Orbán már megint sumákolt és csúsztatott, sőt!
„Az elmúlt években sikerült annyi pénzt előállítani, hogy nemcsak az értékét védtük meg a nyugdíjaknak, hanem visszavezettük a 13. havi nyugdíjat is. Ez nekem becsületbeli ügy, ezt megtartjuk mindenképpen. Megmarad a 13. havi nyugdíj, és inflációkövető nyugdíjemelésre is számíthatnak. És ha a nemzetgazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, akkor még plusz összeget, egy nyugdíjprémiumot is kapnak” – üzente Orbán Viktor, aki pénteken reggel – két hónap kihagyás után – ismét a (kis)nyugdíjasok által leginkább hallgatott Kossuth Rádió mikrofonja/mikrofonállványa elé ült. Ezzel a négy – a nyugdíjasok szájából az egyre drágább sajtot kiénekelni próbáló – mondattal 3+1, azaz négy komoly probléma is van.
„Megvédtük a nyugdíjak értékét”
A nyugdíjemelés mértéke az idén – két lépcsőben – összesen 8,9 százalékos volt. Ezzel szemben a nyugdíjas infláció a legfrissebb (augusztusi) adatok szerint 15,7 százalékra nőtt (azóta szeptemberben újabb pár százalékponttal emelkedett is, de erről majd október elején ismerjük meg a konkrét számot). Könnyű tehát kiszámítani, hogy a nyugdíjaknak Orbán szózatának elhangzása idején 6,8 százalékponttal magasabbnak kellene lenniük ahhoz, hogy akár a hivatalos adatok szerint is „értékállóak” legyenek. Merthogy a valós infláció – hacsak az egész ország lakossága nem téved – ennél nem is kicsivel magasabb. Nem rugaszkodott el nagyon a valóságtól a Nyugdíjas Parlament, amikor tíz százalékos nyugdíjkorrekciót követel (Karácsony Mihály a Hírklikknek adott interjújában részletesen meg is indokolta a követelésük okait).
„Inflációkövető nyugdíjemelésre is számíthatnak”
Naná, hogy számíthatnak! Ezt ugyanis törvény rögzíti. Azaz hiába adja elő a miniszterelnök olyan kontextusban („az elmúlt években sikerült annyi pénzt előállítani...”), mintha kormányának köszönhetően gyakorolnák ezt a gesztust, ez egyszerűen törvényi kötelezettség. A jogszabály úgy szól, hogy a nyugdíj összegét novemberben meg kell növelni az adott év első nyolc hónapjának inflációs tényadatai alapján becsült éves inflációs mérték, és a már korábban biztosított éves nyugdíjemelés különbözetének az összegével. Jelen esetben ez 6,8 százalék kellene legyen. Kérdés, mit hoz majd ki az év végén a Központi Statisztikai Hivatal.
„Még plusz összeget, egy nyugdíjprémiumot is kapnak”
Naná, hogy kapnak! Merthogy ezt is törvény rögzíti. Persze ehhez az is kell, hogy megfelelő növekedés legyen az adott évben. A nyugdíjprémium ugyanis az éves gazdasásági növekedés függvénye. Akkor jár, ha a GDP-bővülés meghaladja a 3,5 százalékot. Ebben az esetben az adott év várható növekedési üteméből kivonják a 3,5 százalékot, majd a fennmaradó számmal a nyugdíjasok ellátmányának függvényében utalja az összeget az Államkincstár. Ezt ősszel kell megállapítani, amikor még nem áll rendelkezésre csak az első félév tényadata, azaz az éves növekedési ütemet becsléssel lövik be. Az idén az első félévben a GDP 7,3 százalékkal volt magasabb, mint tavaly félévkor, azóta azonban komoly lassulás következett be, s az MNB legfrissebb (szeptemberi inflációs jelentés) előrejelzése szerint a növekedés mindösszesen három-négy százalék lehet 2022-ben. Még nem olyan régen – egy hónapja – az elemzők hat százalékos éves növekedést prognosztizáltak – kérdés, melyiket veszi figyelembe a kormány a döntéskor. Ne legyenek illúzióink: az utóbbi hónapokban egy 700 ezres szavazói tábort elveszítő Orbán saját politikai érdekei alapján dönt majd.
+ 1: Ami kimaradt a beszédből
„A kormánynak szeptember végén, vagy október legelején már mondania kell valamit” – mondta a Hírklikknek másfél hónapja Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője. Orbán „interjúja” szeptember utolsó napján hangzott el, s csak annyit említett, hogy már meghozták a döntéseket. Annak viszont több oka is lehet, hogy nem említett százalékokat, összegeket. Akár az is, hogy annyira kiürült az államkassza (ezt persze tagadják), hogy nagyon meg kell gondolni a mértéket. De az is benne van a pakliban, hogy egy újabb propagandakampányt akarnak majd ráhúzni a témára, politikai hasznot remélve, magyarul azt, hogy visszacsalogatják az akolba az eltévedt nyugdíjas báránykáiknak legalább egy részét.
Sok tehát a baj Orbánnak a nyugdíjasokat érintő mai megszólalásával, amiből ismét bebizonyosodott: minimális empátiát sem érez a nyugdíjasok iránt. Nem érzi, nem érti – rosszabb esetben nem érinti meg, nem érdekli –, hogy a nyugdíjasok nem kis részének a rezsiszámla, a gyógyszer, a napi betevő kifizetésének megtervezéséhez minél előbb tudniuk kellene, mire számíthatnak. Nekik nem mindegy, hogy három vagy hat százalékos lesz a visszamenőleg januártól járó emelés, s az sem, hogy kapnak-e akármennyi nyugdíjprémiumot november 12-én.
