A pacalfőző ismeret kevés a járvány ellen

Kardos Ernő 2020. július 23. 13:16 2020. júl. 23. 13:16

A pacalfőzésben kétes hírnevet szerző Németh Szilárd fideszes honvédelmi államtitkár immár második alkalommal vezényelte ki a hadsereg vegyvédelmi alakulatát a Pesti úti idősotthon elé. Pedig a vírus ellen aligha a katonaság a legjobb fegyver. A látványos fertőtlenítést a tömény butaság és a politikai sandaság sajátos keverékének tartja az egykori tiszti főorvos, Falus Ferenc. A szakember arról is nyilatkozik a Hírklikknek, hogy életveszélyes kísérletnek tartja, ha valaki abban a reményben nem hord maszkot, hogy mielőbb túlessen a fertőzésen, megszerezve ezzel az örök időre szóló immunitást. Jelen pillanatban ugyanis a járvány halálos áldozatainak tíz százaléka egészséges és fiatal.

– A nyár ellenére, az utóbbi napokban újra nő a fertőzöttek száma Magyarországon. Mi lehet ennek az oka?

– Elsősorban az, hogy a lazítások következtében, számottevően megnőtt az emberek közötti találkozások száma. Több a strandoló, egyáltalán a nyaralással kapcsolatos összejövetel. Továbbá Mezőkövesden kialakult egy góc, ugyanis egy zárt térben tartott értekezleten, hozzávetőleg negyven ember fertőződött meg. Ezekről tudunk.

– Van olyan gyanúja, hogy nem tudunk mindenről?

– Az utóbbi napokban bizonytalanságban vagyunk tartva. Ugyanis a különböző hírekben megjelenő fertőzések száma, és a hivatalos adatok nincsenek összhangban. Olyan érzés alakulhat ki, hogy a sajtó sokkal több vírusfertőzöttről számol be, mint amennyit az illetékesek bejelentenek. Tehát valami nem stimmel.

– Befolyásolhatja a bizonytalanságunkat, hogy a környező országokban belobbanó járvány hatással lehet ránk is?

– Elképzelhető, de ez nem komoly tényező.

– A szakértők időnként ellentmondanak egymásnak, mást mondanak a meleg, és a nyár járványra gyakorolt hatásáról, a vírus terjedéséről, és a veszélyek nagyságáról. Ez nem okozhat bizonytalanságot?

– Időnként, de még a szakemberek között is van vita. Ilyen a nyári meleg hatása a járványra. A helyzet ugyanis kicsit ellentmondásos: néhány kolléga szerint, a kánikula akadályozza a vírus terjedését. Nekem pedig az a véleményem, hogy ez nem így van, hisz' a járvány kirobbanásakor Szingapúrban meleg volt, Vuhanban sem volt hideg, és a pandémia első napjaiban Spanyolországban is kimondottan kánikula volt. A manapság a forró égövben terjedő vírus eldöntötte ezt a vitát, vagyis az időjárás nem befolyásolja, inkább a találkozások gyakorisága a döntő.

– Mit szól ahhoz, hogy a honvédelmi államtitkár, Németh Szilárd, kivezényelte a katonákat a Pesti úti idősotthon elé, hogy nagy parádéval fertőtlenítsenek?

– Az a politikai akció, amikor a katonaságot vezényelték ki a vírus ellen, már az első alkalommal is nevetséges volt. Ez a betegség leginkább emberről emberre terjed, a honvédség viszont az idősotthon külső falát fertőtlenítette. Az épületekhez a bentlakó idősek, ha akarnak, sem tudnak hozzáérni, tehát megfertőződni sem! Ez az akció tehát leginkább a tömény butaság, és a politikai sandaság szándékát tükrözi, nem pedig a járvány terjedésének megfékezésről szól.

– Külföldön is előfordult ilyen demonstratív akció, de ha tényleg semmi értelme, akkor vajon miért?

