A NATO-ban csatázhat tovább Orbánnal a „holland fickó?”
Mark Rutte holland miniszterelnöknek Brüsszelben jó esélyt adnak, hogy a lelépő Jan Stoltenberg után ő legyen a NATO főtitkára. Rutte annak idején az elsők között bírálta keményen Orbán Viktor önkényes, megosztó tevékenységét az unióban.
Az 56 éves holland kormányfő a november végi választások után visszavonul a holland politikából és már jelezte, jelölése esetén szívesen elvállalná az Észak-atlanti Szövetség főtitkári posztját. A Politico hírportál által megszólaltatott szakértők szerint Rutte mellett szól sok éves politikai tapasztalata és az, hogy általában elismerésnek örvend az európai politikában.
Kevéssé ismerik viszont amerikai törvényhozók, akiknek hozzájárulása nélkül nem kerülhetne ebbe a pozícióba. Ugyanakkor erénye, hogy Donald Trump elnöksége idején egyike volt a keveseknek, akik tudták kezelni a kiszámíthatatlan és a NATO-val szemben ellenséges politikust. Személye tehát megkönnyítheti a Trumppal szembeni ellenállást, mikor az – jövő évi újjáválasztása esetén – akár a NATO feloszlatását is kezdeményezheti.
Ugyanakkor Ruttet és kormányait sok bírálat érte, amiért – ígéretük ellenére – Hollandia mindmáig nem fordítja nemzeti összterméke két százalékát védelmi célokra, amint azt a szövetség tagjaitól elvárják. Az idei arány még csak 1.7 százalék, de 2024-ben az két százalék fölé emelkedik.
Hollandia egyébként kiemelkedő szerepet vállalt Ukrajna támogatásában. Miközben az amerikai kormány októberig vonakodott F–16-os harci gépek átadásától az ukránoknak, Rutte adott nekik gépeket, és (a dánokkal együttműködésben) kiképző támaszpontot állított fel Romániában az ukrán vadászpilóták számára. Rutte országa volt a kisebb államok közül az első, amely kétoldalú védelmi megállapodást kötött Ukrajnával.
Rutte esélye ellen szól, hogy a szövetség hír szerint – történetében először – nőt szeretne állítani a vezető tisztre. Lehetséges jelölt már több is van. Egyikük Kaja Kallas észt kormányfő, aki ugyancsak élen jár Ukrajna támogatásában, de sokan éppen elszánt orosz-ellenessége miatt nem tartják a legjobb választásnak. A lehetséges főtitkárok listáján a dán kormányfő, Mette Frederiksen is szerepel, ám hátránya, hogy a norvég Stoltenberg és annak elődje, a szintén dán Anders Rassmussen után a harmadik skandináv lenne a poszton. (Rutte egyébként a negyedik holland lenne a tisztségben – egyetlen másik tagország sem büszkélkedhet ezzel).
Végül, de nem utolsó sorban: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is megpályázhatja a főtitkárságot, különös tekintettel arra, hogy munkáját egyre több bírálat éri az unióban s ezért újrajelölése a jövő évi európai parlamenti választások után nem vehető biztosra. Neki nemzetközi politikai tapasztalatai mellett némi katonai ismeretei is vannak, hiszen brüsszeli megbízatása előtt (a munkaügyi tárca több éves vezetése után) hat éven át volt Németország védelmi minisztere.
Egyébként valamennyi említett (és nem említett) NATO-főtitkárjelöltről feltételezhető, hogy Ruttehoz hasonlóan, keményen szembeszállnak majd a szövetségben Orbán Viktor bel- és külpolitikájával. Az utóbbi a kritika után lebecsülően csak „az a holland fickó” néven emlegette Mark Ruttet – aki ugyan nem vette át ezt a kocsmai stílust, de alkalmasint kevés maradék jóindulatát is elveszítette a magyar kormányfő iránt.
