A NER tragikomikus önparódiája egy új rendelet

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke felháborítónak tartja, hogy már megint a szokásosnak mondható sunyi módon, éjszaka adtak ki rendeletet. Úgy véli, alapos tanulmányozás után arra lehet következtetni, hogy 29 bátor, szentgotthárdi pedagógus valószínűleg megijesztette a kormányt. A rendeletben ugyanis elismerik, hogy pedagógushiány van. A decemberi adatok arról tanúskodnak, hogy szinte egész hónapban nagyon sokan polgári engedetlenkedtek. Ha őket el kellene távolítani, sok településen vagy intézményben lehetetlenné válna az oktatás. „Úgy gondolom, a rendelet a NER tragikomikus önparódiája. Azt mondják, hogy ráérnek kirúgni az engedetlenkedőket a tanév befejezése után. Magyarul ezek a pedagógusok tanítsák végig az évet, utána majd kirúgják őket. Csakhogy a BM kiadott egy közleményt is, hogy megmagyarázza a rendeletet. Abban pedig az első és az utolsó mondat eléggé ellentmond egymásnak. Arra hivatkoznak, hogy a gyerekek érdekei az elsők, ezért nem most rúgják ki a polgári engedetlenkedőket, hanem majd később.”

A PSZ ezzel kapcsolatban azt kérdezi: nem mindegy annak a szegény diáknak, hogy holnaptól vagy szeptember 1-jétől nem lesz szaktanára? Ugyanis a kirúgott szaktanárokat nem lehet pótolni. Az, hogy a munkáltató „csemegézhet” a polgári engedetlenkedő, illetve a szerinte jogosan felmenthető, azonnali hatállyal eltávolíthatók között, példátlan jogegyenlőtlenség. Hol van itt az egyenlő bánásmód elve? Sehol. Azt már tudjuk, hogy a decemberben elbocsátott nyolc pedagógus esetében kiderült, a saját környezetükben mások sokkal többet polgári engedetlenkedtek, de őket érdekes módon nem távolították el. Sőt, más intézményekben is volt hasonló példa. A PSZ alelnöke szerint „gyakorlatilag teljes jogtalanságot legalizál a kormány. Ezzel két dolgot beismert: megrettent a 29 bátor szentgotthárdi pedagógustól, akiknek a kirúgása ellehetetlenítené az iskolát, és azt, hogy kapkod. Az eddigi, veszélyhelyzetekre kiadott rendeleteknél mindig ott volt: addig érvényes, amíg a veszélyhelyzet fennáll. Jelenlegi tudásunk szerint a háborús veszélyhelyzet május végig tart, de ez a rendelet azt írja, hogy augusztus 1-jéig dönthet a munkáltató. Azt gondolja a kormány, hogy ez a rendelet tovább fog élni? Szerintem ezzel a rendelettel a kormány hadat üzent az oktatáson keresztül a magyar társadalomnak, ha már a háborús retorikánál tartunk.”

„Ráadásul a munkáltatót menti föl a hiányosságai alól, mert a szövegben az is benne van, ha a munkáltató később – akár augusztus 1-jéig – szerez tudomást arról, hogy engedetlenkedett valaki, akkor is elküldheti. De egy munkáltatónak nem kutya kötelessége tudni arról, hogy az adott napon a pedagógus dolgozik vagy nem dolgozik, és ha nem, akkor miért?  Betegállományban vagy fizetett szabadságon, fizetetlen szabadságon van, sztrájkol, polgári engedetlenkedik, netán egyéb más oka van? Miért kellene ennek később kiderülnie?  Ezek szerint az intézményvezetők és tankerületvezetők nem látják el a feladatukat? Ezzel tulajdonképpen önmagukat fogják feljelenteni?” – tette fel a kérdéseit a PSZ alelnöke. 

Gosztonyi Gábor szerint a kormány továbbra is a láthatatlan sztrájkot támogatja, egyébként úgy, hogy vidéken még ettől is eltántorítja a dolgozókat. A Tudásmenet idején szereztek róla tudomást, hogy milyen aljas megfélemlítésekkel tiltják el még a jogszerű sztrájktól is az oktatás dolgozóit, ami még a „kiherélt” sztrájktörvény szellemével is ellentétes. Abban teljesen egyértelműen benne van, hogy a sztrájkról sem lebeszélni, sem rábeszélni nem lehet senkit. Itt is többszörösen sértik a saját maguk által hozott jogszabályokat. „Ezért mondom: csak önparódiának tudom tekinteni ezt a rendeletet.”

A PSZ alelnöke elmondta azt is, nem fogják szó nélkül hagyni a rendeletet, jogászaik megvizsgálják, hová lenne célszerű fordulni.

