A NER lebontása jogi aknamező: mit tehet Magyar Péter?
A jogállamiság helyreállítása nem pusztán politikai akarat kérdése, hanem bonyolult alkotmányos és intézményi feladvány – erről beszélt Halmai Gábor az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa a Klikk TV Miért? című műsorában Bolgár György kérdéseire válaszolva. Az interjú középpontjában az állt, mit kezdhet egy új, kétharmados felhatalmazással rendelkező kormány a „bebetonozott” intézményekkel és az alaptörvény korlátaival.
Új alkotmány: hosszú távú cél, részvételi alapon
Halmai szerint elkerülhetetlen egy új alkotmány megalkotása, ám ez nem lehet gyors politikai akció. A szakember hangsúlyozta: sem a rendszerváltás utáni 1989-es módosítás, sem a 2011-es alaptörvény nem vált valódi társadalmi konszenzus részévé. Éppen ezért egy új alkotmánynak széles körű társadalmi bevonással, deliberatív módon kell megszületnie.
„Nem elég a szakértők munkája, az állampolgároknak is magukénak kell érezniük” – fogalmazott. A folyamat végén akár népszavazás is megerősíthetné az új alaptörvényt, de a lényeg a hosszú, nyitott vita.
Mindeközben azonban a politikai realitás nem vár: egy esetleges új kormány – például Magyar Péter vezetésével – azonnali döntési helyzetekkel szembesül. Ezért Halmai szerint párhuzamosan kell gondolkodni rövid és hosszú távú lépésekben.
Bebetonozott intézmények és a kétharmad dilemmája
A jelenlegi rendszer egyik legnagyobb kihívása a hosszú időre kinevezett közjogi méltóságok kérdése. Az olyan szereplők, mint a köztársasági elnök, az alkotmánybírák vagy a legfőbb ügyész, akár 9–12 évre kaptak mandátumot, még az előző hatalom idején.
Halmai szerint ez politikailag érthető, de demokratikus szempontból problémás helyzetet teremt: egy új kormány működését akadályozhatják olyan tisztségviselők, akik a korábbi rendszerhez lojálisak.
Különösen érzékeny kérdés Súlyok Tamás szerepe. Bár a magyar államfő hatásköre korlátozottabb, mégis rendelkezik fontos kontrolleszközökkel, például vétójoggal. Halmai rámutatott: az alkotmányos keretek között szinte lehetetlen az elmozdítása, mivel erről az Alkotmánybíróság döntene – amely szintén a korábbi hatalom által kinevezett tagokból áll.
A megoldás ezért szerinte az alaptörvény módosítása lehet. Ez azonban újabb dilemmát vet fel: alkalmazható-e visszamenőlegesen az új szabályozás a már hivatalban lévő tisztségviselőkre?
Halmai szerint igen, de csak megfelelő alkotmányos indoklással. Ennek lényege az lehet, hogy a jelenlegi rendszer maga sértette meg a jogállamiság elveit, amikor bebetonozta a hatalmi pozíciókat. Ez az érvelés teremthet alapot a rendkívüli beavatkozásra.
Demokratikus újrakezdés: választási reform és önkorlátozás
Az interjú végén Halmai arra figyelmeztetett: a kétharmados többség egyszerre lehetőség és veszély. Miközben megkönnyíti a szükséges reformokat, könnyen a hatalomkoncentráció irányába is sodorhat.
Különösen aggasztónak nevezte, hogy a jelenlegi parlamenti összetételben hiányzik a klasszikus baloldali és liberális képviselet. Ez hosszú távon torzíthatja a demokratikus működést.
A megoldás szerinte egy új választójogi törvény lehet, amely megnyitja a politikai versenyt és biztosítja a pluralizmust. „A parlamentarizmus lényege az erős ellenzék” – hangsúlyozta.
Halmai visszautalt arra is, hogy már 2010-ben, Orbán Viktor hatalomra kerülése után látható volt a jogállami intézmények leépítése, különösen az Alkotmánybíróság átalakítása révén. Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszott a fékek és ellensúlyok rendszerének felszámolása.
Most viszont – fogalmazott – éppen arra kell vigyázni, hogy a helyreállítás ne ismételje meg ugyanazokat a hibákat.
