018-ban (videó itt), vagy a Karmelita takarítóit, mint két éve (videó itt), esetleg a lányai képei előtt mond – Margaret Thatcher volt kormányfőt idézve – egy kis köszöntőt, mint tette azt 2020-ban (videó itt). Egy biztos, számára ezzel – pestiesen szólva – annyi a nőkérdésnek, egy évre kipipálhatja.
Ennél is nagyobb baj, hogy nem csak a részéről, hanem a kormánya egészétől is ennyi, s ami még elkeserítőbb: a társadalmi hangulat sem olyan, amely kikényszeríthetné a nők helyzetének a javulását. Így azután Magyarország kormánya az egyetlen az unióban, amelyben nincs női miniszter, s az országgyűlési képviselők arányát tekintve is a szégyenpadon ücsörgünk (a női képviselők aránya 14,1 százalék).
Mindennek fényében nem meglepő, hogy egy most közzétett összevetésből egyértelműen kiderül: Magyarország egy újabb területen van – egyébként tartósan – lemaradva Európától. A nemek közötti egyenlőséget vizsgáló európai intézet (European Institute for Gender Equality) által közétett elemzés szerint a közéletben, a politikában, a politikai döntéshozatalban Magyarországon a nemek közötti egyenlőség területén a nők borzasztóan hátrányos helyzetben vannak. A százas skálán (amelyen a 100 a férfiak és a nők teljes egyelőségét jelenti) nálunk a mutató a 26,4 ponton áll, ez alig valamivel több, mint az uniós átlag fele – Románia és Ciprus némileg jobb teljesítménnyel előz meg minket. A legjobb a helyzet Svédországban – a skandináv ország nagyon megközelíti a teljes egyenlőséget (95,9 ponttal). Dobogós még Finnország és Belgium 91,1, illetve 87 ponttal.
Forrás: European Institute for Gender Equality
Mélységesen elgondolkodtató, hogy korántsem újkeletű jelenségről van szó: 2010 (azaz a Fidesz újbóli hatalomra lépése óta) Magyarország rendre az utolsó helyen kullog Európa mögött a nők szerepét illetően a politikai döntéshozatalban. De nem csak a politikában, a gazdasági döntéshozatalban is nagy hátrányban vannak a nők, 2020 óta a 25.-ek vagyunk az EU tagállamok között (legutóbb 20,5 ponttal).
Szerencsére az élet más területein ennél azért jobb a helyzet nálunk is. Van olyan, ahol éppen csak lemaradunk (az egészség, illetve az anyagi egyenlőség terén) az uniós átlagtól.
Forrás: European Institute for Gender Equality
Mint a Magyarországgal foglalkozó fejezet rámutat: az 57,3 ponttal a 26.-ok vagyunk a Nemek Közötti Egyenlőség Indexe alapján, az átlagunk 12,9 ponttal marad el az unió egészének az átlagától. 2010 óta összesen 4,9 ponttal sikerült javítanunk, elsősorban a munka területén bekövetkezett előrelépésnek köszönhetően (+10,5 pont). 2020-hoz képest a javulás 3,1 pont volt, ám miután a többi tagországban a javulás sokkal dinamikusabb, így 2020-hoz képest egy hellyel még vissza is estünk.