A Pedagógusok Szakszervezete egyúttal megerősítette, hogy csatlakozik a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által január 23-ától meghirdetett sztrájkhoz. A PSZ ugyanis korábban azt ígérte, addig nem hagyja abba a tiltakozó akciókat, ameddig nem teljesülnek a pedagógustársadalom, a szakszervezet követelései. Ezért felszólít minden oktatásban dolgozót, hogy vegyen részt az egy hetes munkabeszüntetésben. 

A most megjelent rendelet megmutatja, mekkora ereje van az összefogásnak! 

Amit 2022 nem oldott meg, azt megteszi 2023!” – zárul a közlemény. 

A Pedagógusok Demokratikus Szövetsége is elítélte a kormány eljárását, amellyel a háborús veszélyhelyzet leple mögé bújva, a rendeleti kormányzás keretében próbálja megfélemlíteni a polgári engedetlenséget választó pedagógusokat. Nagy Erzsébet, az országos választmány ügyvivője szerint tulajdonképpen arról van szó, hogy folyamatosan félelemben akarják tartani a tiltakozókat. Ráadásul visszamenőlegesen akarják szankcionálni a polgári engedetlenséget. Rendelettel írták felül a meglévő törvényt, és a végrehajtás hatályát kitolták augusztus 1-jéig. Magyarán nem volt akkora ez a kötelezettségszegés, hisz' rábízzák a gyerekeket a „kötelezettségszegő” tanárokra, lássák el az osztályfőnöki teendőket, tanítsák végig az évet, erre jók. Aztán majd nyáron rugdosnak ki közülük, de addig is tartsanak ettől. „Ez borzasztó cinikus, és szerintünk jogsértő is” – tette hozzá Nagy Erzsébet. A közalkalmazottak rendkívüli felmentése és a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltatóknál az azonnali hatályú felmondás ugyanis akkor jogszerű, ha a közalkalmazott vagy a munkavállaló a jogviszonyból, illetve munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszonyt, munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Hogyan lehetséges az, hogy ha valaki tényleg ilyen súlyos kötelezettségszegést követ el, akár még hónapokig is pedagógusmunkát végezhet, és csak utána távolítják el munkahelyéről? – tette fel a logikus kérdést az ügyvivő.

Mint mondta, egyértelmű, hogy ezzel a rendelettel az óriási szakemberhiányt is elismerik, de egyébként nem nagyon foglalkoznak vele. Ha azt tennék, nem csak a szankciókon járna folyamatosan az eszük, hanem azon, hogyan lehetne vonzóbbá tenni a szakmát, a közoktatás helyzetét javítani. Ehelyett inkább rendőrállami módszerekkel akarnak közbelépni, és megpróbálják az ellenállást letörni – fogalmazott Nagy Erzsébet. 

A PDSZ egyébként azt javasolja a kollégáknak, hogy ne hagyják magukat megfélemlíteni, mert akkor a kormány elérte a célját anélkül, hogy egyetlen lépést is tenne a közoktatás helyzetének javítása érdekében. Javasolják, hogy csak azok álljanak bele polgári engedetlenségbe, akik egyúttal letétbe helyezik felmondásukat vagy közalkalmazotti lemondásukat! Mindenki más válassza a sztrájk jogszerű, de trükkös formáinak egyikét. Ezt a www.nedolgozzingyen.hu oldalukon ismertették is. Így nem csökken a munkabeszüntetések száma, és – főképpen a szülők támogatásával – tartósan fenntartható az érzékelhető sztrájkfolyamat.

 A PDSZ a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezethez fordult, hogy vizsgálják meg alkotmányjogi jogi szempontból a rendeletet, mert az mindenképpen aggályos. Részint a visszamenőleges hatálya, részint amiatt, hogyan lehetséges, hogyha valakit súlyos kötelezettség miatt kirúgnak, akkor azért még abban a munkakörben tovább dolgozhat. Már ezzel kétségessé teszi, hogy az illető olyan veszélyes lenne a munkahelyén.

A Tanítanék mozgalom Facebook-oldalán reagált a fejleményekre. Elkeserítőnek tartják, „hogy a rendszer törvényekbe foglalva keseríti meg a tanárok és az általuk úgy védett diákok jövőjét. Az ilyen rendeletekbe tett energiát fordítsák pozitív változásokat előidéző intézkedésekbe, ismerjék fel, hogy ez a romboló hozzáállás az „ő országukat” teszi tönkre! Mostantól kell összefognunk és bátorítanunk egymást igazán!” A Tanítanék mozgalom petíciót is útnak indított, ebben azt kérte, aki úgy gondolja, hogy a döntéshozóknak le kell mondaniuk, az írja azt alá.  A petíciót megtalálja itt: https://a.tanitanek.info/forms/maruzsa-mondjon-le/ .