A november kis könnyebbséget hoz az idősebbeknek: az átlagnyugdíjas egyszerre 257 ezer forintot kaphat

Ahogy a Hírklikk korábban beszámolt róla, Orbán Viktor már a parlament őszi nyitóülésén elhangzott napirend előtti felszólalásában belengette mind a nyugdíjkiigazítást, mind pedig a nyugdíjprémiumot. Majd pénteken ismét fontosnak tartotta szót ejteni róla, a szokásos pénteki Kossuth rádiós „interjújában” a következőket mondta: „Tehát lesz egy inflációkövető emelés...az inflációs kiegészítésen túl még egy nyugdíjprémiumot is kapnak majd a nyugdíjasok, és a nyugdíjszerű ellátást kapó plusz 400 ezer ember is megkapja a nyugdíjprémiumot. Ez a terv most, ezeket a döntéseket már meghoztuk”.  A kormányfő – három a magyar igazság alapon – szombaton sem hagyta a nyugdíjasokat biztató szó nélkül: a Nyugdíjasok Világnapja alkalmából a Facebookon üzent: „A gazdasági növekedés mértékét látva, úgy látom, lehetőségünk lesz nyugdíjprémiumot fizetni idén is a magyar nyugdíjasoknak, amit a terveink szerint a novemberi nyugdíjjal kapnak majd kézhez. Nehéz idők, válság ide vagy oda, a nyugdíjasainknak Magyarország megadja azt, ami megilleti őket”. 

Nyomatékosítandó a nyugdíjasokban a Fidesz-kormány „kegyét” (amiről már múlt pénteken bemutattuk, hogy messze nem kegy, hanem törvényi kötelezettsége a kormánynak), a PR-munkába beszállt Kövér László is. A házelnök – ahogy mi is megírtuk –  Pápán, az ENSZ által útjára indított Nyugdíjasok Világnapja alkalmából udvarolt egyet a nyugdíjasoknak, mondván, a kormány kiemelt célja az idősek életminőségének megőrzése, valamint a fiatalok gyermekvállalásának ösztönzése állami támogatás révén.

Alacsonyabb rangú csinovnyikok is megszólaltak, például Nyitrai Zsolt, a kiemelt társadalompolitikai ügyekben a miniszterelnök munkájának támogatásáért felelős miniszterelnöki biztos. Ő is szombaton üzent, szintén a Facebookon: „Magyarország kormánya 2010-ben szövetséget kötött az idősekkel. Mindig kiállunk az idősek érdekeiért és megvédjük a juttatásaikat!... A kormány ebben a nehéz időben is támogatja a nyugdíjasokat... Visszaépítettük a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat, rendkívüli nyugdíjemelést hajtottunk végre, és nyugdíjprémiumot fizetettünk ki”.

Az ugyan nem világos, hogy miért vártak másfél hetet a konkrétumok bejelentésével, ha már szeptember 26-án Orbán azt közölte, hogy „ezeket a döntéseket már meghoztuk”. A kivárás egyik lehetséges oka az lehetett, hogy a miniszterelnök lódított egy kicsit, s még bőszen számolgattak, hogy mennyi az annyi, ami még nem vált ki hangos felháborodást az elszállt infláció terheit nyögő nyugdíjasok körében. Merthogy a jelenlegi, amúgy is forrongó helyzetben az az utolsó, ami kellene most a hatalomnak. 

A tény az tény, a döntést most nyilvánosságra is hozták, s megtudhattuk, hogy a nyugellátások és egyes más ellátások 2022. november havi kiegészítő emeléséről szóló 375/2022. (X. 5.) kormányrendelet értelmében novembertől – az év elejéig visszamenőlegesen – 4,5 százalékkal emelik a nyugdíjakat és nyugdíjszerű ellátásokat. ezen túl a 2022. évi nyugdíjprémiumról és egyes más ellátások után járó egyszeri juttatásról ugyanebben a Magyar Közlönyben napvilágot látott 376/2022. (X. 5.) kormányrendelet alapján a nyugdíjasok az idén is kapnak a gazdasági növekedéshez kötött prémiumot, igaz, csak egy, a körülmények ismeretében szinte nevetségesnek mondható összeget. 

Kezdjük a nyugdíj-kiigazítással: habár előre borítékolhatóan a kormány azzal fogja áltatni a népeket, hogy nagyvonalúan fogott a ceruzája a 4,5 százalék megállapításakor, de azért a helyzet nem így áll. Ugyanis a vonatkozó törvény azt mondja ki, hogy a nyugdíj összegét novemberben, az adott év első nyolc hónapjának inflációs tényadatai alapján becsült éves ütem mértékével, és a már korábban biztosított éves nyugdíjemelés különbözetének az összegével kell megemelni. Eddig az idén már volt – két lépcsőben, összesen – 8,9 százalékos emelés, augusztusban pedig az első nyolc havi ütem még „csak”  10,7 százalékos volt, ami alapján a 4,5 százalékos kiigazítás tényleg nagyvonalúnak tűnhet. Pontosabban inkább tűnhetne. Merthogy életszerűbb – és ezt a kormány is belátta –, ha valóban a ténylegesen várható egész éves drágulási ütemhez igazítják a nyugdíjakat. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb Inflációs jelentésében foglalt lehetett ebben a mérvadó: a jegybank szakértői az idén 13,5-14,5 százalékosra prognosztizálják az idei éves fogyasztói áremelkedési ütemet. Ennek alapján 4,6-5,6 százalékos emelést kellett volna a kormánynak végrehajtania: ám ennél hajszállal kisebb mértékű, 4,5 százalék mellett döntött. Ami tehát messze nem nevezhető nagyvonalúnak, már csak azért sem, mert az emberek – nem véletlenül – a saját bőrükön ennél sokkal durvább inflációt érzékelnek. 

És akkor még nem szóltunk arról, hogy az évközi kiigazítás valójában annyit jelent, hogy az állam visszafizeti a nyugdíjasoknak azt a pénzt, amit azok korábban megelőlegeztek. Nevezzük néven a dolgokat: amikor a pénzromlásnak akár csak a hivatalos üteme is meghaladja a januártól reálérték-megőrzés miatt a nyugdíjak biztosított emelését (illetve, a korábbi évköziét is), akkor az érintettek utólag kapják vissza az előre elköltött pénzüket. 

Ami pedig a nyugdíjprémiumot illeti. Mint ismert, a törvény szerint az akkor jár, ha a gazdasági növekedés üteme meghaladja a 3,5 százalékot. Az MNB már idézett legfrissebb prognózisa szerint 3-4 százalékos lehet a magyar gazdasági idei növekedési üteme. A kormány valóban „nagyvonalú” volt: hiszen a jegybanki szakértők előrejelzésének rosszabb szcenáriója alapján nem járna a plusz pénz, ám a 4 százalékos GDP-bővülési ütemmel számoltak. Ennek alapján pedig 10 ezer forint pluszpénzt kapnak a nyugdíjasok. (A nyugdíjprémiumot úgy számolják ki, hogy a 3,5 százalékos növekedés feletti rátát megszorozzák az érintett nyugdíj 25 százalékával, de maximum 20 ezer forinttal.) 

Csak csendben jegyezzük meg, hogy ez két kiló trappista sajt árának felel meg – már ha sikerült olcsón hozzájutnunk.