A pártoknak üzent Magyar György

Pénteken szinte csoda történt: a rendszerváltozás óta talán a legnagyobb demonstrációt sikerült pártoktól független civileknek a világhálón néhány nap alatt megszervezniük – ennek apropójából született a Magyar Ügyvéd Blog legfrissebb posztja. S hogy mi lehet titok? – teszi fel a kérdést, amelyre szerinte a válasz részben az, hogy a civilek – a politikai pártokhoz nem kötődő internetes tartalomgyártók – találtak egy olyan témát, a gyermekek védelmét, amely nem megosztja a társadalmat, hanem politikai hovatartozástól függetlenül, a nemzeti minimum részét képezheti. Persze nekik a YouTube-on és/vagy másutt közzétett anyagait százezrek követik, kilencen együtt legalább kétmilliós követőtáborral rendelkeznek.

Az internetet természetesen az ellenzéki pártok is használhatják, ráadásul bizonyára több pénzük van erre, mint a külső anyagi hátteret vélhetően nélkülöző független tartalomgyártóknak – hívja fel a figyelmet Magyar. „Csak valami hibádzik. Kevés, hogy ’Orbán takarodj’. Kevés, hogy elég volt a Fidesz túlhatalmából. Mi több, a legsúlyosabb hiba: egymással versengenek a legnagyobb törpepárt kétes eredménnyel kecsegtető címéért” – mond éles kritikát az ügyvéd, aki a Civil Választási Bizottság elnökeként sokat tett és tesz például az előválasztásokért.

Szerinte az ellenzéki pártoknak tanulniuk kellene a pénteki, 50-100 ezres, más források szerint akár 150 ezres megmozdulásból, s meg kellene találniuk a nemzeti minimumot és nem megosztó, hanem a jelenlegi hatalom leváltására mozgósító célokat. Olyan konkrét, a társadalmi többség számára is értelmezhető ügyeket, amelyek mindenki számára érthetők, és amelyek megvalósításához mindjárt valós alternatívát kínálnak. Úgy tűnik ugyanis, hogy a jogállamiság kérdése, az igazságszolgáltatás függetlenségének megnyirbálása, az egész NER-t átható korrupció felemlegetése, a folyamatos „brüsszelezés” keveseket mozgat meg.

A blog szerzője felhívja arra is a figyelmet, hogy a politika aktorai, főszereplői ettől még a pártok maradnak, hiszen az ő képviselőik ülnek a parlamentben. Majd keményen fogalmaz: „De, hogy kik töltsék be majd a zsíros állásokat, az a választók sokaságán múlik. Emellett nem kevésbé azokon, akik leginkább megélhetési politikusokká akarnak válni, és ezen nem akarnak felülemelkedni. Aki erre nem képes, nem tesz hozzá semmit a NER leváltásához”. Majd rámutat arra is, hogy a sokakat érintő ügyek feltárása és a megoldás megfogalmazása, illetve a civilek megnyerése nélkül marad a Fidesz. Van tehát mit tanulni az internetes influenszerektől, megmondóemberektől, véleményvezérektől, többek közt azt, hogy „egymással versengő, együttes fellépésre képtelen, sokak szemében hiteltelen megmondóemberekkel nem lehet eredményt elérni”. 

Azt még nem tudni, hogy a pénteki sok tízezres, kifejezetten pártpolitikamentesként meghirdetett akció egyszeri alkalom volt-e. Van ugyanis még jó pár olyan megoldásra váró kérdés ebben az országban, amelyben a józan civilek döntő többségének egyetértésére lehet számítani. S vajon az internetes véleményvezérek más ügyekben is magukhoz ragadják-e a kezdeményezést? Arra sincs egyelőre válasz – írja Magyar György – „hogyan találhatnak egymásra a jelentős társadalmi támogatottságot élvező influenszerek és a szerencsétlenkedő ellenzéki politikai pártok.”