– Ez csak direkt politikai célt szolgálhat, amit megalázónak és szégyenletesnek tartok. Az első ilyen fertőtlenítést Vuhanban láttuk, ahol a kínaiak ijedtükben a fák tetejét permetezték. A vírus terjedésére semmilyen hatása nem volt. Szerencsétlen katonákat 30 fokos hőségben, vegyvédelmi ruhákban kirendelték. Akkor az államtitkár, Németh Szilárd szemforgató módon panaszkodott, hogy szegény katonák mire vannak kényszerítve. Közbotrány! Ugyanis a falak fertőtlenítésének semmilyen tudományos alapja nincs. De míg a pacalfőzés fortélyairól a magyar sajtó többször megkérdezte már a Fidesz politikusát, Németh Szilárdot, arról már nem faggatta, hogy mit várt a falak látványos fertőtlenítéstől. Pedig nagyon kíváncsi vagyok, tudna-e értelmes érveket felsorolni.

– Ugyanilyen céllal, a vegyvédelmi alakulatokat bármelyik idősotthonba, vagy kórházba is beküldhették volna, hiszen a Müller Cecíliától érkező információkból tudhatjuk, hogy a legtöbben kórházakban fertőződtek meg a vírussal. 

– A kórházakban ugyanolyan értelmetlen lett volna a fertőtlenítés. Egyáltalán: a katonaságot butaság a vírus ellen vezényelni.

– Még jó, hogy ágyúval nem lőttek a vírusra.

– A tréfát félretéve: a felületfertőtlenítésnek olyan helyen van értelme, ahol – mint egy kerti pad, vagy buszmegálló – sokan megfordulnak, esetleg megfogdossák a felületeket, talán még rá is köhögtek. Továbbá van értelme fertőtleníteni a kilincseket, a liftek nyomógombjait. De a házak falait – semmi értelme!

– A fiatalok körében divatos nézet, hogy felesleges a maszk, „jobb túl lenni a betegségen”, minél gyorsabban át kéne esni az egészen. Van ennek a felfogásnak veszélye?

– Óriási a veszélye! Ennél nagyobb kockázatuk talán csak az összeesküvés-elméleteknek, vagy az oltásellenes mozgalmaknak van. Ezek azért létezhetnek, mert Magyarországon szerencsére eddig nem feküdtek a hullák az utcán. A statisztika azt mutatja, hogy száz fertőzött közül három-öt, időnként tíz beteg is meghal. Közöttük van makkegészséges fiatal is. A halottak tíz százaléka teljesen egészségesen, fiatalon fertőződik meg. Ráadásul a járvány előrehaladtával a világon egyre több fiatal kerül kórházba, intenzív osztályra és lélegeztetőgépre.

Nem lehet tehát elégszer elmondani: óriási kockázatot vállalnak azok a fiatalok, akik elhiszik, hogy minden rizikó nélkül túl lehet élni a fertőzést. Ráadásul az immunitás – a bizonyított adatok szerint – legfeljebb 40 napig tart. Pedig korábban azt reméltük, hogy aki átesik a betegségen, az legalább egy évre védelmet szerez. A jelek szerint, azonban ez nem következik be, ami az oltóanyag előállításával kapcsolatban nagyon sok aggályt felvet. Egyelőre nem világos, hogy a vakcina – ha elkészül – milyen hosszú időre ad majd védettséget. Ezért az oltóanyag előállítása során, sokkal több vizsgálatra van szükség, hogy a vakcina veszélytelenségét és hatékonyságát pontosan meg tudjuk ítélni.

– A nagyhatalmak gyógyszercégei versengve jelentik be, hogy már embereken is kísérleteznek az elkészült vakcinával. Lehet, hogy több oltóanyag is hatásos lesz?

– Az Egészségügyi Világszervezetnél bejelentett oltóanyag-előállítási kísérletek száma meghaladja a 170-et. Néhol már embereken is kipróbálták, és akadt olyan, ahol a hatékonyságot vizsgálták. Ilyen kísérletek folytatódnak Kínában, Oroszországban, az Egyesült Államokban, Angliában, Izraelben. Tehát gőzerővel keresik a megoldást. Egyelőre azt tudjuk, hogy olyan, veszélytelennek minősített oltóanyagokat állítottak elő, amelyek rövid idejű immunitást biztosítanak. Egyelőre teljes védelmet biztosító, piaci alapon beszerezhető oltóanyag nincs, s lehet, hogy még két évet is kell rá várni.

– Pedig a világcégek egymásra licitálva közlik az eredményeiket. Hogy áll a magyar vakcina?

– Az egészségügyért felelős miniszter azt nyilatkozta, hogy nem nyilatkozik, mert ez üzleti titok, tehát a magyar vakcina teljes titokban készül.