A Nemzeti Múzeum működésképtelenné vált, végveszélybe kerülhet a magyar kulturális örökség őrzése

HírKlikk 2025. szeptember 30. 10:00 2025. szept. 30. 10:00

A múzeumi dolgozók helyzetéről kérdezte Hiller István a kormány tagját az azonnali kérdések órájában hétfőn az Országgyűlésben.

Az MSZP országgyűlési képviselője arról beszélt, a Nemzeti Múzeum működésképtelenné vált, sürgős változás nélkül végveszélybe kerülhet a magyar kulturális örökség őrzése.

Hiller István emlékeztetett, az elmúlt időszak talán legszomorúbb tiltakozása volt szeptember 8-án, amikor több száz múzeumi dolgozó, restaurátorok, muzeológusok, teremőrök fekete ruhába öltözve álltak a Nemzeti Múzeum lépcsőjén és a kertben. Nem volt kiabálás, nem voltak transzparensek, egy füttyszó se, csak csönd, ami néha többet mond, mint számos transzparens. Ezek a nemzetközileg is elismert szakemberek nettó 300-350 ezer forintot keresnek és anyagi értelemben semmilyen előmenetelre nincs lehetőségük.

A helyzet oka nem kis mértékben a múzeumok átszervezése.

Azt kérdezte, van-e esély rá, és akar-e a minisztérium javítani a múzeumi dolgozók bérviszonyain.

Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában a múzeumi dolgozókat méltatta, majd jelezte: a kulturális ágazati bérfejlesztések kérdése folyamatosan napirenden van, és „a költségvetési mozgástér bővülésével megteremtődhet az a helyzet, amelyben a közgyűjteményben dolgozók bérrendezését" meg tudják oldani. A kormány célja a folyamatos párbeszéd biztosítása a jövő évi béremeléssel kapcsolatban az érintett szereplőkkel.

Hiller István viszontválaszában azt mondta, a jövő évi költségvetésben semmilyen formában nem látja a költségvetési mozgástér bővülését. Megjegyezte azt is: a múzeumok átszervezése része volt annak a tavaly sokat emlegetett új kulturális törvénynek, amelyről azóta nem hallottak.

Zsigó Róbert viszontválaszában jelezte: a Kulturális és Innovációs Minisztérium az elmúlt évben megkezdte a kultúra területét szabályozó jogszabályok felülvizsgálatát, és az a döntés született, hogy nem egyes törvénymódosításokban valósul meg a terület új szabályozása, hanem az egyes, szakterületet érintő szabályok, törvények és rendeletek célzott módosításával.