A NATO pont az ellenkezőjét mondja annak, mint ami elhangzott a kormányinfón

A magunk mögött hagyott héten hosszú idő után tartottak kormányinfót, amelyen máris sikerült jó pár „bombát” bedobni. Mint ahogy arról a Hírklikk is beszámolt, Gulyás Gergely szerint már Európa meghatározó politikusai beszélnek arról, hogy Ukrajnába katonákat kell küldeni, „noha ez korábban egyértelműen vörös vonal volt az Ukrajnát fegyverekkel támogató országok számára is". A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint aggasztó, hogy a NATO irányt váltott a kérdésben. Hozzátette: korábban a NATO csak kommentálta az ukrajnai történéseket, de nem vált a konfliktus tevékeny részesévé, és a világháború veszélyére hivatkozva utasította el a beavatkozás lehetőségét. Szerinte pedig ebben „éles és rossz irányú negatív fordulat állt be”. 

Gulyás Gergely ezzel arra utalt, hogy Emmanuel Macron francia elnök korábban nem zárta ki csapatok küldésének lehetőségét Ukrajnába. Február 20.-án, az orosz hadseregnek adandó európai válasz felgyorsítása témájában tartott párizsi konferencia előtt – a Euronews jelentése szerint – hangzott el a felvetés. Nyugati vezetők szűkebb körében gondolatkísérletként, illetve a partnerek és Oroszország megszondázásaként fogalmazta meg ezt Macron, a többi között Olaf Scholz német kancellár, David Cameron brit külügyminiszter, Andrzej Duda lengyel elnök és Mark Rutte holland miniszterelnök előtt. Macron szerint egy ilyen lépésre nem azért van szükség, mert Európa pesszimista, dacos vagy félelmet akar kelteni, hanem mert a jövője forog kockán. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Oroszország ne győzzön” – hangoztatta, nem zárva ki csapatok delegálásának lehetőségét, „mert nem lehet mindig csak Amerikára várni”. A felvetés a többi érintett szinte azonnali elutasításába vagy óvatos tartózkodásába ütközött. Katonai elemzők szerint pedig Franciaország nem közvetlen frontharcokban vállalna részt, hanem olyan humán szolgáltatásokat nyújtana, mint az aknamentesítés, felderítés, kiképzés, utánpótlás-szervezés és karbantartás. Mint kiderült, Macron – írta a Telex francia diplomatákat idézve – csak vitát akart nyitni a kérdésről, s nem volt semmilyen konkrét terv, ami a katonák Ukrajnába küldése felé mutatna. Az egész célja leginkább a fásult partnerek felrázása és Macron politikai örökségének építése lehetett.

Ám a jelek szerint a magyar kormány most előráncigálta a majdnem két hónapos témát. Kíváncsiak voltunk arra, hogyan látja dolgot egy biztonságpolitikai szakértő. Kaiser Ferenctől azt kérdeztük, vajon tényleg irányt váltott a NATO, vagy csak a hazai propaganda ráncigálta elő a témát?

„Függetlenül attól, amit Macron mondott, a NATO pont azt erősítette meg, hogy nem akar és nem fog beavatkozni, nem fog katonákat küldeni Ukrajnába” – szögezte le határozottan a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Mint rámutatott: a legtöbb szakértő szerint a francia elnök ezzel csak a németeket akarta széttrollkodni, a felvetés bedobása leginkább a német-francia vita része volt. Egyértelmű, hogy a NATO nem fog beavatkozni ilyen módon – húzta alá. Mint megjegyezte: az persze nyílt titok, hogy több államnak vannak szakemberei Ukrajnában, katonai magánvállalatok alkalmazottai, akik azonban nem viselnek NATO-egyenruhát. A NATO több módon benne van a konfliktusban, köszönhetően amúgy Oroszország folyamatos birodalmi ambícióinak, terjeszkedési vágyainak.

Dmitrij Medvegyev (korábbi elnök, illetve kormányfő, jelenleg az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsa elnökhelyettese – a szerk.), az orosz politika rossz rendőre, a legdurvább dolgok örök hangoztatója közben heti két-háromszor atomcsapással fenyegetőzik – emlékeztetett Kasier Ferenc. Ez szerinte csak azt mutatja, mekkora bajban van Oroszország. Hiszen, ha bízna a hagyományos erőiben, akkor nem lóbálná a bunkósbotot. 

Ami pedig azt illeti, a háborút ugyan az ukrán katonák vívják, de a NATO minden létező módon ott van, a többi között fegyverekkel, az EU pedig pénzzel, közös lőszervásárlással, hitelekkel, de ezzel együtt sem akart senki háborút az oroszokkal, ez pedig nem változott – szögezte le. „Macron ugyan mondott egy meredeket, ám azt a tagállamok többsége nyomban visszautasította, s NATO-n belül egyetlen tagország, még az Egyesült Államok sem lenne képes megmozgatni a szövetséget ebbe az irányba” – húzta alá a biztonságpolitikai szakértő.