A nemzeti konzervativizmus a sértettségre alapoz

A mai utódok fontosabbnak tartják a nemzeti szuverenitást, mint az egyént. Úgy érzik, hogy eljött az idejük, és elképzelhető, hogy igazuk van. Úgy vélik, az átlagembert nyomasztják az arctalan globális erők, de majd az állam megmenti őket. Nagyon nem akarnak átengedni semmit saját jogkörükből nemzetközi szervezeteknek. Gyanakodva tekintenek a szabad piacokra, mert szerintük azokat az elitek manipulálják. Ellenzik a migrációt is.

Megvetik a sokszínűséget, megszállottan bontják le azokat az intézményeket, amelyeket szerintük megfertőzött a woke-ság és a globalizmus.

Egyesek szerint nem kell megijedni, mert a belső ellentétek miatt a mozgalom nem tud igazán megerősödni. Lásd például, hogy Meloni kiáll Ukrajna mellett, Orbánnak Oroszország a gyengéje.

Ám ez a felfogás az Economist szerint megbocsáthatatlanul derűlátó. A nemzeti konzervativizmus a sértettségre alapoz, és nagyon is képes volt becsatornázni az elégedetlenséget a migránsok, a globalisták ellen. Még kilenc hónap van az amerikai választásig, de Trump már ássa alá a NATO-t. És ha ezek az erők nyernek, az mindent megváltoztat.

Meg kell nézni, mit csinált Orbán: foglyul ejtette az államot, ideértve a bíróságokat, egyetemeket és a független sajtót, hogy megszilárdítsa hatalmát. A PiS követte ebben.

A régi jobboldal és a liberálisok részéről komolyan kell venni a tömegek bajait. Sokan félnek a bevándorlástól, meg hogy a gyerekeik rosszabbul fognak élni, mint ők. Valamint hogy az új technológiák miatt elvesztik az állásukat. A szabadelvűség nagy előnye, hogy képes alkalmazkodni, akár a nemzeti jobboldalisághoz is. Egyelőre azonban esik vissza – írta a lap.